Nyomtatásban nem jelenik meg: Fiatal felnőtteknek
Hogyan segített nekem az Úr megérteni az isteni értéket a válásom során
Amikor a próbatételeim során a Szabadítóra támaszkodtam, megtanultam új megvilágításban látni másokat – és magamat is.
Fényképezte: Tina Lerohl
Dél-Afrikának egy olyan tájáról származom, ahol vannak bizonyos – olykor már nyomasztó – kulturális meggyőződések, amelyek a külső megjelenéssel és a szépséggel kapcsolatos elvárásokra helyezik a hangsúlyt, és amelyek időnként elbizonytalanítottak engem a megjelenésemmel és azzal kapcsolatban, hogy ki vagyok. Azt is megtanultam, hogy világszerte sok más fiatal felnőtt is küszködik a testképével és az önértékelésével.
Sátán egyik erőteljes fortélya a testtel kapcsolatos bizonytalanság keltése. Megpróbál meggyőzni minket arról, hogy a megjelenésünk alapján ítéljük meg magunkat és másokat. Rájöttem viszont arra, hogy ha a szépség és az önértékelés világ által támasztott elvárásaival próbálok lépést tartani, akkor soha nem fogok elégedettséget érezni, vagy leszek önmagammal kibékülve.
A magabiztosság megtalálásának kulcsa az volt, hogy igyekeztem úgy látni magamat és másokat, ahogy Mennyei Atya teszi. Ez lehetővé tette számomra, hogy megértsem a saját valódi értékemet, és felismerjem mások értékét is.
Félrement figyelem
Amikor randevúztam, sok olyan helyzetet láttam, melyek során mások értékét a külsőségek alapján ítélték meg. Elszomorított, amikor azt láttam, hogy néhány barátom kevesebb randevúra megy, mint azok, akikről úgy látszott, hogy megfelelnek a szépség világi mércéinek. És hát sajnos az örökkévaló társam keresése során nekem is megvolt a saját listám az olyan vonásokról – beleértve a testi tulajdonságokat is –, amelyeket szerettem volna viszontlátni a leendő férjemben.
Végül rá is találtam valakire, akivel összeházasodtunk a templomban. Eleinte úgy gondoltam, csodálatos házasságunk van – bár az néha feltűnt, hogy miközben a férjem mások előtt azzal dicsekszik, hogy nincs még egy olyan szép lány, mint a felesége, eközben négyszemközt valahogy soha nem sikerült semmi kedveset mondania a külsőmről. Mindig megjegyezést tett, ha változott a testsúlyom, és megmondta, hogy milyen frizurát és ruhát hordjak.
Néhány hónappal az első gyermekünk születése után a férjem váratlanul azt mondta, hogy el akar válni. Addig meg sem fordult a fejemben, hogy gond van. Minden erőfeszítésem ellenére sem tudtam meggyőzni, hogy dolgozzunk a házasságunk megmentésén, és így elvált édesanya lettem.
Később megtudtam, hogy még házasok voltunk, amikor már kapcsolatba került egy másik nővel; megdöbbentem, hogy pont úgy nézett ki, mint én, csak néhány évvel fiatalabb volt, és nem ment át a várandósággal és a szüléssel járó változásokon. Elkezdtem azon tűnődni, hogy miért nem vagyok elég jó, és a testi hiányosságaimra összpontosítani.
Idővel rájöttem, hogy a helyzetem nem megy ritkaságszámba. Miután újra elkezdtem randevúzni, sok történetet hallottam olyan fiatalokról, akik elváltak, mert „elveszítették az érdeklődésüket” a házastársuk iránt, aki „elhagyta magát”, vagy mert már nem volt meg köztük testileg az a „szikra”.
Minden alkalommal kínosan feszengtem, amikor valaki azt mondta, hogy egy házastársban a kinézete a legfontosabb. Minden alkalommal, amikor elgondolkodtam azon, hogy mit tekint szépnek a világ, azon tűnődtem, hogy talán nem is érdemlem meg a szerelmet azok miatt a változások miatt, amelyeken a testem keresztülment a terhesség során.
Az igazi szépség
Miközben az igazi szépség jelentésén elmélkedtem, találtam egy idézetet, amely ellentétben áll azzal, ahogy a világ látja ezt a kérdést: „A randevúzás során kezdetben előforduló »mindenféle megtévesztés« közepette – beleértve ebbe azt is, hogy mindig igyekszünk a legjobban kinézni – ne feledjük, hogy a megjelenés és a stílus »lényegében lényegtelen«.”1
Ez segített megértenem, hogy ha egymás lelkét látjuk – azt, ami belül van –, az az igazán fontos a házastárs megtalálásához, és ez jelenti a kulcsot mások és önmagunk szeretetéhez. Jézus Krisztus tanítványaiként a jellem szilárdságára és az isteni lelkekként való önazonosságunkra kell összpontosítanunk.
A válásom nagyon fájdalmas volt számomra, de megadta annak a lehetőségét is, hogy újraértékeljem a valódi szépség és az isteni érték jelentését. Ha nehezedre esik felismerned a saját vagy mások isteni értékét, vedd fontolóra a következő tanácsokat, amelyek segítettek nekem átkeretezni a szemléletmódomat.
1. Járj rendszeresen a templomba
A templomban a világ egy elmosódott háttér lesz csupán, és az örökkévalóság kerül a középpontba. Minél többször voltam a templomban és idéztem fel a szövetségeimet, annál jobban változott át a korlátozott szemléletmódom örökkévaló szemléletmóddá. Ami a világi mércék szerint fontosnak tűnik, az a templomban nem tűnik olyan fontosnak.
Viszont ez a változás nem egyik napról a másikra következik be. Úgy jön el, ha következetesen, tudatosan töltünk időt az Úr házában. Amint azt Russell M. Nelson elnök tanította: „Egy templomi szövetség betartása nem korlátoz, hanem lehetőségeket ad. Saját látókörünk és hatalmunk korlátai fölé emel bennünket.”2
2. Tanulj meg figyelni a Szentlélekre
Nelson elnök így kérlelt bennünket: „…gyarapítsátok a kinyilatkoztatás elnyerésére irányuló lelki képességeteket! […] Döntsetek úgy, hogy elvégzitek az ahhoz szükséges lelki munkát, hogy élvezhessétek a Szentlélek ajándékát, és gyakrabban, tisztábban hallhassátok a Lélek hangját.”3
Amikor úgy döntünk, hogy a Lélek dolgaira összpontosítunk a világ dolgaival szemben, akkor felkészültebbek leszünk arra, hogy meghalljuk a késztetéseit és az igazságait.
3. Imádkozz lelki ajándékokért
Egyes lelki ajándékok megadhatják nekünk azt a tudást és szemléletmódot, amely ahhoz szükséges, hogy megértsük a saját értékünket és mások értékét. Mennyei Atya arra buzdított minket, hogy „keress[ü]k buzgón a legjobb ajándékokat”, és azt mondta nekünk, hogy ha vágyunk ezekre és imádkozunk értük, akkor megkaphatjuk, amire szükségünk van (Tan és szövetségek 46:8; lásd még 9. vers). A tisztánlátás, a jószívűség és a bölcsesség ajándékai mind olyan ajándékok, amelyeket hasznos lehet tanulmányozni és imádkozni értük, miközben igyekszel jobban megérteni az igazi szépség és az isteni érték jelentését.
4. Kövesd a Bölcsesség szavát
A testünk gyönyörű ajándék Mennyei Atyánktól. Sátán, aki Isten tervének az elpusztítására törekszik, és akinek soha nem lesz saját teste, támadja ezt a szent ajándékot. Ha tisztelettel bánunk a testünkkel, továbbá felfedezzük, hogy mire képes, amikor eddzük azt és kerüljük a káros szereket, az segíthet megtanulnunk kincsként kezelni a testünket, és példa által másoknak is segíteni ebben.
5. Összpontosíts a Szabadítóra
Amikor Jézus Krisztusra támaszkodunk, annak látjuk magunkat, akik valójában vagyunk – mennyei szülők isteni gyermekeinek. Amikor megtanuljuk szeretni önmagunkat, és kedvesek vagyunk önmagunkhoz még akkor is, amikor hibákat követünk el, a Szabadító képes segíteni nekünk tovább növekedni és kifejleszteni az Ő tulajdonságait.
Joy D. Jones nővér, az Elemi korábbi általános elnöke ezt mondta: „Ha a Szabadító és az értünk hozott tettei iránti szeretetünk nagyobb, mint a gyengeségekre, az önmarcangolásra vagy a rossz szokásokra fordított energia, akkor Ő segíteni fog nekünk legyőzni mindazt, ami szenvedést okoz az életünkben”4.
Arra törekedve, hogy annak lássak másokat, akik valójában, elkezdtem gyakorolni, hogy másként tekintsek rájuk. Ha azon kaptam magam, hogy a megjelenése alapján ítélkezem valaki felett, akkor közelebbről is megnéztem őt, és igyekeztem meglátni azt, amit Mennyei Atya lát. Elámultam azon, ahogy Isten képes volt megnyitni a szememet. Felhagytam azzal, hogy a testi tulajdonságokra figyeljek oda, és elkezdtem megérteni, mi is az igazi szépség és érték: Krisztus mindegyikünkben meglévő világossága.
Közelebb kerülni Krisztushoz
Bár fájdalmas tapasztalatokban volt részem, megtanultam engedni, hogy Krisztus meggyógyítson, valamint szeretni a testemet és a lelkemet. James E. Faust elnök (1920–2007), aki korábban második tanácsos volt az Első Elnökségben, ezt tanította: „Az a meggyőződés, hogy Isten leányai [vagy fiai] vagytok, ad nektek egy az önértékelésetekhez tartozó megnyugtató érzést. Azt jelenti ez, hogy erőre lelhettek Krisztus balzsamában. Ez segíteni fog nektek hittel és derűvel fogadni a szívfájdalmakat és kihívásokat.”5
Lehet, hogy a világnak megvannak a maga elképzelései a szépség és az isteni érték jelentéséről, de ha közelebb kerülünk Mennyei Atyához és Jézus Krisztushoz, akkor növekedni fog az a képességünk, hogy átlássunk a világ torzításán és felismerjük a valódi szépséget. Legyen részünk abban az áldásban, hogy pontosan lássuk mások és önmagunk szépségét – ahogyan Ők látnak minket!