A nem egyháztag barátaim megkérdezték, hogy miért keresztelkedünk a halottakért. Szerintük ez nagyon furcsa. Mit válaszoljak nekik?

A Szabadító azt tanította: „Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába” (János 3:5). Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy elnyerjük az örök életet – vagyis a létezésünk célját –, meg kell keresztelkednünk, és be kell fogadnunk a Szentlelket.

Bár a keresztelkedés elengedhetetlen, számos oka van annak, hogy sokan miért nem keresztelkedtek meg. Vannak, akik az evangélium ismerete nélkül éltek, mások pedig megkeresztelkedtek, de nem a megfelelő felhatalmazással.

Mivel Mennyei Atyánk irgalmas és igazságos, ezért nem kárhoztatja azokat, akiknek az életük során nem volt lehetőségük megkeresztelkedni. Ahhoz, hogy ezek az elhunyt személyek lehetőséget kapjanak arra, hogy elnyerjék az örök életet, érdemes egyháztagok keresztelkedéseket végeznek értük a templomokban (lásd 1 Korinthusbeliek 15:29; T&Sz 124:29–36; 128:18).

Az elhunytak, akik most a lélekvilágban vannak, megválaszthatják, hogy elfogadják vagy elvetik az evangéliumot és azokat a szertartásokat, melyeket helyettük elvégeznek (lásd T&Sz 138:58–59).

A halottakért végzett keresztelkedésekkel Mennyei Atyánk egyre több gyermekének adjuk meg a lehetőséget, hogy elnyerjék Atyánk valamennyi áldását.