Segítség az azonos nemhez való vonzódással küszködők számára
Egy helyes, húszas éveiben járó fiatalember ült velem szemben. Megnyerő mosolya volt, bár nem mosolygott gyakran a beszélgetésünk alatt. Ami leginkább megragadta a figyelmemet, az a szemében tükröződő fájdalom volt.
– Nem tudom, hogy továbbra is az egyház tagjának kellene-e maradnom – mondta. – Nem hiszem, hogy érdemes vagyok rá.
– Miért ne lennél rá érdemes? – kérdeztem.
– Meleg vagyok.
Valószínűleg azt gondolta, hogy ezen majd ledöbbenek. De nem így történt. – És…? – kérdeztem.
Pillanatnyi megkönnyebbülés suhant át az arcán, mikor érezte, hogy továbbra is együttérzést mutatok iránta. – Én nem a nőkhöz vonzódom, hanem a férfiakhoz. Megpróbáltam figyelmen kívül hagyni és megváltoztatni ezeket az érzéseket, de…
Felsóhajtott. – Miért vagyok ilyen? Annyira valóságosak ezek az érzések!
Egy pillanatig hallgattam, majd így szóltam: – Egy kicsit több információra van szükségem, mielőtt tanácsot adhatnék neked. Tudod, az azonos nemhez való vonzódás nem számít bűnnek, de ha már cselekszel is azon érzések szerint, az igen – csakúgy, ahogyan ez a heteroszexuális érzésekkel is lenne. Megszeged az erkölcsi tisztaság törvényét?
Megrázta a fejét. – Nem, nem szegem meg.
Ekkor megkönnyebbültem. – Köszönöm, hogy szeretnél szembenézni ezzel a problémával – mondtam. – Nagy bátorság kell ahhoz, hogy beszélj róla, és én tisztellek azért, hogy tisztán tartod magad.
Ami az érzéseidet illeti, nem tudom megválaszolni, miért érzel úgy, ahogy. Számos tényező szerepet játszhat benne, azok pedig olyan különbözőek lehetnek, amilyen különbözőek maguk az emberek. Néhány dolgot – beleértve az érzéseid okát – talán soha nem fogunk megtudni ebben az életben. De tudni azt, hogy nem vétkeztél, sokkal fontosabb, mint az, hogy miért vannak ilyesfajta érzéseid. Amennyiben az életed összhangban van a parancsolatokkal, akkor érdemes vagy arra, hogy az egyházban szolgálj, teljes egyháztagságot élvezz, elmenj a templomba, és elnyerd a Szabadító engesztelésének összes áldását.
Kicsit jobban felegyenesedett a székben. Így folytattam: – Nagyon alábecsülöd magad, amikor elsősorban a szexuális beállítottságod alapján ítéled meg önmagad. Ez nem az egyetlen jellemvonásod, így hát ne szentelj neki aránytalanul nagy figyelmet. Te elsősorban és mindenekelőtt Isten fia vagy, és Ő szeret téged.
Sőt mi több, én is szeretlek téged. Az általános felhatalmazottak között lévő Fivéreim is szeretnek téged. Eszembe jut egy gondolat, melyet Boyd K. Packer elnök osztott meg, amikor az azonos nemhez vonzódó emberekhez beszélt. „Nem utasítunk el titeket – mondta. Nem tudunk elutasítani benneteket, mert ti Isten fiai és leányai vagytok. Nem fogunk elutasítani benneteket, mert szeretünk titeket.”1
Még legalább 30 percig beszélgettünk. Tudván, hogy én személyesen nem adhatok neki tanácsokat, a helyi papsági vezetőihez irányítottam őt. Ezután elváltunk. Azt hiszem, felfedeztem egy apró reménysugarat a szemében, amely korábban még nem volt ott. Habár még mindig sok kihíváson kell majd átküzdenie magát – vagy egyszerűen el kell viselnie azokat –, az az érzésem támadt, hogy sikerülni fog neki.
Isten szereti az Ő gyermekeit
Amikor egy angyal feltett Nefinek egy kérdést Istentről, Nefi így válaszolt: „Tudom, hogy szereti gyermekeit; de nem ismerem minden dolognak a jelentését” (1 Nefi 11:17). Én is megerősítem, hogy Isten minden gyermekét szereti, és elismerem, hogy számos – többek között néhány, ugyanazon nemhez való vonzódással kapcsolatos – kérdés megválaszolása még várat magára, talán a következő életig.
Sajnos néhány ember úgy hiszi, már most tudja mindenre a választ, és a véleményét széles körben terjeszti. Szerencsére ezek az emberek nem Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza nevében beszélnek.
Habár tudom, hogy az egyháztagok szívesen mutatnak együttérzést azok iránt, akik különböznek tőlük, emberi természetünkből adódik, hogy amikor szembekerülünk egy olyan helyzettel, amit nem értünk, hajlamosak vagyunk elhúzódni. Ez különösen igaz az ugyanazon nemhez való vonzódásra. Oly kevés megbízható információnk van róla, hogy azok, akik segíteni szeretnének, egy kicsit bizonytalannak érzik magukat. Elismerve saját alkalmatlanságomat e téren, ám mégis azt kívánván, hogy segíteni tudjak, hadd adjak néhány tanácsot azok számára, akiknek olyan szeretteik vagy barátaik vannak, akik ugyanazon nemhez vonzódnak.
Atyánk boldogságunkra vonatkozó terve
Először is tisztázzuk, hogy Isten mit szeretne mindannyiunk számára. Azt szeretné, ha elnyernénk az örök élet összes áldását. Azt szeretné, hogy Hozzá hasonlóvá váljunk. Ahhoz, hogy segítsen nekünk ezt elérni, készített számunkra egy tervet. Ez a terv örökkévaló igazságokon alapszik, és nem követi korunk társadalmi irányvonalait.
E terv középpontjában a gyermeknemzés áll, amely egyike volt azon döntő okoknak, amiért Ádám és Éva elhagyták az Éden kertjét (lásd 2 Nefi 2:19–25; Mózes 5:10–12). Megparancsolták nekik, hogy „legye[nek] termékenyek, és sokasodja[nak]” (Mózes 2:28), ők pedig úgy döntöttek, engedelmeskednek ennek a parancsolatnak. Követnünk kell őket abban, hogy összeházasodunk, és fizikai testet adunk Mennyei Atyánk lélekgyermekeinek. Nyilvánvaló, hogy az azonos neműek közötti kapcsolat nem egyeztethető össze ezzel a tervvel.
Különböző okok miatt a házasság és a gyermekek nem azonnal érhetőek el mindenki számára. Talán nincs kilátásban házassági ajánlat. Talán a házasság után képtelenek a gyermeknemzésre. Vagy talán valaki nem az ellenkező nemű emberekhez vonzódik. Bármi legyen is az ok, Isten legnagyszerűbb áldásai várnak minden gyermekére, ha tiszták és hithűek maradnak.
Hit gyakorlása, egyéni erőfeszítés, valamint az engesztelés hatalmára való támaszkodás által néhányan le tudják küzdeni az azonos nem iránti vonzalmukat a halandóságban, és házasságot is kötnek. Mások azonban talán soha nem szabadulnak meg az azonos nem iránti vonzalmuktól ebben az életben.
Egyháztagokként, családként és barátokként fel kell ismernünk, hogy azokra, akik az azonos nemhez vonzódnak, egyedülálló korlátok vonatkoznak az érzéseik kifejezésével kapcsolatban. Míg az azonos nemhez történő vonzódás valóságos, nem lehet fizikai megnyilvánulása ennek a vonzalomnak. Bármilyen legyen is a szexuális beállítottságunk, a fizikai kielégülés utáni vágy senkit sem hatalmaz fel erkölcstelenségre. Az ilyesfajta érzések erőteljesek lehetnek, de soha nem olyan erősek, hogy bárkit is megfosszanak attól, hogy szabadon az erkölcsös viselkedés mellett döntsenek.
Itt hadd tegyem világossá, hogy a vonzalom önmagában, akármilyen kellemetlen is legyen, nem tesz valakit érdemtelenné. Az Első Elnökség kijelentette: „Különbség van az erkölcstelen gondolatok és érzések, illetve az erkölcstelen heteroszexuális, vagy bármilyen homoszexuális viselkedés között.”2 Ha nem engedtek a kísértéseknek, nem vétkeztetek.
E különbség felismerésének hiánya gyakran kétségbeeséshez vezethet. Megszakad a szívem azokért, akik nem értik meg, hogy az Isten által felajánlott minden egyes áldás bárki számára elérhető, aki engedelmeskedik azoknak a törvényeknek, melyeken azok az áldások alapszanak (lásd T&Sz 130:20–21). Senkinek sem szabadna kétségbeesnie, aki az evangélium szerint él. Remény és béke érkezik a Vigasztalótól, és a kétségbeesés azáltal gyógyítható, hogy meghívjuk a Szentlelket az életünkbe.
A segítségnyújtás módjai
Tegyük fel, hogy te egy olyan ember családtagja vagy barátja vagy, aki az azonos nemhez vonzódik, és ő hozzád fordul segítségért. Mit mondasz neki? Mit teszel?
Én azzal kezdeném, hogy felismerem azt a bátorságot, ami a fiadat, leányodat, testvéredet vagy barátodat elvezette hozzád. Felismerném az adott személy belém vetett bizalmát. E téma megbeszélése valakivel, akiben bízik, egészséges első lépés a felé, hogy megbirkózzon a zavaros érzéseivel, és fontos, hogy ezeket az első lépéseket együttérzéssel fogadják.
Ezután, ha te egy azonos nemhez vonzódó személy szülője vagy, ne feltételezd, hogy te vagy az oka ezeknek az érzéseknek. Senkinek – beleértve azt is, aki a problémával küszködik – sem szabad saját magát okolnia ezért. És senkinek sem szabad mást okolnia érte – még Istent sem. Járj hitben, és segíts szerettednek a tőle telhető legjobban megküzdeni ezzel a kihívással.
Mindeközben ismerd fel, hogy a házasság nem egyetemes megoldás. Az azonos nemhez való vonzódás mélyen gyökeredzik, és egy heteroszexuális kapcsolat erőltetése nem valószínű, hogy megváltoztatja azt. Mindannyiunkat lenyűgöz, amikor valaki, aki ilyen érzésekkel küszködik, képes házasságot kötni, gyermekeket nevelni, és családi boldogságot elérni. Voltak azonban olyan próbálkozások, amelyek összetört szívekkel és felbomlott családokkal végződtek.
Mindenekelőtt, tartsd nyitva a kommunikációs csatornáidat. A szülők és gyermekek közötti nyílt kommunikáció a szeretet világos kifejeződése, az őszintén kifejezett tiszta szeretet pedig átalakíthatja a családi kötelékeket. A családtagod iránt érzett szereteted azonban nem válhat a bűnös viselkedés iránti elnézéssé. A gyermekeid természetesen bátran maradhatnak az otthonodban, de minden jogod megvan hozzá, hogy kizárj az otthonodból bármilyen olyan viselkedést, ami sérti az Úr Lelkét.
A kert tantétele
Most pedig gondolkozz el egy, a kertészkedés során tanult tantételen! Valaki azt mondta, hogy ha jó magot vetünk egy kertbe, nem sok szükségünk lesz kapára. Ennek megfelelően, ha az életünket lelki táplálékkal töltjük meg, sokkal könnyebben tudunk majd uralkodni a vágyainkon. Ez azt jelenti, hogy pozitív légkört kell teremtenünk az otthonunkban, amelyben a Lélek bőségesen jelen lehet. A pozitív környezet magában foglalja az állhatatos személyes és nyilvános hódolatot, az imát, a böjtöt, a szentírásolvasást, a szolgálatot, valamint a felemelő beszélgetést, zenét, irodalmat és egyéb médiát.
Ugyanezen légkör kiterjed az egyházban szerzett tapasztalatokra is. Néhány, az azonos nemhez vonzódó embernek megoldatlan félelmei vannak, és gyakran akaratlanul is megsértik őket az egyházban. Másrészt vannak olyan egyháztagok, akik kirekesztik baráti körükből azokat, akik különböznek tőlük. Amikor a cselekedeteink vagy szavaink elbátortalanítanak valakit abban, hogy minden előnyét kiélvezze az egyháztagságnak, akkor cserbenhagyjuk őt – és az Urat. Az egyház erősebbé válik, amikor minden egyháztagot bevonunk, és szolgálat és szeretet által erősítjük egymást (lásd T&Sz 84:110).
Talán ösztönzést érzel, hogy arra bátorítsd azt a személyt, akinek segíteni próbálsz, hogy találkozzon egy papsági vezetővel, aki rendelkezik a sugalmazott tanácsadás kulcsaival. Kérlek, tegyél így, tudván, hogy az Első Elnökség arra kérte az egyházi vezetőket, hogy bizalmasan, valamint a krisztusi szeretet lelkületével kezeljék ezeket az ügyeket.3
Az Úr kezében
Nem sokkal ezelőtt kaptam egy levelet egy 30-as évei elején járó férfitől, aki az azonos nemhez való vonzódással küzd. Nehéz küzdelem ez számára, így még nem házasodott meg. Levelében azonban ezt írta: „Az Úr segített nekem szembenézni a jelenlegi helyzetemmel, és én hajlandó vagyok a tőlem telhető legtöbbet megtenni, az életemet pedig az Ő kezébe helyezni.”
Ámulattal könnyezem és tisztelem annak az embernek a hitét és bátorságát, aki olyan kihívással él együtt, mellyel nekem soha nem kellett szembenéznem. Szeretem őt, és a hozzá hasonló több ezer férfit és nőt, aki szép harcot harcol (lásd 1 Timótheus 6:12). Az ő hozzáállását javaslom mindazok számára, akik az azonos nemhez való vonzódással küzdenek, illetve azoknak, akik másoknak próbálnak ebben segíteni.
További segítség
E cikk néhány gondolata és nyelvezete egy, az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma által készített füzetből származik, melyet azok számára írtak, akik az azonos nemhez vonzódnak. Ennek címe: Isten szereti gyermekeit (cikkszám: 04824). Amennyiben ez a füzet hozzáférhető a saját nyelveden, beszerezheted azt a helyi elosztó központból, vagy letöltheted a www.lds.org/same -gender-attraction címről.