Az önellátás áldásai
A tizedről való bizonyságtól a templomi szövetségekig
Ted és Carol Hyatt életében az egyház önellátási kezdeményezésének lelki vonatkozásai örökkévaló hatásúnak bizonyultak.
Carol Hyatt soha nem felejti el azt a napot, amikor a püspöke felkérte, hogy moderáljon egy személyes pénzügyekkel foglalkozó önellátási tanfolyamot. A férjével, Teddel nem sokkal korábban lettek 42 évnyi szünet után ismét tevékenyek az egyházban, ő pedig igen visszahúzódó természetű volt.
Carol már kisfiú kora óta ismerte a püspökét, Todd A. Josit. Évtizedekkel korábban Josi püspök abba a vasárnapi iskolai osztályba járt, amelyet Carol tanított.
„Nézd, püspök – vágott a közepébe Carol, miután Teddel ismét járni kezdtek istentiszteletre –, nem szeretnék beszédet mondani. Nem szeretnék elhívást. Egyszerűen csak istentiszteletre szeretnék járni.”
Ám két évvel később Josi püspök ott ült Hyattéknál, és az egyház Önellátási Szolgáltatások nevű kezdeményezéséről beszélt, amelyről Hyatt nővér korábban nem is hallott. Miután felvázolta a kezdeményezést, a püspök arra kérte, hogy moderáljon egy 12 hetes tanfolyamot, amely a sikeres pénzügyi sáfárság alapelveivel foglalkozik. Majd adott Carolnak egy példányt a Személyes pénzügyek az önellátásért című kézikönyvből.
„Nem tudom, miért egyeztem bele – idézi fel Hyatt nővér. – Eleve ijesztőnek találom, amikor ismeretlen emberek között vagyok, és erre 12 héten keresztül ott kellett lennem heti egy estét olyan egyháztagokkal, akik határozottan jobban otthon voltak az evangéliumban, mint én. Nem tudtam, hogy egyáltalán képes leszek-e segíteni nekik.”
„Teljesen mellbe vágott”
Josi püspök nem lepődött meg, hogy a kezdeti habozása ellenére Hyatt nővér elfogadta a megbizatást. Mint elmondta, az egyik cöveki önellátási bizottsági gyűlésen, amelyet nem sokkal azelőtt az oregoni Forest Grove-ban tartottak, „eszembe jutott, hogy Hyatt nővérnek szüksége van arra az áldásra, amit a személyes pénzügyek csoport moderálása jelent. Egyszerűen teljesen mellbe vágott.”
Josi püspök azt remélte, hogy a csoport moderálásával Hyatt nővér képes lesz megbirkózni a lelki fejlődése útjában álló egyik legfőbb akadállyal: a tizedfizetéssel. „Ahogy aznap este hazafelé tartva a volán mögött ültem – meséli a püspök –, erős lelki benyomásom támadt, miszerint a tanfolyam végére Hyatt nővér meg fogja érteni a tizedfizetés fontosságát.”
Hyatt nővér ideges volt és felkészületlennek érezte magát, de 2017 októberében elkezdte a tanfolyam moderálását. Miközben vezette a csoportbeszélgetéseket a pénzügyek kezeléséről, a költségvetés készítéséről és betartásáról, a nehézségekre való felkészülésről, az adósságokból való kikeveredésről, a pénzügyi válságok kezeléséről, valamint a jövőbe történő befektetésről, Hyatt nővér kezdte egészen jól érezni magát a moderátori szerepben, viszont kellemetlenül a saját példamutatását illetően.
Amikor a harmadik órára készülve a kézikönyvet olvasgatta, kiderült számára, hogy „a pénzügyi sáfárság önellátó megközelítésének” része a tized és a felajánlások fizetése is.1 Az is kiderült számára, hogy az e megközelítést megalapozó tantétel a bűnbánat és az engedelmesség.2
„A későbbi órák egyikén mindenki előtt beismertem, hogy valószínűleg én vagyok a csoportban az egyetlen, aki nem fizet tizedet” – idézi fel. E beismerés támogatást váltott ki a csoport 13 tagjából, valamint beszélgetéseket és bizonyságokat a tized törvényéből fakadó áldásokról.
„Azt nem tudom, hogy korábban miért zavart annyira a tized, de rájöttem, hogy komolyan kell vennem az erre vonatkozó bizonyság megszerzését – mondja Hyatt nővér. – Ahogy hallgattam a csoportom és a férjem bátorító szavait, a Lélek így szólt: »Meg tudod csinálni!«. Szert tettem arra a kis kiegészítő hitre, amelyre szükségem volt, és ráébredtem, hogy jobb moderátor lennék, ha én is azt tenném, amit a csoportomtól kérek.”
A menny ablakai
Néhány nappal a 11. foglalkozás után Hyatt nővér odament Josi püspökhöz az istentiszteleti gyűlések között, megfogta a kezét, és közölte vele, hogy készen áll a tizedfizetés törvénye szerint élni. „Annyira izgatott volt!” – meséli Hyatt nővér.
Hyatt fivér, aki maga is részt vett Hyatt nővér csoportjában, szintén izgatott volt. Miután az előző évben befizette a saját tizedét, gyakran biztatta a feleségét, emlékeztetve őt egy bizonyos áldásra, amelyre az asszony áhítozott. „Nem jutunk el a templomba, ha nem fizeted be a tizededet” – mondogatta.
2018. május 6-án megnyíltak a menny ablakai, és olyan áldás áradt ki a Hyatt házaspárra, amelyet néhány hónappal korábban – mielőtt Hyatt nővér elkezdte a csoport moderálását – még lehetetlennek véltek. Aznap, vagyis az 58. házassági évfordulójukat megelőző napon szövetségeket kötöttek, és egymáshoz pecsételték őket az Oregoni Portland templomban.
A házaspár úgy jellemzi ezt az élményt, hogy „gyönyörű nap és bámulatos áldás” volt, amelyért mindig hálásak lesznek. Hyatt nővér hozzáteszi, hogy ő mindig hálás lesz bátorító férjéért, sugalmazott püspökéért, és a tanulók azon csoportjáért, akik az érzései szerint többet segítettek neki, mint amennyit ő segített nekik. Szeretetük és támogatásuk jeleként a csoport majd’ minden tagja részt vett a Hyatt házaspár pecsételésén.
„Az emberek olyan sokat nyerhetnek az egyházi önellátási kezdeményezésből, különösen a lelki részéből – vélekedik Hyatt nővér. – A lelki rész az, mely annyira értékessé teszi. A férjem számára és számomra örökkévaló hatással járt.”