Történetek Jézusról
A Mormon könyve Jézus Krisztusról tanít
Az Ószövetség Jézus Krisztusról ír még abból az időből, mielőtt a földön élt volna. Akkor Jehovának hívták. Az Ószövetség olyan emberekről ír, akik követték Jehovát.
Az Újszövetség olyan szentírás, amely Jézus földi életét meséli el. A tanítványai írtak az Ő életéről és a tanításairól.
A Mormon könyve szintén Jézus Krisztusról és olyan emberekről tanít, akik követték Őt.
A Mormon könyve története Jeruzsálemben kezdődik, az Ószövetség idején, körülbelül 600 évvel Jézus születése előtt. Elmeséli, hogy Lehi próféta és a családja hogyan hagyták el Jeruzsálemet és lettek elvezetve a megígért földre, messze, az óceánon túl, az Újvilágba.
A Mormon könyvebeli próféták azt tanították, hogy Jézus el fog jönni a földre. Azt is tanították, hogy a bűnbánat és Jézus Krisztus követése boldogságot eredményez.
Miután Jézust keresztre feszítették és feltámadt Jeruzsálemben, ellátogatott az Újvilágba, hogy tanítsa az embereket. Tanított a keresztelésről, az úrvacsoráról, és arról, hogyan szeressünk másokat. Megszervezte az egyházat tizenkét apostollal. Maga köré gyűjtötte a gyermekeket és megáldotta őket, csakúgy, ahogy az Újszövetségben tette.
A Bibliában lévő prófétákhoz hasonlóan a Mormon könyvebeli próféták is megosztották a bizonyságukat Jézus Krisztusról.
A Mormon könyve utolsó prófétája Moróni volt, aki körülbelül 400 évvel azután élt, hogy Jézus ellátogatott az Újvilágba. Halála előtt Moróni leírta, hogy mindenki megtudhatja, hogy a Mormon könyve igaz, aki elolvassa és hittel imádkozik róla. Moróni mindenkit hívott, hogy „jöjj[ön] Krisztushoz” (Moróni 10:32).
A gyermekek ma szintén imádkozhatnak azért, hogy bizonyságot szerezzenek a Mormon könyve igaz voltáról és arról, hogy Jézus Krisztus a Szabadító.
Járed fivére látta Jézus Krisztust.
Énós hallotta elméjében az Úr hangját, amikor imádkozott.
Lehi látta Jézus Krisztust egy álomban vagy látomásban.
Benjámin király Jézus engeszteléséről tanította a népet.
Bal oldali illusztrációk: Robert T. Barrett. Jobb oldali illusztrációk: Paul Mann és Gary Kapp