Gondolataidat díszítse szüntelenül az erény
Nincs határa a lehetőségeiteknek. Amennyiben kezetekbe veszitek az életeteket, a jövőtök megtelik lehetőségekkel és örömmel.
Kedves fiatal nők, micsoda gyönyörűséges látvány vagytok ebben a hatalmas teremben! Édesanyáitok, nagymamáitok és tanítóitok kíséretében jöttetek. A Konferencia-központban jelenlévőkön kívül további százak és ezrek gyűltek össze az egész világon. Rengeteg nyelven hallgatnak bennünket. Beszédeink le lesznek fordítva az anyanyelveikre. A lehetőség, hogy szólhatok hozzátok, hatalmas felelősséggel jár. Ugyanakkor csodálatos lehetőség is. Imádkozom a Szentlélek irányításáért mindabban, amit mondok.
Mások már ékesszólóan beszéltek e gyűlés a témájáról. Én csupán megemlítem azt. Az pedig nem más, mint az Úr kinyilatkoztatott igéje, amely a Tan és a szövetségek 121. szakaszában található. Ez a következőképpen hangzik:
„Gondolataidat pedig díszítse szüntelenül az erény; akkor majd megerősödik önbizalmad Isten színe előtt; és a papság tana úgy csapódik majd le lelkeden, mint az égből érkező harmat.
A Szentlélek állandó társad lesz, jogarod pedig az igazlelkűség és az igazság változatlan jogara; uralmad örökké tartó uralom lesz; és kényszerítő eszközök nélkül száll majd rád örökkön örökké” (45–46. vers).
Lehet-e az Úr kinyilatkoztatás által adott e rendkívüli szavainál nagyobb ígéretet tenni bárkinek? Ezek Isten szavai, amelyek kinyilatkoztatásban adattak Joseph prófétának. Egy nagyszerű ígéretet hordoznak magukkal mindazok számára, akik engedik, hogy az erény díszítse szüntelenül a gondolataikat.
Ti, fiatal nők, az élet küszöbén álltok. Elég idősek vagytok már ahhoz, hogy megkeresztelkedtetek. Elég fiatalok vagytok ahhoz, hogy az a jövőbeli világ, amelyről álmodtok, még mindig előttetek álljon. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Mindannyian az Istenség teremtményei vagytok. Szó szerint a Mindenható leányai vagytok. Nincs határa a lehetőségeiteknek. Amennyiben kezetekbe veszitek az életeteket, a jövőtök megtelik lehetőségekkel és örömmel. Nem vesztegethetitek el a tehetségeiteket vagy az időtöket. Nagyszerű lehetőségek állnak előttetek.
Most egy nagyon egyszerű receptet ajánlok nektek, amely, ha betartjátok, biztosítani fogja a boldogságotokat. Ez egy egyszerű, négy pontból álló program. A következőképpen hangzik: (1) imádkozzatok; (2) tanuljatok; (3) fizessétek a tizedeteket; és (4) látogassátok a gyűléseiteket.
Az első ponttal kapcsolatban – vagyis a személyes imával kapcsolatban – azt tudom mondani, hogy ti Mennyei Atyánk leányai vagytok. Ő a ti mennyei szülőtök. Beszélgessetek Vele. Térdeljetek le minden este és reggel, és fejezzétek ki szívetek iránta érzett háláját. Beszéljetek neki azokról az áldásokról, amelyeket szeretnétek, vagy amelyekre szükségetek van. Soha ne felejtsétek el, hogy ez az egyház a még kisfiú Joseph Smith alázatos imájával kezdődött, az édesapja farmján lévő ligetben. Abból a rendkívüli élményből, amelyet az első látomásnak hívunk, fejlődött ki ez a munka, amely napjainkra 160 nemzetben több mint 12 millió egyháztaggal rendelkezik. Ez Dániel látomásának beteljesülése, amelyben a kő kéz érintése nélkül szakadt le a hegyről, és mindaddig gördül előre, míg be nem tölti az egész földet (lásd Dániel 2:44–45).
Nemcsak egyéni imát mondhattok, hanem bátoríthatjátok a szüleiteket is arra, hogy tartsanak családi imákat, ha még nem tartanak ilyet. Az ima az a híd, amelyen keresztül mennyei Atyánkhoz járulhatunk. Az ima nem kerül semmibe. Csupán hitet és erőfeszítést igényel. Semmi sem ad nagyobb örömet, mint az alázatos imában való térdelés. Az ima az Istenség iránt érzett szeretetről árulkodik, aki minden jónak az adományozója. Az önmagunk iránti tiszteletről tanúskodik. Az imát semmi sem helyettesíti. Az ima az Istennel lefolytatott személyes beszélgetés.
A listám második pontja a tanulás. Mit tartalmaz ez az egyszerű hét betűs szó? Először is tanulmányozzátok a szentírásokat! Talán az Ószövetségnek csak részeit fogjátok elolvasni, de nagyszerű leckéket tartalmaz. Az Újszövetség egy aranybánya. Tartalmazza a négy evangéliumot – Mátét, Márkot, Lukácsot és Jánost –, továbbá az apostolok cselekedeteit és más írásokat. Először próbáljátok meg elolvasni csak az egyik evangéliumot, mondjuk János könyvét. Amikor azzal készen vagytok, fogjátok a Mormon könyvét.
Két évvel ezelőtt azt a kihívást intéztem az egész egyházhoz, hogy az év végéig olvassák el a Mormon könyvét. Bámulatos, hogy mennyien teljesítették ezt a kihívást. Mindenki, aki megtette, áldásokban részesült az erőfeszítéseiért. A Megváltónkról szóló másik bizonyságba való belemélyedésük szívüket megújította, lelküket pedig meghatotta. Néhányan közületek túl fiatalok voltatok akkor, hogy elolvassátok, de már nem vagytok túl fiatalok ahhoz, hogy most elkezdjétek olvasni.
Az egyházi tanulmányokon kívül ott van még az iskolázottság kihívása. Határozzátok el magatokat még fiatalon, hogy megszereztek minden iskolázottságot, amit csak tudtok. Egy rendkívül versenyközpontú korban élünk, és ez csak tovább fog fokozódni. Az iskolázottság az a kulcs, amely megnyitja a lehetőség kapuját.
Talán tervezitek a házasságot, és reménykedtek benne, de nem vagytok biztosak abban, hogy ez meg fog történni. Még akkor is, ha férjhez mentek, az iskolázottság hatalmas hasznot fog nektek nyújtani. Ne csak sodródjatok, hagyva, hogy a napok jöjjenek és menjenek anélkül, hogy fejlődnétek az életetekben. Az Úr meg fog áldani benneteket, miközben erőfeszítéseket tesztek. Életetek gazdagodni fog, szemléletmódotok kiszélesedik, miközben értelmetek megnyílik új távlatok és tudás előtt.
A következő pont a tizedfizetés. Dicsőséges az Úr ígérete azokra vonatkozóan, akik fizetik a tizedüket. Azt mondja a modernkori kinyilatkoztatásban, hogy „nem égettet[ne]k meg” (lásd T&Sz 64:23).
Nagyszerű ígérete Malakiás szavaiban található. Azt mondta: „Avagy az ember csalhatja-é Istent? Ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: Mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldoznivalóval…
Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen” (Malakiás 3:8, 10).
Majd valami nagyon érdekessel folytatja. Ezt hallgassátok:
„És megdorgálom érettetek a kártevőt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz a szőlőtök meddő a mezőn, azt mondja a Seregeknek Ura.
És boldognak mondanak titeket mind a nemzetek, mert kívánatos földdé lesztek ti” (Malakiás 3:11–12).
Miközben a tizedet pénzben fizetjük, sokkal fontosabb az, hogy hittel fizetjük. Még soha nem találkoztam senkivel, aki őszintén fizette a tizedet, és panaszkodott volna miatta. Ehelyett bizalmukat az Úrba helyezték, az Úr pedig soha sem hagyta őket cserben.
Amikor kisfiú voltam, édesapám minden decemberben átvitt minket az utca másik oldalára Duncan püspök házába, a tizedrendezésre. A püspöknek nem volt irodája az egyházközség épületében, ezért ügyeit az otthonában intézte. Mindannyian helyet foglaltunk a nappalijában, majd egyesével behívott minket az ebédlőbe. A tizedünk lehet, hogy nem volt több 25 centnél vagy 50 centnél, de teljes tized volt. Kiállította a nyugtát, és feljegyezte az összeget az egyházközség jegyzőkönyvében. Az összeg néha olyan kevés volt, hogy többe került azt feljegyezni. Mindazonáltal megalapozott egy olyan szokást, amely mindezen évek során tovább folytatódott. A tizedfizetéssel számtalan áldás jött, ahogy azt az Úr megígérte.
A gazdasági válság ideje alatt házasodtam, amikor nagyon kevés volt a pénz, mi azonban fizettük a tizedünket, és valahogy soha nem éheztünk, és semmiben nem szenvedtünk hiányt.
A negyedik pont: látogassátok a gyűléseiteket, az úrvacsoragyűléseiteket. Semmi sem helyettesíti azt, hogy veszünk az Úr vacsorájának szentségéből. Ez egy ünnepélyes, szent és csodálatos cselekedet, hogy vehetünk a kenyérből és a vízből, emlékeztetőül az emberiség Szabadítójának testére és vérére.
Az emberiség történetében nincs még egy olyan jelentőségteljes esemény, mint mennyei Megváltónk engesztelő áldozata. Ez semmihez sem fogható. E nélkül az élet értelmetlenné válna. Zsákutca lenne.
Ezzel biztosították számunkra az örök életet. A halál nem a vég, hanem inkább átlépés egy sokkal dicsőségesebb létbe.
Az úrvacsoravétel mindezt jelképezi. Gyűléseink egyetlen része sem annyira fontos, mint az Urunk áldozatának jelképeiből való részesülés.
Amennyiben megteszitek ezt a négy dolgot, megígérem nektek, hogy életetek gyümölcsöző lesz, hogy nagyszerű boldogságban lesz részetek, és hogy minden tekintetben hatalmas és kielégítő teljesítményeket fogtok elérni.
Az Úr áldjon meg benneteket, drága fiatal testvéreim; az áldásai legyenek veletek mindenkor és minden helyzetben. Szeretünk titeket. Imádkozunk értetek. A menny mosolyogjon le rátok, ezért imádkozom alázatosan, Jézus Krisztus szent nevében, ámen.