Tanács a fiataloknak
[A]z ellenállás, a megpróbáltatások és a kísértések ellenére nem kell kudarcot vallanotok, sem pedig félnetek.
A fiatalokhoz szólok, a szokottnál személyesebb hangnemben, saját fiatalságommal hasonlítva össze a tiéteket.
Mérhetetlenül becsesek vagytok. Számos országból, minden földrészről találkoztam már veletek. Sokkal jobbak vagytok annál, amilyenek mi voltunk fiatalon. Többet tudtok az evangéliumról. Érettebbek vagytok és hithűbbek.
Most 87 éves vagyok. Talán eltűnődtök, hogy az én koromban mivel járulhatnék hozzá a ti életetekhez. Én már voltam ott, ahol ti most vagytok, és tudom, hogy merre tartotok. Ti azonban még nem voltatok ott, ahol én vagyok. Idézek néhány klasszikus költői sort:
Az öreg varjú egyre lassul.
Az ifjú varjú nem.
Ám, mit az ifjú varjú nem tud,
Azt a vén varjú igen.
Értelemben a vén varjú
Még mindig az ifjú mestere.
Mit nem tud a lassú, vén varjú?
– Hogyan szálljon sebesebben.
Verdes az ifjú varjú
A vén varjú alatt, felett, s körül.
Mit nem tud az ifjú varjú?
– Hogy merre is tart, ha repül!1
Bár nem Wordsworth, de azért klasszikus költészet!
Annyi minden történik a világban! Egyre alacsonyabbak az erkölcsi normák, így hát ti, fiatalok, ellenséges területen nevelkedtek.
A szentírásokból tudjuk, hogy háború volt a mennyben, Lucifer fellázadt, és követőivel együtt „vetteték a földre”2. Eltökélte, hogy romba dönti Mennyei Atyánk tervét, és mindenki elméjét és tetteit irányítani akarja. Lelki hatást gyakorolva „szerte jár a földön”3.
Azonban az ellenállás, a megpróbáltatások és a kísértések ellenére nem kell kudarcot vallanotok, sem pedig félnetek.
Amikor 17 éves koromban az érettségi küszöbén álltam – átlagos tanulóként, néhány vélt fogyatékossággal –, egy vasárnap délelőtt minden széthullott körülöttünk. Másnap összehívtak minket a középiskola előadótermébe. A színpadon egy szék állt, kis rádióval. Az igazgató bekapcsolta a rádiót, és akkor meghallottuk Franklin Delano Roosevelt elnök hangját, amint bejelenti, hogy Pearl Harbort bombatámadás érte. Az Egyesült Államok háborúban áll Japánnal.
Később a jelenet megismétlődött. Ismét Roosevelt elnök szólt hozzánk. Ezúttal azt jelentette be, hogy országunk háborúban áll Németországgal. Kitört a második világháború.
Hirtelen bizonytalanná vált a jövőnk. Nem tudtuk, mi vár ránk. Vajon megéljük-e, hogy házasságot kössünk és családunk legyen?
Ma „háborúkról és háborúk híreiről [hallunk]…, és az egész föld mozgásban [van]”4. Előfordulhat, hogy ti, fiatalok, bizonytalanságot érzékeltek az életetekben. Szeretnék tanácsot adni nektek és tanítani szeretnélek benneteket, figyelmeztetve néhány elvégzendő és néhány kerülendő dologra.
Az evangéliumi terv „a boldogság nagyszerű terv[e]”5. A család központi helyen áll ebben a tervben. A család épsége azon múlik, hogy érdemesen használjátok-e a testetekben rejlő, életet adó erőket.
„A család: Kiáltvány a világhoz” az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma által kiadott ihletett irat, amelyből megtudjuk, hogy a halandóság előtti létben „minden emberi lény – férfi és nő – Isten képmására teremtetett. Mindegyikük mennyei szülők szeretett lélekfia vagy lélekleánya, és mint ilyenek, isteni természettel és rendeltetéssel rendelkeznek. Az ember neme [már e halandóság előtti lét óta] alapvető jellemvonás…
Továbbá kijelentjük, hogy Isten megparancsolta, hogy csak olyan férfi és nő között használható a szent nemzőerő, akik mint férj és feleség törvényes házasságot kötöttek.”6
Lucifer és követői azt a hatalmas büntetést vonták magukra, hogy nem kaphatnak halandó testet.
A kísértések közül soknak – de a legsúlyosabbaknak biztosan – a testetekhez van köze. Nemcsak az áll hatalmatokban, hogy testeket teremtsetek egy új nemzedék számára, de önrendelkezésetek is van.
Joseph Smith próféta azt tanította: „Mindenkinek, akinek teste van, hatalma van azok felett, akiknek nincsen”7. Tehát minden fizikai testtel rendelkező élő lénynek végső soron hatalma van az ellenség felett. Fizikai valótok miatt kísértéseket szenvedtek el, azonban hatalmatok van az ördög és az angyalai felett.
Mire elballagtunk a középiskolából, már sok osztálytársunk hadba vonult, és némelyek soha nem tértek vissza. Nekünk, többieknek is hamarosan be kellett vonulnunk. Nem tudtuk, mit hoz a jövőnk. Vajon túléljük a háborút? Meglesz még a világunk, amikor visszatérünk?
Mivel biztos voltam benne, hogy besoroznak, csatlakoztam a légierőhöz. Hamarosan a kaliforniai Santa Anában voltam, repülés előtti kiképzésen.
Akkoriban nem volt szilárd bizonyságom az evangélium igaz voltáról, de tudtam, hogy az ifjúsági hitoktatóim, Abel S. Rich és John P. Lillywhite tudják, hogy igaz. Hallottam, amint bizonyságot tesznek, és hittem nekik. Azt gondoltam, „majd az ő bizonyságukra támaszkodom, amíg meg nem szerzem a sajátom”. És ez így is lett.
Hallottam már pátriárkai áldásokról, de én még nem kaptam. Minden cövekben van egy elrendelt pátriárka, aki rendelkezik a prófétálás és a kinyilatkoztatás lelkével. Felhatalmazást kapott arra, hogy személyre szabott áldásokat adjon azoknak, akiknek ajánlást ad a püspökük. Írtam a püspökömnek és ajánlást kértem tőle.
A Santa Ana cövekben J. Roland Sandstrom volt az elrendelt pátriárka. Semmit nem tudott rólam, soha azelőtt nem látott, de megadta az áldásomat, amelyben válaszokat és utasításokat kaptam.
A pátriárkai áldások nagyon is személyes természetűek, de most megosztok az enyémből egy rövid idézetet: „A Szent Lélek suttogása utat mutat majd neked, és figyelmeztet a veszélyekre. Ha hallgatsz ezekre a figyelmeztetésekre, akkor Mennyei Atyánk meg fog áldani téged, és újra a szeretteiddel lehetsz majd.”8
Bár a ha szócska kisbetűvel volt szedve, hatalmasnak láttam a papíron. Abban az áldásban lesz részem, hogy visszatérek a háborúból, ha betartom a parancsolatokat, és ha hallgatok a Szentlélek késztetéseire. Bár az ajándék kereszteléskor reám ruháztatott, nem sokat tudtam a Szentlélekről vagy a késztetések menetéről.
Amit tudnom kellett a késztetésekről, azt megtaláltam a Mormon könyvében. Azt olvastam, hogy az „angyalok a Szentlélek hatalma által szólnak, tehát Krisztus szavait mondják. Azért… tehát… [l]akmározzatok Krisztus szavain; mert íme, Krisztus szavai minden olyan dolgot meg fognak mondani nektek, amit meg kell tennetek.”9
A legnagyszerűbb felfedezésem a Mormon könyve olvasása során talán az volt, hogy a Lélek hangja inkább érzésként érkezik, mintsem hangként. Hozzám hasonlóan ti is megtanuljátok majd fürkészni azt a hangot, amely inkább érződik, mintsem hallatszik.
Nefi a következő szavakkal feddte bátyjait: „Láttatok egy angyalt, és ő beszélt hozzátok; igen, időről időre hallottátok hangját; és ő szelíd hangon szólt hozzátok, de ti már nem éreztetek, így nem érezhettétek a szavait”10.
Egyes kritikusok azt mondják, hogy tévednek ezek a versek, mert a szavakat hallja, nem pedig érzi az ember. De aki akár a legkisebb mértékben is ismeri a lelki közléseket, tudja, hogy leginkább az érzés szó fejezi ki azt, ami ilyenkor történik.
A Szentlélek ajándéka, ha engeditek, utat mutat és védelmet ad, és ki is igazítja a tetteiteket. Lelki hang ez, amely gondolat formájában érkezik az elmébe, vagy érzésként a szívbe. Énós próféta azt mondta: „az Úr hangja szólt elmémben”11. Az Úr pedig azt mondta Oliver Cowderynek: „íme, elmédben és szívedben szólok majd hozzád a Szentlélek által, amely reád száll”12.
Nem várható el, hogy soha ne kövessetek el hibát az életben, azonban nem fogtok lényegi hibát elkövetni úgy, hogy először ne figyelmeztetne benneteket a Lélek késztetése. Ez az ígéret egyházunk minden tagjára vonatkozik.
Lesznek, akik végzetesen komoly hibákat vétenek, és áthágják az evangélium törvényeit. Itt emlékeztetlek benneteket az engesztelésre, a bűnbánatra, és a teljes megbocsátásra, melyek révén újra tisztává válhattok. Az Úr azt mondta: „Íme, aki megbánta bűneit, annak megbocsáttatik, és én, az Úr, nem emlékszem azokra többé.”13
Ha az ellenség helytelen viselkedésetek folytán fogságba ejtett, akkor ne felejtsétek el, hogy nálatok van a kulcs, amely belülről nyitja a börtönajtót! A Szabadító, Jézus Krisztus engesztelő áldozata által megtisztulhattok.
Ha bajban vagytok, talán felmerül bennetek, hogy nem is érdemes megszabadítani benneteket, mert hibákat követtetek el, nagyokat vagy kicsiket, és úgy vélitek, hogy mostanra elvesztetek. Ez soha nem igaz. Csakis a bűnbánat gyógyíthatja meg azt, ami fáj. Azonban a bűnbánat igenis meg tudja gyógyítani azt, ami fáj, bármi legyen is az.
Ha olyasmibe folytatok bele, amibe nem kellett volna, vagy ha olyan emberek társaságába jártok, akik rossz irányba húznak, akkor itt az ideje annak, hogy érvényre juttassátok az önállóságotokat, az önrendelkezéseteket! Hallgassatok a Lélek hangjára, és akkor senki nem vezet majd tévútra titeket!
Újra csak azt mondom, hogy a fiatalok ma ellenséges területen nevelkednek, ahol egyre alacsonyabbak lesznek az erkölcsi normák. Azonban az Úr szolgájaként megígérem nektek, hogy védve lesztek az ellenség támadásaitól, ha hallgattok a Szent Lélektől érkező késztetésekre.
Öltözzetek erkölcsösen, beszéljetek tisztelettudóan, hallgassatok felemelő zenét! Kerüljetek minden erkölcstelenséget és személyiséget lealacsonyító szokást! Vegyétek kézbe az életeteket, és utasítsátok magatokat hősiességre! Mivel oly nagy szükségünk van rátok, figyelemre méltó áldásokban lesz részetek. Szerető Mennyei Atyátok mindig rajtatok tartja a szemét!
Attól fogva, hogy szükségét éreztem, hogy ifjúsági hitoktatóim bizonyságára támaszkodjak, megváltozott a bizonyságom ereje. Ma az életkorom és gyermekbénulásom miatt járáskor másokra támaszkodom, de lelki dolgokat illetően nincsenek kétségeim. Hiszem, értem és ismerem az evangélium, valamint a Szabadító, Jézus Krisztus értékes igazságait.
Egyik különleges tanújaként bizonyságot teszek arról, hogy nem kétséges ennek a halandóság előtti életben elkezdődött csatának a kimenetele. Lucifer veszíteni fog.
Korábban szó volt a varjakról. Nektek, ifjú varjaknak nem kell tehetetlenül verdesnetek, nem tudván, mi vár rátok. Vannak, akik már tudják az utat. „Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.”14 Az Úr a kulcsok és tanácsok alapelve szerint szervezte meg egyházát.
Az egyház élén 15 férfi áll, akiket prófétákként, látnokokként és kinyilatkoztatókként támogatunk. Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvórumának minden tagja rendelkezik az egyház irányításához szükséges minden papsági kulccsal. A rangidős apostol, a próféta – Thomas S. Monson elnök az egyetlen, akinek felhatalmazása van e kulcsok mindegyikének használatára.
A szentírások megkövetelik, hogy az Első Elnökség és a Tizenkettek Kvóruma tanácsok révén tevékenykedjen, és e tanácsok döntései egyhangúak legyenek. És ez így is van. Bízunk az Úrban, hogy utat mutat, és csak az Ő akaratának megtételére törekszünk. Tudjuk, hogy hatalmas bizalmat helyezett belénk, egyénileg és együtt is.
Meg kell tanulnotok teljes szívetekből támaszkodni az Úrra, és nem a saját értelmetekre!15 Megbízhatóknak kell lennetek, és olyan barátokkal kell körülvennetek magatokat, akik hasonlóak szeretnének lenni.
Időnként talán kísértést éreztek arra, ami időről időre bennem is felmerült fiatalon: „Ha így mennek a dolgok, hamarosan vége lesz a világnak. Mindez még azelőtt, hogy eljutnék oda, ahová szeretnék.” Nem így van! Várakozással tekinthettek elébe annak, hogy jól tegyetek mindent: megházasodjatok, családot alapítsatok, lássátok gyermekeiteket és unokáitokat, talán még dédunokáitokat is!
Ha követitek ezeket a tantételeket, akkor óvva és védve lesztek, és a Szentlélek késztetései által t magatok is tudni fogjátok, merre menjetek, mert „a Szentlélek hatalma által minden dolgot illetően tudhatjátok az igazat”16. Megígérem, hogy ez így lesz, és megáldalak benneteket, drága fiataljaink, Jézus Krisztus nevében, ámen.