Bátor barátok
Ez a történet az Amerikai Egyesült Államokban játszódott.
Molly bátor szeretett volna lenni, akárcsak a barátnője.
Megszólalt a csengő. Molly a táskájába tette a könyveit. Vége volt az iskolának, és alig várta a hétvégét.
„Ne felejtsetek el felkészülni a hétfői felelésre történelemből! – mondta Miller tanár bácsi. – Jó hétvégét nektek!”
Molly Anishára nézett, aki leszegte a fejét, és úgy tűnt, aggasztja valami.
„Hé, Anisha! – szólt Molly. – Jól vagy?”
Anisha felsóhajtott. „Félek a hétfői feleléstől. Mióta ideköltöztünk, nagyon igyekeztem, hogy jobb legyek angolból. Viszont a törikönyvünkben lévő szavakat nem könnyű kiejteni.”
Molly elgondolkodott ezen. Nagyon nehéz lenne más országba költözni és új nyelvet tanulni.
„Segítene, ha együtt gyakorolnánk?” – kérdezte Molly.
Anisha bólintott. „Az nagyon jó lenne nekem. Talán a megtanulandó szavakon is dolgozhatunk.”
„Persze – mondta Molly. – Az mindkettőnknek segítene.”
Hétfő reggel Miller tanár bácsi kiállt az osztály elé. „A mai órát felelésekkel fogjuk kezdeni.”
Molly Anishához fordult és rámosolygott. Anisha visszamosolygott, de Molly látta a szemében az aggodalmat.
Néhányan kimentek felelni. Aztán Anishán volt a sor. Némelyek kuncogtak, amikor kiment az osztály elé. Mások mutogattak rá és sugdolóztak.
Anisha vett egy nagy lélegzetet. Kicsit megremegett a kezében a papír.
Molly elmondott magában egy imát: Mennyei Atyám! Kérlek, segíts Anishának jól felelni. És kérlek, segíts tudnom, hogyan tudnék segíteni neki.
A tanár bácsi megkérte a diákokat, hogy figyeljenek oda. Molly azonban még mindig hallott sugdolózást. Amikor Anisha megpróbálta kiejteni a nehéz szavakat, néhányan felnevettek. Molly azt kívánta, bárcsak abba tudná hagyatni a gyerekekkel a vihogást és a sugdolózást. Ügyelt rá, hogy mosolyogjon, amikor csak Anisha ránéz.
Amikor Anisha befejezte, visszament a padjához. Molly könnyeket látott Anisha szemében. Anisha a padra hajtotta a fejét.
Ezután Mollyn volt a sor. Kiment a terem elejébe. „Mielőtt elkezdeném, szeretném elmondani, hogy Anisha nagyszerűen teljesített, amikor felelt.”
Anisha felpillantott.
„Még csak pár hónapja lakik itt, de máris nagyon jó angolból. Keményen dolgozik és nem adja fel. Remélem, hogy olyan bátor tudok lenni, amilyen ő.”
Az óra után Molly felkapta a könyveit. Beszélni szeretett volna Anishával. Azonban már sok másik diák odagyűlt Anisha köré. Kedves dolgokat mondtak neki.
„Szépen feleltél, Anisha!” – mondta az egyik fiú.
„Néhány ember és hely nevét nagyon nehéz kiejteni” – mondta egy másik lány.
Molly elmosolyodott, és elmondott magában még egy imát. Megköszönte Mennyei Atyának, hogy segített neki bátornak lenni, amilyen Anisha.
Illusztrálta: Zhen Liu