Szolgálattételi tantételek

Örömtelivé tenni a szolgálattételt

A szeretettel végzett szolgálat örömet hoz annak, aki ad és annak is, aki kap.

Liahóna, 2019. Április

A boldogság keresése ebben az életben időnként olyannak tűnhet, mintha futógépen lennénk: rohanunk, rohanunk, és mégis úgy érezzük, hogy egy kicsit sem jutottunk előrébb. Egyesek úgy érzik magukat, amikor a másoknak végzendő szolgálattételre gondolnak, hogy újabb teendőket kaptak.

Mennyei Atyánk viszont azt szeretné, ha örömet tapasztalnánk, és meg is mondta nekünk, hogy „az emberek azért vannak, hogy örömük lehessen” (2 Nefi 2:25). A Szabadító pedig azt tanította, hogy a másoknak végzett szolgálattétel alapvető részét képezi annak, ahogy örömet hozunk a saját életünkbe és másokéba.

Mi az öröm?

Az öröm egyik meghatározása a „nagyfokú élvezet és derű érzése”¹. Az utolsó napi próféták világossá tették, hogy honnan jön az öröm, és miként lehet rálelni. „Az örömnek, melyet érzünk, nem sok köze van az életünkben fennálló körülményekhez, ahhoz viszont igen, hogy az életünk során mire összpontosítjuk a figyelmünket – mondta Russell M. Nelson elnök. – Az öröm [Jézus Krisztustól] származik, és Őmiatta van benne részünk. Ő minden öröm forrása.”²

A szolgálattétel örömet hoz

Amikor Lehi vett az élet fájának gyümölcséből, lelke „rendkívül nagy örömmel” (1 Nefi 8:12) telt el. Az volt az első vágya, hogy megossza a gyümölcsöt a szeretteivel.

Az arra való hajlandóságunk, hogy szolgálattételt nyújtsunk másoknak, képes elhozni ezt az örömet számunkra és számukra is. A Szabadító azt tanította a tanítványainak, hogy az a gyümölcs segít elérnünk az öröm teljességét, melyet akkor termünk, amikor kapcsolatban vagyunk Vele (lásd János 15:1–11). Az Ő munkájának a végzése azáltal, hogy szolgálunk és másokat igyekszünk Őhozzá hozni, örömteli élmény lehet (lásd Lukács 15:7; Alma 29:9; Tan és szövetségek 18:16; 50:22). Ezt az örömet még akkor is megtapasztalhatjuk, amikor ellenállással és szenvedéssel szembesülünk (lásd 2 Korinthusbeliek 7:4; Kolossébeliek 1:11).

A Szabadító megmutatta nekünk a tökéletes példát, miszerint a halandó életben az igaz öröm egyik legnagyobb forrására a szolgálaton keresztül lehet rábukkanni. Amikor a Szabadítóhoz hasonlóan – jószívűséggel és szeretettel a szívünkben – nyújtunk szolgálattételt a fivéreinknek és nővéreinknek, akkor olyan örömet tapasztalhatunk meg, amely meghaladja az egyszerű derűt.

„[A]mikor készséges szívvel befogadjuk [a szolgálattételt], akkor… közelebb kerülünk ahhoz, hogy sioni nép legyünk, és mindent felülmúló örömet érzünk majd azokkal együtt, akiket segítettünk a tanítványság ösvényén járva” – tanította Jean B. Bingham nővér, a Segítőegylet általános elnöke.³

Hogyan tehetjük örömtelibbé a szolgálattételt?

Sok módja van annak, hogy nagyobb örömet vigyünk a szolgálattételünkbe. Íme néhány ötlet:

Értsd meg, hogy mi a célod a szolgálattétellel. A szolgálattételnek számos oka lehet. Végső soron azonban az erőfeszítéseinknek igazodniuk kell Isten céljaihoz, vagyis „hogy véghezvigyék az ember halhatatlanságát és örök életét” (lásd Mózes 1:39). Amikor elfogadjuk Russell M. Nelson elnök felhívását, és segítünk másoknak a szövetség ösvényén haladni, örömet találhatunk abban, hogy részt veszünk Isten munkájában.⁴ (További részletekért a szolgálattétel céljait illetően lásd a Szolgálattételi tantételek: A szolgálattételünkben beálló változások célja című cikket a Liahóna 2019. januári számában.)
Úgy végezd a szolgálattételt, hogy az az emberekről szóljon, ne a feladatokról. Thomas S. Monson elnök gyakran emlékeztetett minket: „Soha ne engedjük, hogy egy megoldandó probléma fontosabb legyen egy ember szereteténél.”⁵ A szolgálattétel az emberek iránti szeretetről, nem pedig a teendőkről szól. Amikor odáig fejlődünk, hogy a Szabadítóhoz hasonlóan tudjunk szeretni, akkor nyitottabbak leszünk arra az örömre is, amely mások szolgálatából fakad.
Tedd a szolgálattételt egyszerűvé. M. Russell Ballard elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvezető elnöke ezt mondta nekünk: „Nagyszerű dolgok fakadnak a kis és egyszerű dolgokból. […] [A] mi kis és egyszerű, kedves cselekedeteink és szolgálataink is egy olyan életet alkotnak majd, mely telve van Mennyei Atyánk iránti szeretettel, az Úr Jézus Krisztus munkája iránti odaadással, valamint a béke és öröm érzésével, melyet mindig érzünk, amikor segítő kezet nyújtunk másoknak.”⁶
Lazíts! Nem a te felelősséged, hogy kidolgozd bárkinek is a szabadulását. Az közte és az Úr között van. A mi felelősségünk, hogy szeressük őt, és segítsünk neki Jézus Krisztus felé – a Szabadítója felé – fordulni.

Ne halogasd a szolgálatból fakadó örömet!

Az emberek néha haboznak a szükséges segítségért folyamodni, tehát lehetséges, hogy pont arra van szükségük, hogy felajánljuk a szolgálatunkat. De az sem jelent megoldást, ha ráerőszakoljuk magunkat az emberekre. Jó ötlet, ha szolgálattétel előtt engedélyt kérünk.

Dieter F. Uchtdorf elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmesélt egy történetet egy egyedülálló édesanyáról, aki bárányhimlős lett – aztán a gyerekei is megbetegedtek. Az amúgy makulátlan otthon hamar rendetlen és koszos lett. Egyre csak gyűlt a mosatlan edény és szennyes.

Amikor már úgy érezte, hogy teljesen összecsapnak a hullámok a feje felett, segítőegyleti nővérek kopogtattak be hozzá. Nem mondtak olyat, hogy „szólj, ha segíthetünk valamiben”, hanem meglátták, hogy mi a helyzet, és azonnal munkához láttak.

„Rendbe szedték a káoszt, fényt és tisztaságot varázsoltak az otthonba, és felhívták az egyik barátjukat, hogy hozzon némi ennivalót, amire nagy szükség volt már. Amikor végre befejezték a munkát és elköszöntek, könnyek között hagyták az anyát – a hála és a szeretet könnyei között.”⁷

Egyaránt érezte a melengető örömet az is, aki adott és az is, aki kapott.

Tápláld az örömet az életedben

Minél több örömet, békességet és megelégedettséget tudunk kialakítani az életünkben, annál többet tudunk megosztani belőle másokkal a szolgálattételünk során. Az öröm a Szentlelken keresztül érkezik (lásd Galátziabeliek 5:22 és Tan és szövetségek 11:13). Olyasmi ez, amiért imádkozhatunk (lásd Tan és szövetségek 136:29), és amit meghívhatunk az életünkbe. Íme néhány ötlet, hogy miként alakítsunk ki örömet az életünkben:

Számold össze az áldásaidat. Amikor áttekinted az életedet, írd le a naplódba azokat a dolgokat, melyekkel Isten megáldott téged.⁸ Vedd észre magad körül a jót.⁹ Figyelj oda arra, hogy mik akadályozhatnak abban, hogy örömet érezz, és írd le, hogy milyen módokon tudod feloldani vagy jobban megérteni ezeket. A húsvéti időszak során szakíts időt arra, hogy mélyebb kapcsolatra törekedj a Szabadítóval (lásd Tan és szövetségek 101:36 ).
Gyakorold a figyelmességet Könnyebben rád talál az öröm a csendes elmélkedés pillanataiban.¹⁰ Figyelj oda jól arra, hogy mi okoz neked örömet (lásd 1 Krónika 16:15). A figyelmesség gyakorlásához néha szükség lehet a médiától távol töltött időre.¹¹
Ne hasonlítsd magad másokhoz! Valaki azt mondta, hogy az összehasonlítgatás meglopja az örömet. Pál arra figyelmeztetett, hogy akik „magukat magukhoz mér[ik] és magukhoz hasonlít[ják] magukat, nem okosan cselekesznek” (2 Korinthusbeliek 10:12).
Törekedj személyes kinyilatkoztatásra. A Szabadító ezt tanította: „Ha kértek, akkor kinyilatkoztatást kinyilatkoztatásra, ismeretet ismeretre kaptok, hogy ismerhessétek a rejtelmeket és a békés dolgokat – azokat, amelyek örömet hoznak, azokat, amelyek örök életet hoznak” (Tan és szövetségek 42:61).

Felkérés a cselekvésre

Hogyan növelheted szolgálattétel által az életedben talált örömöt?