A Mormon könyve
megerősíti a Jézus Krisztusba vetett hitünket
A Mormon könyve arra hív minket és családjainkat, hogy fogadjuk be az Úr Jézus Krisztusba vetett hitet, és megosztja velünk azokat a tantételeket, amelyek sikerre viszik a családunkat.
Több évszázad prófétáinak tanításait válogatva össze a Mormon könyve egy eljövendő időszakra íródott, amikor a papsági kulcsok visszaállítása, valamint Izráel házának nagy összegyűjtése előkészíti a világot a Szabadító visszatérésére (lásd 2 Nefi 25; 27; 3 Nefi 21). Nefi azt mondta, hogy ez a szent szöveg „annak hangja, aki a porból kiált” (2 Nefi 33:13). Moróni kijelentette: „Íme, úgy beszélek hozzátok, mintha jelen lennétek, pedig nem vagytok. De íme, Jézus Krisztus megmutatott nekem titeket, és én ismerem cselekedeteiteket” (Mormon 8:35).
A Mormon könyve napjainkra és az előttünk álló napokra íródott. A visszaállítást követő első 100 évben körülbelül egymillió példányt nyomtattunk ki a Mormon könyvéből. 15 nyelven jelent meg, ami nagyon is figyelemre méltó vállalkozás volt. A következő 50 év során (1930 és 1980 között) több mint 25 millió példányt nyomtattunk, 41 nyelven. Az azóta eltelt 30 év alatt még 125 millió példányt nyomtattunk a könyvből, a Mormon könyvéből vett válogatásokat is beleértve, 107 nyelven. A Mormon könyve befolyása és hatása egyre nagyobb lesz, amint Isten királyságát minden nemzethez, nemzetséghez, nyelvhez és néphez elvisszük.
A címoldal, amelyet Mormon írt, felfedi a könyv fő céljait. Az első cél kifejezetten Lehi gyermekeinek leszármazottait érinti. Az utolsó cél pedig „hogy meggyőzzön [minden embert] arról, hogy Jézus a Krisztus, az Örökkévaló Isten” (Mormon könyve, címoldal).
Napjainkban fontos
Miért lehet olyan fontos napjainkban egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról? Miért hoz elő az Úr egy másik tanúbizonyságot, hogy megerősítse a Biblia hathatós kijelentéseit?
A kor, amelyben élünk, különbözik minden korábbitól. A tudományos fejlődés olyan egészségügyi ellátást, közlekedést, komfortot és kényelmet tesz lehetővé, amelyről az előttünk járó nemzedékek még csak nem is álmodtak. A földet elborítják a különféle információk és technológiák, felgyorsítva a családtörténeti munkát és az evangélium megosztását, de elszaporítva a pornográfiát, a virtuális erőszakot és egyéb olyan „gonoszságok[at] és tervek[et]…, amelyek ármánykodó emberek szívében vannak” (T&Sz 89:4). Olyan időket élünk, amikor a világ nagy részén az emberek nagyon ragaszkodnak az anyagi javakhoz.
Ha nem vagyunk elég óvatosak, akkor ezek a körülmények elvonhatják a figyelmünket, vagy elcsábíthatnak minket az örök, és minden nemzedék vonatkozásában igaz tantételektől.
Amikor az 1970-es évek elején fiatal misszionáriusként szolgáltam Európában, tanításunkat nagyrészt a hitehagyás magyarázatával kezdtük, mert széles körben elfogadott volt Jézus Krisztus isteni volta. Amikor 20 évvel később visszatértem misszióelnökként, már máshogy kezdtük a beszélgetéseket, mert jelentős mértékben elhalványult a Jézus Krisztusba mint Isten Fiába vetett hit, aki életét adta a bűneinkért és harmadnap feltámadt.
A mai világban értő fülekre találnak Korihór, az antikrisztus arrogáns érvei:
„Miért vártok egy Krisztust? Hiszen senki sem tudhat semmi olyat, ami eljövendő.
Íme, ezeket a dolgokat ti próféciáknak nevezitek…, ezek atyáitok balga hagyományai.
[N]em tudhattok olyan dolgokról, melyeket nem láttok…
[M]inden ember a saját tehetsége szerint boldogul, és… a saját ereje szerint győzedelmeskedik” (Alma 30:13–15, 17).
Szükségünk van az Úr Jézus Krisztusba vetett saját biztos, nyugvópontra jutott hitünkre, és segítségre van szükségünk családunk megerősítése terén, hogy ez a hit gyermekeink és unokáink szívébe is áthömpölyögjön. A Jézus Krisztusba vetett hit, ha szilárd horgonyt vet a lelkünkben, valós megtérést eredményez, és bűnbánat, őszinte tanítványi mivolt, csodák, lelki ajándékok és tartós igazlelkűség követi. Ez fontos részét képezi a Mormon könyve isteni küldetésének.
Fiatal misszionáriusként nagyon érdekes beszélgetést folytattam egy lelkésszel. Azt mondta nekem, hogy nem fogadhatja el a Mormon könyvét, mert az nyíltan beszél Jézus Krisztusról, születése előtt több száz évvel említve a nevét és életének eseményeit. Ez a fajta átláthatóság nem jellemzi az Ószövetségben található mintát, amely ennél áttételesebben utal a Szabadítóra.
Számomra a Jézus Krisztusra utaló világos kijelentésekben rejlik a Mormon könyve ereje. Természetesen lelki tanúbizonyságot kell kapnunk arról, hogy a könyv Istentől való. Ám miután ezt elnyertük, rendkívül kézzelfoghatóan elénk tárulnak Krisztus céljai, életének és feltámadásának valósága, valamint annak világos kijelentése, hogy mit kell tennünk, hogy kövessük Őt és örök életet nyerjünk.
Bizonyság Jézus Krisztusról
A Szentlélek hatalmával kísérve Jézus Krisztusnak a Mormon könyvében található nagyszerű beszédeinek olvasása és átgondolása biztos tanúbizonyságot ad azok igaz voltáról. Nagyon szeretem lapozgatni a Mormon könyvét, és szeretek Krisztus hathatós tanain lakmározni. Nefinek az élet fájáról szóló látomásán, amikor az angyal azt kérdezi: „Ismered Isten leereszkedését?” (1 Nefi 11:16); Lehi bizonyságán, mely szerint „a megváltás… a Szent Messiásban és ő általa jön el; mert ő telve van kegyelemmel és igazsággal” (2 Nefi 2:6); Jákób kiegészítésén, mely szerint Ő „a kapu őrzője…; és ő nem tart ott szolgát” (2 Nefi 9:41).
Ezután Benjámin király tanításai következnek, a tanítványi mivolthoz kapcsolódó jellemvonásokról, amikor rendíthetetlenül kijelenti, hogy „nem adatik más név, sem valamely más út vagy mód, mely által szabadulás jöhetne az emberek gyermekeihez, csakis Krisztus… nevében és azáltal” (Móziás 3:17).
Majd hamarosan Abinádinál járunk, aki életét adja azért, amiben hisz:
„De van feltámadás, ezért a sírnak nincs győzelme, és a halál fullánkja Krisztusban felemésztődik.
Ő a világ világossága és élete; igen, világosság, mely végtelen, melyet soha nem lehet elsötétíteni” (Móziás 16:8–9).
Alma pedig életre kelti az engesztelés, az igazságosság és az irgalom gyönyörű tanait: „[A]z irgalom tervét csak egy engesztelés meghozatalával lehetett megvalósítani; Isten tehát maga hoz engesztelést a világ bűneiért, hogy megvalósítsa az irgalom tervét, hogy kielégítse az igazságosság követelményeit, hogy Isten egy tökéletes, igazságos Isten legyen, és irgalmas Isten is” (Alma 42:15).
Ezután elérkezünk a Szabadítónak Lehi gyermekeinél tett csodálatos látogatásához. Mi is érezzük a szeretetét, a könyörületességét, a tanításait, saját bizonyságát:
„[E]z az evangélium, amit megadtam nektek – hogy eljöttem a világra, hogy Atyám akaratát tegyem …
És Atyám azért küldött el engem, hogy felemeltethessem a keresztre…, hogy minden embert magamhoz vonzhassak, hogy amint engem felemeltek az emberek, éppen úgy emelje fel az Atya az embereket, hogy előttem álljanak, hogy cselekedeteik szerint megítéltessenek, vajon jók vagy gonoszak voltak-e” (3 Nefi 27:13–14).
Végül megérkezünk Mormon és Moróni záró esdekléséhez: „Tudjátok meg, hogy… meg kell bánnotok minden bűnötöket és gonoszságotokat, és hinnetek kell Jézus Krisztusban, hogy ő Isten Fia” (Mormon 7:5). „Igen, jöjjetek Krisztushoz, és legyetek benne tökéletessé, és tartóztassátok meg magatokat minden istentelenségtől, és ha minden istentelenségtől megtartóztatjátok magatokat, és teljes lelketekkel, elmétekkel és erőtökkel szeretitek Istent, akkor elegendő számotokra a kegyelme, hogy kegyelme által tökéletesek lehessetek Krisztusban” (Moróni 10:32).
Családi körben
Ez a lelkileg átható, meggyőző bizonyság, mely szerint Jézus Krisztus valóban a megígért Messiás – Isten felkent Fia, aki a földre küldetett, hogy véghezvigye minden ember feltámadását és mindazok lelki megtisztítását, akik bűnbánatot tartanak és követik Őt –, családok történetének körében bontakozik ki.
A Mormon könyve egy családdal kezdődik: apával és anyával, fiakkal és leányokkal, akik hallgatnak próféta-atyjuk kinyilatkoztatására, és világi javaikat maguk mögött hagyva követik az Úr tanácsát. A könyv beszámolóiban újra és újra felbukkannak azok a szülők, akik el kívánják ültetni gyermekeikben Jézus Krisztus ígéretét és reményét. Egyszer kiírtam belőle, milyen konkrét tanácsokat adtak benne fiaiknak az apák – ez 52 gépelt oldalt tett ki! A Mormon könyvében látjuk, hogyan tanítanak a szülők Krisztusba vetett hitet és Isten parancsolatai iránti engedelmességet olyan gyermekeknek, akik gyermekkoruktól fogva engedelmesek, és olyanoknak, akiknek még rá kell lelniük az útjukra – időnként ugyanabban a családban. Jó tanulság ez napjainkban, a gyermekeink és családjaink számára is.
A nők és a leányok konkrét szerepkörei viszonylag kevés említést kapnak, ez jellemző az ősi írásokra. Ha azonban a nyilvánvaló mögé tekintünk, látjuk örök, tartós hatásukat. Kincsként őrizzük a nőkről és anyákról szóló becses szavakat, melyek szerint érzéseik „gyengédek, szeplőtelenek és finomak… Isten előtt” (Jákób 2:7), vagy azt, amikor Hélamán leírja, hogy igazlelkű édesanyáik hatására milyen jóság jellemzi fiatal seregét:
„…engedelmeskedtek és azon voltak, hogy pontosan teljesítsék a parancs minden szavát; igen, és a hitük szerint történt velük; és én emlékeztem a szavakra, amelyeket mondtak nekem, amit az anyáik tanítottak nekik. […]
Most, ez volt azok hite, akikről beszéltem; fiatalok, és szilárd az elméjük, és folyamatosan Istenbe helyezik bizalmukat. […]
[A]nyáik tanították meg nekik, hogy ha nem kételkednek, akkor Isten ki fogja szabadítani őket.
És felidézték nekem anyáik szavait, mondván: Mi nem kételkedünk abban, hogy anyáink tudták ezt” (Alma 57:21, 27; 56:47–48).
Arra kérlek benneteket, hogy gondoljátok át ezeket a kérdéseket, amelyek segíteni fognak nektek a családotokra vonatkoztatni a Mormon könyve tanításait:
-
Mely részek tanítják meg nekünk a Mormon könyvében azt, hogy a gyermekeknek látniuk kell szüleik hitében a feddhetetlenséget és az igazlelkűséget?
-
Milyen tanácsokat adtak fiaiknak az édesapák a Mormon könyvében, amelyeket nekünk is meg kellene osztanunk a gyermekeinkkel?
-
Mit tudunk meg azon gyermekeinkre irányuló erőfeszítéseinkről, akik nem engedelmesek?
-
Hogyan osztják meg gyermekeikkel a Mormon könyvében a szülők mély hitelveiket?
-
Mit tudunk meg a hitről, hogyan adja át egyik nemzedék a másiknak?
Nincs fontosabb az Úr Jézus Krisztusba vetett hit másokkal való megosztásánál. Ez magával hozza ezen élet kihívásainak megértését, a nehézségek közepette való boldogságot, az eljövendő világban pedig az örök életet.
Sok világi hatás von el minket ettől a számunkra és családjaink számára legfontosabb hittől. A Mormon könyve arra hív minket és családjainkat, hogy fogadjuk be az Úr Jézus Krisztusba vetett hitet, és megosztja velünk azokat a tantételeket, amelyek sikerre viszik a családunkat.
Bizonyságot teszek róla, hogy a Mormon könyve igaz, és az Úr Jézus Krisztus irányításával valóban Moróni angyal adta át azt Joseph Smith prófétának. Napjainkra íródott, gyermekeinknek és unokáinknak. Megígérem, hogy ha hittel nyitjuk ki naponta, akkor rajtunk lesz az Úr Lelke, és családjaink örökké áldottak lesznek.