Üdvözlünk benneteket a konferencián!
Thomas S. Monson elnök
Imádkozom, hogy miközben figyelünk és tanulunk, mindannyiunkat eltöltsön az Úr Lelke.
Szeretett testvéreim, mily nagyszerű, hogy újra találkozhatunk! Egy kicsivel több mint 183 esztendeje került sor az egyház megszervezésére Joseph Smith próféta által, az Úr irányítása alatt. Azon az 1830. április 6-i összejövetelen az egyház hat tagja volt jelen.1
Nagy örömmel jelentem be, hogy két héttel ezelőtt az egyház tagjainak száma elérte a 15 milliót. Az egyház továbbra is folyamatosan növekszik, egyre több ember életét változtatva meg évről évre. Egyre jobban szétterjed az egész világon, miközben misszionáriusaink felkutatják azokat, akik az igazságot keresik.
Alig telt el egy év azóta, hogy bejelentettem a misszionáriusi korhatár csökkentését. Azóta a teljes időben szolgáló misszionáriusok száma a 2012. októberi 58 500-ról a mostani 80 333-ra emelkedett. Milyen hatalmas és inspiráló reakciónak vagyunk tanúi!
A szent írásokban nem adatott fontosabb kijelentés, kötelezőbb érvényű felelősség, közvetlenebb utasítás, mint az, amelyet a feltámadott Úr mondott, amikor megjelent tizenegy tanítványának Galileában, és így szólt: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében”2. Ahogy azt Joseph Smith próféta kijelentette: „[Mindent egybevetve] a legnagyszerűbb és legfontosabb munka az evangélium prédikálása.”3 Néhányan közületek bizonyára emlékeznek még David O. McKay elnök szavaira, aki ezt az ismerős mottót fogalmazta meg: „Minden egyháztag misszionárius!”4
Az ő szavaikhoz hozzáteszem a sajátjaimat is. Itt az idő, hogy az egyháztagok és a misszionáriusok összefogjanak és együtt dolgozzanak az Úr szőlőskertjében azért, hogy lelkeket hozhassanak az Úrhoz. Ő előkészítette számunkra azokat az eszközöket, amelyekkel sokféleképpen tudjuk megosztani az evangéliumot, és segíteni fog a munkánkban, ha hittel cselekedve igyekszünk elvégezni azt.
E misszionáriusi erő fenntartása érdekében arra kértem egyházunk tagjait a múltban, hogy lehetőségeikhez mérten tegyenek nagylelkű hozzájárulásokat az egyházközségi misszionáriusi alapba vagy az egyház Általános Misszionáriusi Alapjába. Nagy megelégedésre ad okot az e kérésre adott válaszotok, mellyel sok ezer misszionárius támogatásában segítettetek, akiknek a körülményei nem teszik lehetővé, hogy önerejükből szolgáljanak. Köszönetet mondok nektek nagylelkű hozzájárulásotokért. A segítségre folyamatosan szükség van, hogy továbbra is segíthessük azokat, akik szolgálni vágynak, de saját maguknak nincsenek meg az ehhez szükséges eszközeik.
Kedves testvérek, most azért jöttünk ide, hogy útmutatásban és sugalmazásban részesüljünk. A következő két napon elhangzó üzenetek különféle evangéliumi témákat fognak érinteni. Azok a férfiak és nők, akik majd hozzátok szólnak, mennyei segítséget kértek az általuk elmondandó üzenetekhez.
Imádkozom, hogy miközben hallgatjuk őket, és tanulunk tőlük, mindannyiunkat eltöltsön az Úr Lelke. Szabadítónk, Jézus Krisztus nevében, ámen.