Amit Isten szeretetéről tanít a Mormon könyve

Írta: Russell M. Nelson elder

a Tizenkét Apostol Kvórumából

A Mormon könyve jegyzi fel az Úr szeretetének néhány legmagasztosabb megnyilvánulását.

A legtöbb keresztény jól ismeri Jézus Krisztusnak a Bibliában leírt jellemvonásait. Bámulatosnak tartják a szegények, a betegek és az elesettek iránti szeretetét. Akik tanítványainak tartják magukat, igyekeznek példát venni róla, és követni szeretett apostola intését: „[S]zeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, a ki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent. …mert az Isten szeretet” (1 János 4:7–8).

Ezt az elvet tisztázza a Mormon könyve. Leírja, hogyan születik valaki Istentől, és hogyan tesz szert az Ő módján való szeretet hatalmára. Megnevezi azt a három lényegi alapelvet, amely elhozza életünkbe Isten szeretetének a hatalmát.

Először is, a Mormon könyve megtanítja, hogy a lelki újjászületés kulcsa a Krisztusba vetett hit gyakorlása, valamint a parancsolatainak betartására irányuló, Ővele történő szövetségkötés. Benjámin király ezt mondta a Mormon könyvében egy olyan népcsoportnak, akik ilyen szövetségre léptek: „És most, a szövetség miatt, melyet kötöttetek, Krisztus gyermekeinek fognak nevezni benneteket, az ő fiainak és leányainak; mert íme, ezen a napon nemzett benneteket lelkileg; mert azt mondjátok, hogy szívetek megváltozott a nevébe vetett hit által, mert tőle születtetek, és fiaivá és leányaivá lettetek” (Móziás 5:7).

Másodszor, maga a Szabadító tanítja azt, hogy az evangélium szertartásainak elnyeréséből ered annak hatalma, hogy hasonlóbbakká válhassunk Őhozzá: „Most ez a parancsolat: Tartsatok bűnbánatot, mind ti földnek szélei, és jöjjetek hozzám és keresztelkedjetek meg az én nevemben, hogy a Szentlélek befogadása megszentelhessen benneteket, hogy szeplőtelenül állhassatok előttem az utolsó napon” (3 Nefi 27:20).

Harmadszor, arra biztat minket, hogy kövessük az Ő példáját: „Milyen embereknek kell hát lennetek?” – teszi fel szónokian a kérdést. Válasza pedig ez: „Bizony mondom nektek, hogy éppen olyannak, amilyen én vagyok” (3 Nefi 27:27). Bizony, Ő azt akarja, hogy hasonlóbbakká váljunk Őhozzá.

A Mormon könyve jegyzi fel szeretetének néhány legmagasztosabb megnyilvánulását. Ezek a példák a mi életünkre is vonatkozhatnak, miközben azon vagyunk, hogy hasonlóbbakká váljunk az Úrhoz.

A Lehi és Lehi családja iránti szeretete – valamint a családnak az Úr iránt érzett szeretete – volt az, ami Amerikába hozta őket, a nekik ígért földre, ahol boldogultak.¹

Isten irántunk érzett szeretete késztette Őt évszázadokkal ezelőtt arra, hogy megparancsolja a nefita prófétáknak, vezessenek népükről szent feljegyzéseket. E feljegyzés tanulságai a mi szabadulásunkhoz és felmagasztosulásunkhoz kapcsolódnak. Ezek a tanítások most rendelkezésre állnak a Mormon könyvében. Ez a szent szöveg kézzelfogható bizonyítékát adja Isten szeretetének, amelyet gyermekei iránt érez szerte a világon.²

Krisztus „más juhai” iránt érzett szeretete volt az, ami az Újvilágba hozta Őt.³ A Mormon könyvéből megtudjuk, hogy az Úr óvilági halálát követően hatalmas természeti csapásokra és háromnapos sötétségre került sor az Újvilágban. Ezt követően a megdicsőült és feltámadott Úr leereszkedett az égből, és szolgált az Újvilág népe között.

„[É]n vagyok a világ világossága és élete – mondta nekik –; és ittam abból a keserű pohárból, amit az Atya adott nekem, és megdicsőítettem az Atyát, amikor magamra vettem a világ bűneit” (3 Nefi 11:11).

Ezután lehetővé tette számukra az általa megadható egyik legbensőségesebb élményt. Odahívta őket, hogy érezzék a sebet az oldalán és a szögek nyomait a kezeiben és a lábfejeiben, és biztosan tudhassák, hogy Ő „Izráel Istene, és az egész föld Istene, és megölt[é]k a világ bűneiért” (3 Nefi 11:14).

Azután Jézus felhatalmazást adott tanítványainak a keresztelésre, a Szentlélek ajándékának adományozására és az úrvacsorai szolgálatra. Hatalmat adott nekik, hogy a tizenkét tanítvány vezetésével szervezzék meg maguk között az egyházát.

Elmondta nekik néhány alapvető tanítását, amelyet óvilági tanítványai is megkaptak tőle. Meggyógyította a betegeiket. Letérdelt, és olyan hathatós és szent szavakkal imádkozott az Atyához, amelyeket fel sem lehetett jegyezni. Imája olyan erőteljes volt, hogy öröm töltötte el azokat, akik hallották. Jézuson erőt vett az irántuk érzett szeretet, és lenyűgözte Őt a belé vetett hitük, aminek hatására Ő maga is könnyekre fakadt. Jövendölt Isten azon munkájáról, amely a megígért második eljövetele előtti évszázadokban fog beteljesedni.⁴

Azután megkérte őket, hogy vigyék oda hozzá a gyermekeiket.

„[É]s vette a kisgyermekeiket, egyenként, és megáldotta őket, és imádkozott értük az Atyához.

És miután ezt megtette, ismét könnyekre fakadt;

És a sokasághoz szólt, és azt mondta nekik: Nézzétek kicsinyeiteket.

És amint azok odanéztek, hogy lássák őket, az égre vetették a szemüket, és megnyílni látták az egeket, és angyalokat láttak a mennyből alászállni, mintha tűz közepén lettek volna; és lejöttek és körülvették ezeket a kicsinyeket…; és angyalok szolgáltak nekik” (3 Nefi 17:21–24).

Ilyen tiszta és erőteljes Isten szeretete, és ezt fedi fel számunkra a Mormon könyve.

Mi, akiknek abban a kiváltságban van részünk ezekben az utolsó napokban, hogy rendelkezünk a Mormon könyvével, hogy az Úr egyházának tagjai vagyunk, hogy itt van nálunk az evangéliuma, és betarthatjuk a parancsolatait, valamennyire már ismerjük Isten végtelen szeretetét. Tudjuk, hogyan tegyük sajátunkká azt. Ha valóban tanítványaivá válunk, akkor elnyerjük az ahhoz szükséges erőt, hogy úgy szeressünk, akárcsak Ő. Ha betartjuk a parancsolatait, akkor hasonlóbbakká válunk Őhozzá. Kitágítjuk saját szeretetünk körét, és minden nemzet, nemzetség és nyelv népe felé kinyújtjuk a kezünket.

Ha őszintén hálásak vagyunk példás életéért, akkor lobogónkra tűzhetjük ezt a szentírást: „Imádkozzatok tehát… szívetek minden erejével az Atyához, hogy eltöltsön benneteket ez a szeretet, melyet mindenkinek megadott, aki igaz követője Fiának, Jézus Krisztusnak; hogy Isten fiaivá [és leányaivá] legyetek; hogy amikor megjelenik, akkor olyanok legyünk, mint ő, mert a maga valóságában fogjuk látni őt” (Moróni 7:48).⁵

Megismerése a szeretet megismerése

Új egyháztag vagyok Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában, és számomra nem közönséges könyv a Mormon könyve, hanem szilárd bizonyítéka annak, hogy Mennyei Atyánk szeret minket. Annak bizonyítéka, hogy a korábban élt szentek is szerettek minket, és azt akarták, hogy hazatérjünk. Annak bizonyítéka, hogy Isten boldogságterve létezik és tökéletes.

E könyv megismerése által megtudjuk, hogy Mennyei Atyánk és Fia élnek. Megtudjuk, hogy az élet csodálatos és örökkévaló. Megtudjuk, hogy mindaddig, amíg minden tőlünk telhetőt megteszünk és bűnbánatot tartunk, ha elbukunk, mindig megbocsátást nyerünk. Megismerjük a család valódi jelentését. Megtudjuk, hogy szeretteinket soha nem veszítjük el, mivel várni fognak ránk. Megismerjük Mennyei Atyánk áldásait. Megismerjük azt a vigaszt, amely a minket érő viharokat kíséri, mert amikor szembenézünk ezekkel, akkor tudjuk, hogy a javunkra válnak. Megtudjuk, hogy a Szentlélek állandó társunk. Tulajdonképpen a szeretetet ismerjük meg, annak minden megnyilvánulását.

Emma Adesanya, Írország

Szeretete hatalmának felismerése

Amikor elsőéves egyetemistaként csatlakoztam az egyházhoz, jó érzésekkel töltöttek el az életvitelemben eszközölt változtatások, és láttam, mennyivel jobbá teszi az életemet az evangélium. Hamarosan azonban úgy éreztem, hogy a múltam útját állja lehetséges fejlődésemnek. Hogyan is használhatna engem Mennyei Atyám királysága felépítésére, amikor régen ilyen rossz döntéseket hoztam?

Aztán egy nap a legutolsó oldalon nyitottam ki a Mormon könyvét. Elolvastam Moróni búcsúszavait: „Igen, jöjjetek Krisztushoz, és legyetek benne tökéletessé…, és ha minden istentelenségtől megtartóztatjátok magatokat, és teljes lelketekkel, elmétekkel és erőtökkel szeretitek Istent, akkor elegendő számotokra a kegyelme, hogy kegyelme által tökéletesek lehessetek Krisztusban; és ha Isten kegyelme által tökéletesek vagytok Krisztusban, akkor semmiképpen nem tagadhatjátok Isten hatalmát” (Moróni 10:32). Elmerengtem ezeken a szavakon. Éreztem, amint a Lélek azt mondja nekem, hogy igazak. Felismertem, hogy Isten hatalmának szabtam határt, amikor azt feltételeztem, hogy nem használhat engem oly módon, ahogyan azt jónak látja.

Eldöntöttem, hogy a továbbiakban nem tagadom „Isten hatalmát”, hanem elfogadom a múltamat, és várakozással tekintek a jövőmre. Minél inkább a jövőmre összpontosítottam a múltam helyett, és bíztam Jézus Krisztus megszentelő kegyelmében, annál inkább éreztem a Szabadító irántam való szeretetét, és annál jobban kibékültem magammal.

Christy Pettey, USA, Washington

Alma a Mormon vizében keresztel. Készítette: Arnold Friberg

Jézus Krisztus ellátogat az amerikai földrészre. Készítette: John Scott