Ingrid szülinapi meglepetése
A történet Mexikóban játszódik. Ha a J8. oldalra lapozol, további részleteket tudhatsz meg erről az országról.
„…jöjjetek Krisztushoz, és ragadjatok meg minden jó ajándékot” (Moróni 10:30).
“Estas son las mañanitas …”
Ingrid arra ébredt, hogy Mamá énekel. Kinyitotta a szemét, és látta, hogy Mamá bejön a szobába. Mamá mindig egy különleges szülinapi dalt énekelt Ingrid születésnapján.
„Boldog szülinapot! – mondta Mamá. – Kezdjünk készülni a zsúrra!”
A csokitorta már a sütőben volt, Ingrid érezte az illatát. „Vajon milyen ajándékokat fogok kapni?” – gondolta magában. Kimászott az ágyból, és kinézett az ablakon. A ház előtt álló zsakaranda fa tele volt lila virágokkal.
Ingrid segített áttolni a heverőt Mamá szobájába, hogy sok hely legyen a nappaliban. Segített bevonni a tortát, és hét gyertyát tűzött a tetejére. Hamarosan eljött a zsúr ideje.
Eljöttek Ingrid barátai az iskolából és az Elemiből. Játszottak, és tortát ettek. Aztán eljött Ingrid kedvenc része – az ajándékozás! Kapott egy új könyvet, egy plüss tigrist és egy karkötőt függővel.
Miután mindenki hazament, Ingrid megölelte Mamát. „Köszönöm, Mamá! Ez volt életem legjobb szülinapja!”
„Még nincs vége – mondta Mamá. – Van számodra egy különleges meglepetésem!” Adott Ingridnek egy papírt. Ez volt ráírva: „Irány lefeküdni!”
„Ez egy nyom – mondta Mamá. – A következőt neked kell megtalálnod.”
Ingrid besietett a szobájába. A párnája alatt egy újabb papírt talált. Ez állt rajta: „Ideje kimosni.”
Ingrid átszaladt a mosókonyhába, és kinyitotta a mosógépet. Újabb nyom!
Aztán további nyomokat talált a tévé mögött, a kedvenc könyvében és a fürdőszobaszőnyeg alatt. Az utolsó nyom a saját szekrényéhez vezetett. A polcon egy doboz feküdt becsomagolva. Ingrid nem érte el, ezért Mamá levette neki.
Ingrid letépte a csomagolópapírt, és leemelte a doboz tetejét. A dobozban valamilyen összehajtogatott fehér ruhaanyag volt, és a Mormon könyve egy nagy méretű példánya.
„Jövőre megkeresztelkedhetsz – mondta Mamá. – Ez egy különleges ajándék számodra, hogy felkészülhess.” Mamá megérintette a fehér anyagot. „Ebből fogjuk megvarrni a keresztelőruhádat. Ez pedig – emelte fel a Mormon könyvét – olvasnivaló számodra.”
Ingrid Mamára nézett. „Még soha nem olvastam a Mormon könyvét.”
„Tudom, hogy meg tudod csinálni.” Mamá kinyitotta a könyvet. „Nézd! A betűk nagyobbak a szokásosnál. Arra gondoltam, hogy így könnyebb lesz.”
Mamá visszacsukta a könyvet, és odaadta Ingridnek. Ingrid végighúzta az ujjait a sima borítón.
„Fontos, hogy te magad derítsd ki a magad számára, hogy igaz-e a Mormon könyve – mondta Mamá. – Megígérem neked, hogy ha olvasni fogod és teljes szíveddel imádkozol, Mennyei Atya segíteni fog neked, hogy megtudd.”
Aznap este Ingrid elolvasta a Mormon könyve első fejezetét. Nem is volt olyan nehéz, mint amire számított. Tetszett neki a szentírásolvasás.
Másnap ismét olvasta a Mormon könyvét. És a következő napon is. Mindennap olvasta. Néhány hét elteltével úgy döntött, hogy nem vár az imádkozással addig, amíg az egész könyvet elolvassa.
Letérdelt az ágya mellé. Teljes szívéből imádkozott, és arra kérte Mennyei Atyát, hogy segítsen neki megtudni, igaz-e a Mormon könyve. Aztán várt. Arra gondolt, hogy talán hallani fog egy hangot, de nem hallott. Ehelyett egy boldog érzés kezdett erősödni a szívében. Tudta, hogy ez Mennyei Atya válasza az imájára.
Nem egészen egy évvel később Ingrid a Mormon könyve végére ért. Tudta, hogy bármit kapjon is a nyolcadik születésnapjára, a Mormon könyve akkor is az élete legjobb ajándéka marad. ●