Úttörők minden országban
Vaha’i Tonga
Példamutatás Tongán
A szerzők az új-zélandi Waikatón, illetve az Amerikai Egyesült Államok Utah államában élnek.
Vaha’i addig imádkozott, míg az egyik nap változást hozott.
Vaha’i letérdelt az ágya mellé imádkozni. Ez volt az első napja a bentlakásos iskolában, ahol sok fiúval osztozott a kollégiumi szobán. Rajta kívül egyikük sem volt Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagja.
„Drága Mennyei Atyám!” – kezdte Vaha’i a szívében az imát. De ez nem volt könnyű. A többi fiú hangosan beszélgetett és nevetgélt.
„Odass! – kiáltotta az egyik szobatársa, Akau. – Imádkozik!”
Vaha’i feszengett. Tisztában volt vele, hogy Akau gyúnyolódik rajta. Úgy tett, mintha nem hallaná őt. Csak tovább imádkozott.
Amikor Vaha’i először hallott az evangéliumról, a nagyszülei sem nagyon kedvelték az egyházat. Vaha’i mindig a nagybátyjával vagy a barátaival ment az Elemibe.
Amikor 12 éves lett, úgy döntött, hogy megkeresztelkedik. A nagyszülei eleinte nem repestek az örömtől. Aztán a nagymamája azt mondta: „Mostantól annak az egyháznak a tagja vagy. Azt szeretnénk, ha hithű maradnál.”
Vaha’i eltökélt volt, hogy ebbe a távoli iskolába járva is pontosan ezt fogja tenni. Így hát tovább imádkozott. Még akkor is, amikor a többi fiú viccelődött rajta.
Az egyik este, amikor Vaha’i letérdelt, valami más ütötte meg a fülét.
„Hé, csöndet! Vaha’i imádkozik” – mondta valaki.
Vaha’i befejezte az imáját, és kinyitotta a szemét.
Akau az ágyán ült. „Ez fontos neked, igaz?”
Vaha’i bólintott „Igen, fontos.”
Onnantól a fiúk mindig csöndben voltak, amikor Vaha’i imádkozott. Hamarosan Akau is vele együtt térdelt. Más fiúk is csatlakoztak. Eljött az idő, amikor esténként a szobában lakó összes fiú letérdelt Vaha’i mellé imádkozni.
Vaha’i boldog volt. Otthon soha nem imádkozott együtt a családja, de most az iskolatársaival mondhatott családi imát!
Egy nap Vaha’inak támadt egy ötlete. Közeledett egy nagy egyházi gyűlés. Meghívhatná rá a barátait!
Ima után Vaha’i megemlítette a gyűlést a többieknek. „Kerületi konferencia a neve – mondta. – Eljönnek rá sokan, hogy Jézusról tanuljanak. Mind eljöhettek, ha szeretnétek.”
Hogy részt tudjanak venni a gyűlésen, a fiúknak el kellett kéredzkedniük az iskolából, amihez mindegyiküknek alá kellett írnia egy papírt. Amikor Vaha’i meglátta a papírt, leesett az álla: 77 név szerepelt rajta!
Miközben Vaha’i a több széksort is megtöltő iskolatársai között ülve hallgatta a konferenciai beszédeket, melegség árasztotta el a szívét. Bizonyára Akau és a többiek közül is néhányan hasonlóképpen érezhettek. A konferencia végén a fiúk közül heten szóltak, hogy meg szeretnének keresztelkedni!
Aznap este, miután a barátaival elmondták a közös imát, Vaha’i elmondott egy személyes imát is. „Köszönöm, hogy megáldottál jó barátokkal – mondta Mennyei Atyának, – és hogy segítettél jó példát mutatni.”
Tonga körülbelül 170 csendes-óceáni szigetből áll.
Ma az ország lakosai közül 10 emberből 6 az egyház tagja.
Tongát úgy is nevezik, hogy „Barátságos-szigetek”.
Vaha’i és a felesége, Sela, volt az első házaspár, akiket egymáshoz pecsételtek az Új-zélandi Hamilton templomban.
Vaha’i később a Tongai Nuku’alofa templom elnökeként szolgált.
Emellett tanárként dolgozott a Liahona College nevű, az egyház által működtetett tongai középiskolában.
Illusztrálta: Susan Keeter