Alapos renoválás után a Tabernákulum újra megnyitja kapuit

Amióta 1867-ben először használták általános konferencia céljából, a Salt Lake Tabernákulum a pionírok hite és leleményessége jelképeként emelkedett a magasba. Most, közel 140 évvel később, a Tabernákulum még mindig áll, és szilárdabb alapokon nyugszik, mint valaha.

A két évig tartó újjáépítési munkálatokat követően, a március 31-i szombat délutáni ülés során Gordon B. Hinckley elnök újraszentelte a Salt Lake Tabernákulumot.

Új, tölgyfából készült padokat szereltek be, melyeket távolabb helyeztek el egymástól, hogy a látogatók kényelmesebben elférjenek; a karzatra vezető eredeti lépcsőszerkezetet áthelyezték kívülről belülre, hogy könnyebben meg lehessen közelíteni, továbbá két új lépcsőt építettek az épületen belülre; új réteg aranyfüsttel látták el a látható orgonasípokat; megjavították és újrafestették a mennyezetet; új öltözőket alakítottak ki a kórustagok számára és egy új könyvtárat a kottáknak; átépítették az emelvényt, melyet most már elmozdíthatnak, hogy további ülőhelyeknek vagy színpadnak adjon helyet az előadások alkalmával; továbbá kicserélték és modernizálták a vízvezeték-hálózatot, a műszaki, valamint a villamossági berendezéseket.

Noha a Tabernákulumon számos szemmel látható korszerűsítés történt, a legfontosabb változtatások láthatatlanok a nagyközönség számára.

A Tabernákulum alapjának és falainak szerkezetét átalakították és megerősítették, hogy jobban ellenálljon a földrengéseknek.

A Tabernákulum egyedülálló tetőszerkezetét alátámasztó 44 oszlopot acélrudakkal erősítették meg, melyeket fentről lefelé illesztettek bele az oszlopokba. Az oszlopok alapját pedig betonnal szilárdították meg. Acéldobozok segítségével gerendákat erősítettek az oszlopokhoz, továbbá hosszú tetőgerendákat is rögzítettek hozzájuk, melyek szintén acéllal erősítettek meg.

Így a Tabernákulum szilárdabban áll, mint valaha, akárcsak az egyház tagsága.

„Egykor az utolsó napi szentek többsége ebben a völgyben és a környéken megalapított néhány településen élt – mondta Gordon B. Hinckley elnök az újjáépített Tabernákulum újraszentelő imájában. – Mára munkád naggyá nőtt, és elterjed szerte a világon, mígnem több egyháztag él e nemzeten kívül, mint azon belül.”

A Tabernákulum megtervezése és megépítése

Brigham Young elnök Henry Grow-hoz fordult segítségért, hogy a Tabernákulumról való látomását megvalósíthassa. Grow testvér, aki megtértként jött az egyházba, a Pennsylvania állambeli Philadelphiában született, hídépítő volt, és rendelkezett a szükséges szakmai ismerettel ahhoz, hogy felvállaljon egy ilyen horderejű feladatot.

Elkészítették a terveket, majd 1863-ban megkezdődtek az építési munkálatok.

Mivel keveset tudtak beszerezni az akkor használatos építőanyagokból, a munkások újra feldolgozták a már meglévő anyagokat, és a helyi forrásokat használták a Tabernákulum felépítéséhez. Épületfát termeltek ki a helyi kanyonokból, a Salt Lake templom építkezési területéről elhozták a fel nem használt köveket, a megmaradt katonai felszerelésekből és a fából készült ökörpatkókból szögeket és csavaralátéteket készítettek, állatbőr kifőzésével ragasztót készítettek, a helyi mészkőből pedig gipszet, melyet állatszőrrel tettek még ellenállóbbá.

Az akkor rendelkezésre álló anyagokat figyelembe véve, a Tabernákulum valóban hit és leleményesség által épült.

Négy évvel az építkezés megkezdését követően megtartották az első konferenciát a Tabernákulumban. A Tabernákulumot hivatalosan 1875 októberében, a karzat megépítése után szentelték fel.

Figyelemre méltó adatok

• A Tabernákulumban megtartott ünnepélyes összejövetelen támogatták az egyház valamennyi elnökét, kivéve Joseph Smitht és Brigham Youngot.

• A Tabernákulumban található volt egy keresztelőmedence, amely egészen a legutóbbi renoválásig szolgálta a Salt Lake City környékén élő egyháztagokat, amikor is hely hiányában eltávolították onnan.

• Az eredeti padokat fenyőből készítették, és úgy festették le őket, hogy tölgyfának tűnjenek.

• Az orgonaszekrény ponderosa-fenyőből készült, és úgy festették le, hogy mahagóni fának tűnjön.

• Mielőtt felépült volna a Salt Lake Tabernákulum, a templom délnyugati sarkában felépítették a ma „Régi Tabernákulumként” ismert épületet, hogy a szentek gyülekezési helyéül szolgáljon.

• Az Egyesül Államok tizenkét elnöke látogatott el a Tabernákulumba.

• A Tabernákulum egyedülálló akusztikával rendelkezik. Azt mondják, ha ráejtünk egy gombostűt a Tabernákulum egyik végében található pulpitusra, az még az utolsó sorban is hallható.