A gyermekek azt mondják: „Mi vagyunk az Ő keze”

A gyermekek világszerte lelkesen reagáltak egy, az egyházi folyóiratok által elindított szolgálati kampányra. A folyóiratok arra kérték a gyermekeket, hogy találjanak módot a szolgálatra, majd rajzolják körbe a kezüket egy papírlapon, írják bele, hogy milyen szolgálatot végeztek, és küldjék el ezt a Liahóna szerkesztőségébe.

A folyóiratok harmincezernél több kéznyomot kaptak olyan gyermekektől világszerte, akik kezüket kinyújtva megosztották a Szabadító szeretetét, családokat és közösségeket áldva meg ezzel.

A kampányt egy 2010. áprilisi általános konferenciai beszéd ihlette, melyet Dieter F. Uchtdorf elnök mondott, az Első Elnökség második tanácsosa, Ti vagytok a kezem címmel. Uchtdorf elnök elmesélte a második világháborúban megsérült Jézus Krisztus szobor történetét. Mivel a restaurátorok nem tudták helyrehozni a szobor kezeit, a város lakói ezt írták az alapzatra: „Ti vagytok a kezem.”

A gyermekek által elvégzett szolgálat mindig ugyanolyan egyedi volt, mint a beküldött kéznyomaik. Például:

Natalie S., 5 éves, Hongkongból két kéznyomot küldött. Az egyiken ez állt: „Segítettem anyának itthon”, a másikon pedig ez: „Segítettem valakit tolni a tolószékben”.

Erik S., 11 éves, Oroszországból, a következő magyarázattal szolgált: „A városban, ahol lakunk, hidegek a telek.” A városukba költözött egy család, akiknek nem voltak meleg ruháik. „Én oda tudtam adni a kabátomat Artúrnak – mondta Erik –, és összebarátkoztunk.”

A tízéves Gabriela P. Venezuelából ezt írta a kéznyomára: „Az iskolában sakk szakkörön voltunk a barátaimmal. Épp társat kerestem, akivel játszhatnék, amikor észrevettem egy új fiút, aki szomorúnak tűnt. Segíteni akartam, de nem tudtam, hogyan. Akkor egy hang azt mondta nekem, hogy csak legyek a barátja. Odamentem hozzá és beszélgettem vele. Most már a legjobb barátok vagyunk.”

A kéznyomok szeptember és október két hetében ki lesznek állítva az egyház központjában a Utah állambeli Salt Lake Cityben.