Jóbarát a jóbaráthoz
Otthon a legjobb
Írta: Amy A. Wright
második tanácsos az Elemi Általános Elnökségében
Sydney Walker interjúja alapján.
Az egyik szépanyám neve Mary Wilson Montgomery. Skóciában született. A férjével, Roberttel Kanadába hajóztak, új lehetőségek után kutatva.
1845 tavaszán találkoztak a misszionáriusokkal. Mire eljött a tél, Mary és Robert készen állt, hogy csatlakozzon az egyházhoz. Léket kellett vágniuk a jégen, hogy megkeresztelkedhessenek!
Mary és Robert az Illinois állambeli Nauvooba költözött, hogy más egyháztagokkal legyenek. Hamarosan azonban el kellett hagyniuk az otthonukat. Egy ekhós szekéren Utah-ba utaztak. Észak-Ogdenben telepedtek le egy hegy lábánál. Maryt ez egy Ben Lomond (Jelzőtorony-hegy) nevű skóciai hegyre emlékeztette. Arra kérte a város vezetőit, hogy nevezzék el ezt a hegyet is Ben Lomondnak. Beleegyeztek.
Gyermekkoromban a nagyszüleim a utah-i Ben Lomond lábánál laktak. Gyakran mentünk el hozzájuk az ünnepeken és különleges események megünneplésére. Télen a hegyet borító hó olyan, mint egy arc. A nagymamám elmondása szerint a hegy arra emlékeztette őt, hogy olyan erős, bátor és hithű legyen, mint Mary. Azt mondta, olyan, mintha egy angyal őrködne felettünk. „Amíg látod a Ben Lomondot – mondogatta –, otthon vagy.”
Szerintem a templomok olyanok, mint a Ben Lomond. Emlékeztetnek minket arra, hogy legyünk erősek, bátrak és hithűek. Amikor a templomra tekintünk, emlékezünk a mennyei otthonunkra. Márpedig mindenütt jó – de a legjobb otthon!
Illusztrálta: Augusto Zambonato