Jézus egy Simon nevű farizeus otthonában vacsorázott. Egy nő, aki Simon szerint „bűnös vala”, a házba belépvén „könnyeivel kezdé öntözni [a Szabadító] lábait, és fejének hajával törlé meg, és csókolgatá az ő lábait, és megkené… kenettel” (Lukács 7:37–39). Simon gondolataira válaszul a Szabadító megosztott egy példázatot a megbocsátásról és a szeretetről. Ennek a leckének az a célja, hogy segítsen gyakorolnod a Jézus Krisztusba vetett hitet, és megbánni a bűneidet.
Elmélkedés. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, amit tanulnak. Az elmélkedés azt jelenti, hogy valamin alaposan elgondolkodunk, és ez imával még jobban elmélyíthető. Amikor a tanulók elmélkedni tanulnak, a Lélek gyakran igazságot fog kinyilatkoztatni számukra, és megtanítja nekik, hogyan válhatnak hasonlóbbá Jézus Krisztushoz.
Tanulói felkészülés: Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a Lukács 7:36–50-et, és készüljenek fel arra, hogy a Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára:Újszövetség, 2023 című kiadványban található következő kérdésekre adott válaszaikat elmondják: „[Gondolkodj el], hogy milyen tekintetben hasonlítasz a Lukács 7:36–50-ben leírt nőre. Mikor tapasztaltad meg azt a gyengédséget és irgalmat, amelyet a Szabadító tanúsított iránta? Mit tanultál a nő hitének, szeretetének és alázatosságának a példájából?” (Február 27. – március 5. Máté 8; Márk 2–4; Lukács 7: „A te hited megtartott téged”).
Lehetséges tanulási tevékenységek
Az irány, amerre haladunk
Tedd ki a következő ábrát és a kapcsolódó kérdéseket.
Kép
Két pálcikaember látható rajta: az egyik Krisztus felé halad, a másik pedig Krisztustól távolodik
Mit veszel észre az ábrán látható emberekkel kapcsolatban?
Mit árulhat el a Szabadítóval való kapcsolatukról az, hogy milyen távolságra vannak Őtőle, és milyen irányba néznek?
Gondolkodj el egy pillanatra azon, hogy saját magadat hová helyeznéd ezen az ábrán, és melyik irányba néznél. Larry R. Lawrence elder, aki akkoriban a Hetvenek tagja volt, ezt mondta:
Kép
Hivatalos arckép Larry R. Lawrence elderről. Fényképezve: 2017. március
„…Mennyei Atyánk ismeri a mi isteni lehetőségeinket. Örvendezik minden alkalommal, amikor teszünk egy lépést előre. Számára sokkal fontosabb az irányunk, mint a sebességünk.”
(Larry R. Lawrence: „Mi fogyatkozás van még bennem?” Liahóna, 2015. nov. 35.)
Szerinted mi az oka annak, hogy a lelki irány, amerre nézünk, fontosabb a sebességünknél?
Az Úr nagy örömöt érez, amikor erőfeszítéseket teszünk a bűnbánatra (lásd Lukács 15:7; Tan és szövetségek 18:13). A bűnbánatot többek között úgy jellemezhetjük, hogy elfordulunk a bűntől, és Isten felé fordulunk (lásd Szentíráskalauz: bűnbánat, bűnbánatot tart, JezusKrisztusEgyhaza.org). Tanulmányozás közben figyelj oda a Lélek késztetéseire, amelyek segíthetnek neked elfordulni a bűntől, és a Szabadító felé fordulni.
Jézus a farizeus Simon otthonában eszik
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át az azokra a kérdésekre adott válaszaikat, amelyeken a tanulói felkészülési tevékenység részeként kellett elgondolkodniuk.
A Lukács 7 egyik beszámolójában Jézus egy Simon nevű farizeus házában vacsorázik. Míg Jézus Simonnál volt, odament hozzá egy nő, aki bűnös ember hírében állt (lásd Lukács 7:37, 39).
Olvasd el a Lukács 7:36–39-et, és figyeld meg, mi történt, amikor a nő a lakoma közben odament Jézushoz.
Mit vettél észre Simonnal kapcsolatban? És a nővel kapcsolatban?
Jézus belelátott Simon gondolataiba, és megosztott egy példázatot. Olvasd el a Lukács 7:40–43-at, és figyeld meg, mit tanított a Szabadító Simonnak ezen a példázaton keresztül. Hasznos lehet tudni, hogy akkoriban egy munkás jellemzően napi egy dénárt keresett (lásd 41. vers).
Hogyan segíthetett ez a példázat megérteni Simonnak, hogy neki is megbocsátásra van szüksége?
A Szabadító idejében szokás volt a házigazda részéről, hogy a megkülönböztetett vendégei iránti tiszteletét valamilyen kedves cselekedettel is kifejezze, például arcon csókolja őket az üdvözléskor, vizet ad nekik, hogy meg tudják mosni a lábukat, vagy olajjal megkeni a fejüket (lásd James E. Talmage: Jézus, a Krisztus, I. köt. [2007]. 246.). Ahogy azt a Lukács 7:44–46 feljegyzi, a Szabadító rámutatott arra, hogy Simon nem ajánlotta fel ezeket a szívességeket Jézusnak, miközben a nő sok mindent megtett azért, hogy kimutassa az Őiránta érzett szeretetét és háláját.
Mit gondolsz, mit értett meg ez a nő Jézusról, amit Simon talán nem értett meg?
Milyen bizonyítékot látsz arra, hogy a nő megbánta a bűneit, vagyis elfordult azoktól, és a Szabadító felé fordult?
Olvasd el a Lukács 7:47–50-et, és figyeld meg, miért bocsátotta meg az Úr ennek a nőnek a bűneit.
Milyen gondolataid vagy érzéseid voltak a Szabadítóval kapcsolatban, miközben ezt a beszámolót tanulmányoztad?
Milyen igazságokat tanultál ebből a beszámolóból?
A tanulók többféle igazságot is felismerhetnek ebben a beszámolóban, például a következőket: Amikor megbocsáttatnak a bűneink, elmélyül a Szabadító iránti szeretetünk. Ha Jézus Krisztusba vetett hitet gyakorolunk, és megbánjuk bűneinket, akkor megtapasztalhatjuk az Ő bocsánatát.
Dale G. Renlund elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a Lukács 7-ben feljegyzett beszámolóval kapcsolatos tanításokat osztott meg. Nézd meg a „Hogy minden embert magamhoz vonzhassak” című videóbejátszás (13:39) 4:22 és 5:03 közötti részét, vagy olvasd el az alábbi szöveget.
Hivatalos arckép Dale G. Renlund elderről a Tizenkét Apostol Kvórumából, 2016. január.
„Minél közelebb vagyunk gondolatainkban és szívünk szándékában Jézus Krisztushoz, annál jobban értékeljük az ártatlan szenvedését, annál hálásabbak vagyunk a kegyelméért és a megbocsátásáért, és annál inkább akarunk bűnbánatot tartani és Hozzá hasonlóvá válni. A Mennyei Atyánktól és Jézus Krisztustól való távolságunk ugyan fontos, a haladási irányunk azonban még lényegesebb. Isten sokkal elégedettebb azokkal a bűnbánó vétkesekkel, akik megpróbálnak közeledni Hozzá, mint azokkal az öntelt és másokban hibákat kereső egyénekkel, akik az ősi farizeusokhoz és írástudókhoz hasonlóan fel sem ismerik, hogy mennyire szükségük van a bűnbánatra.”
(Dale G. Renlund: „Hogy minden embert magamhoz vonzhassak”. Liahóna, 2016. máj. 40.)
Az idézet mely szavai vagy kifejezései segítenek neked alaposabban megérteni azt, amit a Lukács 7-ben az imént tanulmányoztál?
Milyen élmények segítettek neked abban, hogy nagyobb szeretetet és hálát érezz a Szabadítóért és az Őáltala kínált irgalomért?
Ha egy mai példát is szeretnél bemutatni a tanulóknak egy olyan személyről, akinek a Lukács 7-ben szereplő nőhöz hasonló élményei voltak a Szabadítóval, lejátszhatod a His Grace—Am I Beyond Saving? [Az Ő kegyelme – Megszabadítható vagyok-e?] (6:25), című videófilmet, amely a ChurchofJesusChrist.org oldalon érhető el. Mindenképpen nézd meg előre a filmet, és döntsd el, hogy a tartalma és az érintett témái megfelelőek-e a tanulók számára.
Készíts tervet!
Adj időt a tanulóknak, hogy a tanulmányozási naplójukban megválaszolják az alábbi kérdéseket.
Ne feledd, hogy a bűnbánat nem egy egyszeri esemény, és nem csak súlyos bűnök esetén van rá szükség. A bűnbánat egy folyamat, és minden alkalommal bűnbánatot tartunk, amikor arra irányuló erőfeszítést teszünk, hogy közelebb jöjjünk az Úrhoz, és elforduljunk a gonosztól.
Nézd meg újra a Szabadítót ábrázoló képet és a pálcikaembereket ábrázoló rajzot, és gondolkodj el a Jézus Krisztussal való kapcsolatodon és azon, milyen irányba haladsz. Készíts egy tervet arra, hogyan fogod mindennapos bűnbánat révén elmélyíteni a Szabadító iránti szeretetedet. A következő tevékenységet egy külön lapon végezd el, hogy megtarthasd magadnak. Elképzelhető, hogy egy későbbi lecke során lehetőséged lesz arra, hogy visszatérj rá.
A Máté 8–13-hoz, Márk 2–5-höz és Lukács 7, 9, 11-hez kapcsolódó leckéket követő, Tanulásod felmérése című lecke erre a tervre hivatkozik, és arra kéri a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan haladnak.
Mi az, amit abba kell hagynod azért, hogy közelebb jöjj a Szabadítóhoz? Hogyan fogod abbahagyni?
Mi az, amit el kell kezdened tenni azért, hogy közelebb jöjj a Szabadítóhoz? Hogyan fogod elkezdeni?
Megjegyzések és háttér-információk
Kire hasonlítok leginkább ebben a történetben: Simonra vagy a nőre?
Dieter F. Uchtdorf elnök, aki akkoriban az Első Elnökség tagja volt, ezt mondta:
Kép
Dieter F. Uchtdorf eldernek, a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjának 2006-ban készült hivatalos arcképe. Uchtdorf eldert 2008. február 3-án hívták el második tanácsosnak az Első Elnökségben. Ez az arckép 2008-ban vált hivatalossá a 2004-ben készült helyett.
„E két ember közül melyikre hasonlítunk inkább?
Simonra? Magabiztosak és kényelmesek vagyunk jó cselekedeteinkben, bízva saját igazlelkűségünkben? Olykor talán türelmetlenek vagyunk azokkal, akik nem érnek fel a mi mércénkhez? Robotpilóta-üzemmódban vagyunk-e: rutinból végezve mindent, eljárva a gyűléseinkre, végigásítozva a vasárnapi iskolát, netán a mobilunkat vizslatva az úrvacsorai gyűlés alatt?
Vagy olyanok vagyunk, mint ez [a nő], aki úgy vélte, teljesen és reménytelenül elveszett a bűn miatt?
Vajon mi igen szeretünk-e?
Felfogjuk-e, mekkora adósságunk van Mennyei Atyánk felé, és teljes lelkünkkel könyörgünk-e Isten kegyelméért?
Amikor imához térdelünk, ezt vajon azért tesszük-e, hogy visszajátsszuk igazlelkű tetteink slágerlistáját, vagy azért, hogy beismerjük hibáinkat, Isten irgalmáért könyörögjünk, és a hála könnyeit hullassuk a megváltás bámulatos tervéért?
A szabadítást nem lehet az engedelmesség valutájával megvenni; Isten Fiának vére fizetett meg érte [lásd Apostolok cselekedetei 20:28].”
(Dieter F. Uchtdorf: A kegyelem ajándéka. Liahóna, 2015. máj. 109.)
Miért fontos naponta bűnbánatot tartani?
Russell M. Nelson elnök ezt mondta:
Kép
Hivatalos arckép Russell M. Nelson elnökről, amely 2018 januárjában készült
„Nincs semmi, ami felszabadítóbb, nemesítőbb vagy létfontosságúbb lenne egyéni fejlődésünk szempontjából, mint a bűnbánatnak szentelt rendszeres, napi figyelem. A bűnbánat nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamat. Ez jelenti a boldogság és a nyugodt lelkiismeret kulcsát. Hittel társítva a bűnbánat feltárja előttünk a kaput Jézus Krisztus engesztelésének a hatalma előtt.”
(Russell M. Nelson: Teljesíthetünk jobban és lehetünk jobbak. Liahóna, 2019. máj. 67.)
Kiegészítő tanulási tevékenységek
Másik lehetséges tanulói felkészülési tevékenység és az óra elkezdése
Mielőtt megtanítod a leckét, megkérheted a tanulókat, hogy gondolják át, mi volt a legkedvesebb dolog, amit valaha valaki értük tett. Kérd meg őket, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan éreztek az illető iránt, és mit tettek azért, hogy kimutassák a hálájukat. Családtagokat vagy barátokat is megkérhetnek, hogy meséljék el az élményeiket. A tanulók az óra elején megoszthatják ezeket az élményeket, hogy jobban átérezzék annak az igazságnak a fontosságát, miszerint amikor megbocsáttatnak a bűneink, elmélyül a Szabadító iránti szeretetünk.
Szentírások a tanulók tudásának az elmélyítéséhez
Azért, hogy segíts a tanulóknak alaposabban megérteni az igazságot, miszerint amikor megbocsáttatnak a bűneink, elmélyül a Szabadító iránti szeretetünk, megkérheted őket, hogy tanulmányozzanak a következő szentírások közül néhányat vagy az összeset: Rómabeliek 2:4; Rómabeliek 5:8; 1 János 4:19; Énós 1:1–11; Móziás 27:23–37.
