Nyomtatásban nem jelenik meg: Fiatal felnőtteknek
A templom áldásai a mindennapjainkban
Az életem nagyon mozgalmas volt, de tudtam, hogy ha a rangsor elejére helyezem a templomot, az megáldja majd a családomat és engem.
A fényképen modellek láthatók
Szeretem a templomot. Mindig is szerettem.
Azt szeretem a legjobban a templomban, hogy erősíti a szeretetet köztem és a feleségem között, a hat gyermekünkkel való kapcsolatunkat, és úgy általában véve az otthoni nyugalmunkat. Igazán megtapasztaltam a szent templomi szövetségek megkötéséből és megszenteléséből fakadó erőt, és azt, hogy ezek a szent épületek milyen menedéket nyújtanak nekünk a világ kísértéseitől és nyugtalanságától.
Amikor a feleségemmel tíz évvel ezelőtt házasságot kötöttünk a Japán Tokió templomban, célul tűztük ki, hogy havonta legalább egyszer együtt elmegyünk a templomba. Nem sokkal később azonban a Tokió templom elnöksége elhívott, hogy minden pénteken templomszolgaként szolgáljak.
Lelkes voltam, hogy szolgálhatok, de az életem kissé mozgalmas is volt ekkoriban. Utolsóéves egyetemista voltam, és nehéz volt összeegyeztetnem a tanulást a részmunkaidős állásommal egy ügyvédi irodánál, valamint a havi templomlátogatással házaspárként, most pedig még egy külön templomi szolgálati idővel is.
E rendkívül mozgalmas időszak közepette férj és feleségként imádságosan átbeszéltük a dolgot, és úgy döntöttünk, hogy a templomot mindig előre fogjuk rangsorolni az életünkben. Tudtuk, hogy ez időnként nehéz lesz, de meg akartuk tartani a köztünk lévő erős kapcsolatot, valamint áldásokra és békére vágytunk az otthonunkban.
E templomi szolgálatért meghozott áldozatokon keresztül jöttem rá igazán, hogy milyen pozitív változást jelent az életemben a templom. A templom egyedülálló módokon segít bennünket a lelki fejlődésben, és az áldások, amelyeket az otthonunkba hívunk, ha időt szakítunk a templomba járásra, páratlanok.
Az elmúlt években Russell M. Nelson elnök kihangsúlyozta a templom fontosságát az életünkben: „Az ellenség támadásainak ereje és sokfélesége egyre nagyobb mértékben növekszik. Soha nem volt még ekkora szükség arra, hogy rendszeresen időt töltsünk a templomban. Könyörgöm nektek, hogy vessetek egy imádságos pillantást arra, mivel töltitek az időtöket! Fektessetek be időt a jövőtökbe és a családotok jövőjébe! […] Megígérem nektek, hogy ha áldozatokat hoztok azért, hogy az Ő templomaiban szolgáljatok és hódoljatok, akkor az Úr elhozza azokat a csodákat, amelyekre tudja, hogy szükségetek van.”1
Miközben áldozatot hoztunk azért, hogy rendszeresen eljárjunk a templomba, az Úr továbbra is megáldott engem és a családomat ezekkel a csodákkal.
Rájöttem, hogy a prófétáink és apostolaink azért hangsúlyozzák a templom fontosságát az életünkben, mert tudnak azokról az áldásokról, amelyeket az Úr felajánl nekünk, amikor belépünk az Ő szent házába. Áldásokat, amelyeket csak a templom szertartásain keresztül kaphatunk. A gyakori templomlátogatás – vagy ha nem tudunk elmenni, a szövetségeink megtartása és az arra való törekvés, hogy érdemesek maradjunk a templomi ajánlásra2 – segít nekünk lelkileg kibontakozni és békét találni, még akkor is, amikor a világ egyre zavarosabbá válik.
Hálás vagyok a szövetségekért, amelyeket kötöttem, és azért, hogy a templom segít közel éreznem magam az Úrhoz. Különösen hálás vagyok azért a lelki erőért, amelyet a templom hozott a családommal való kapcsolatomba és az otthonunkba. Ha előre rangsorolod a templomot az életedben, és arra törekszel, hogy „az Úrnak ajánlva”3 élj, megtapasztalod majd az örömöt és a csodákat, amelyeket a próféta ígért nekünk.