Bizonyság, szövetség és tanúságtétel
Tanúbizonyságot teszek arról, hogy a Mormon könyve egy új szövetség, az Újvilág egy új testamentuma a világ egésze számára.
A Szabadító és visszaállított egyháza vonatkozásában fiatalemberként először a Mormon könyve olvasása során kaptam szent megerősítéseket. E szent feljegyzés olvasása közben volt az, hogy – újra és újra – éreztem a Szentlélek tagadhatatlan suttogását, amint kijelentette lelkemnek annak igaz voltát.
A Mormon könyve olvasásával kezdődött a világosságom. Ebből eredt első lelki bizonyosságom arról, hogy Isten él, hogy Ő az én Mennyei Atyám, és hogy az örökkévalóságban fel lett vázolva számomra a boldogság terve. Ez vezetett rá, hogy szeressem a szent Bibliát és az egyház többi alapművét. Megtanított, hogy szeressem az Úr Jézus Krisztust, hogy bepillantsak irgalmas környörületességébe, és átgondoljam engesztelő áldozatának kegyét és nagyszerűségét.
Mivel magam is megbizonyosodtam róla, hogy a Mormon könyve igaz tanúságtétel – egy másik tanúbizonyság és egy új szövetség – és arról, hogy Jézus a Krisztus, így arról is megbizonyosodtam, hogy Joseph Smith Isten prófétája. Ükapám azt mondta a visszaállítás korai napjaiban: „Egyetlen gonosz ember sem írhatott meg egy ilyen könyvet, és egyetlen jó ember sem írhatta meg, hacsak nem igaz, és nem Istentől kapott parancsot rá.”1
Első meggyőződésemhez adódott hozzá aztán sok-sok egyéb felismeréssel járó pillanat és megszentelő megnyilvánulás, amelyek ma mély értelmet adnak napjaimnak, célt adnak életemnek, és erős alappá teszik a bizonyságomat.
Nos, én nem hajóztam Járed fivérével. Nem hallottam, amikor Benjámin király elmondta angyali szózattal felérő beszédét. Nem voltam ott a nefita sokaságban, akik megérintették a feltámadt Úr sebeit, és nem sirattam Mormonnal és Morónival együtt egy egész civilizáció romba dőlését. Ám erről a feljegyzésről és a békességről, amelyet az emberi szívnek ad – amit a Szent Lélek suttogásán keresztül éppen úgy megkaptam, ahogyan ti is –, éppen olyan erős és visszavonhatatlan bizonyságom van, mint nekik. Bizonyságot teszek erről a könyvről, olyan határozottan, mintha a három tanúval együtt láttam volna Moróni angyalt, vagy a nyolc tanúval együtt vettem volna kézbe az aranylemezeket.
Arról is tanúságomat teszem, hogy egyikünk sem juthat el a hit teljességéhez ebben az utolsó napi munkában – és találhat rá ennélfogva a napjainkban oly szükséges béke és vigasz teljességére – addig, amíg be nem fogadja a Mormon könyve és az Úr Jézus Krisztus isteniségét, akiről a könyv bizonyságot tesz. Amit Moróninak mondott Mormon egy nagyon is sokat követelő időszakban, azt mondom én is a mi sokat követelő napjainkban: „[L]égy hű Krisztusban… És… legyen és maradjon veled [örökre] Istennek, az Atyának a kegyelme, kinek trónusa magasan a mennyben van, és Urunknak, Jézus Krisztusnak a kegyelme, aki jobb keze felől ül az ő hatalmának” (Moróni 9:25–26).
A Mormon könyve Krisztusnak az emberiséggel kötött utolsó nagy szövetsége szent kifejeződése. Új szövetség, új testamentum, az Újvilágból az egész világ számára. A világosság, amelyben járok, az Ő világossága. Az Ő irgalma és nagyszerűsége vezet engem – és titeket – a világ előtti tanúságtételben.
A Biblia és a Mormon könyve Krisztusról tesz bizonyságot. Készítette: Greg K. Olsen