Ha képes borrá változtatni a vizet… Liahóna, 2023. jan.
Jézus csodái
Ha képes borrá változtatni a vizet…
Három dolog, amit ebből a gyakran figyelmen kívül hagyott csodából tanultam.
János az egyetlen evangélista, aki felidézi, hogy a Szabadító borrá változtatta a vizet (lásd János 2:1–11). Oly erős érzései voltak erről az élményről, hogy azt is elmondta, ez volt a Szabadító csodáinak a kezdete (lásd János 2:11).
Kulturálisan a bor kifogyásának a következményei árthattak volna az érintettek társadalmi helyzetének.1 S bár nem hiszem, hogy egy csodának látványosnak kell lennie ahhoz, hogy életeket változtasson meg, eltűnődtem, miért érezte János annyira fontosnak ezt a csodát a többi oly látványos és életet megváltoztató csoda között.
Miért vannak csodák?
Miért voltak olyan fontosak a csodák a Szabadító szolgálata során? Részben bizonyára a szükséget szenvedők iránti könyörülete miatt (lásd Márk 1:41). Ezenkívül a csodák az Ő isteni hatalmának és felhatalmazásának a fontos bizonyítékai voltak (lásd Márk 2:5, 10–11). Továbbá a csodás események megerősíthetik a hitet, és felhívhatják a figyelmet az Ő üzenetére (lásd János 2:11; 6:2).
Aztán valaki egyszer rámutatott nekem arra, hogy a Szabadító csodái nem csupán azt eredményezték, hogy az emberek meghallják az üzenetét, hanem segítettek az üzenet tanításában is.2 Amikor megkérdeztem magamtól, mit tanulhatnék Jézus Krisztusról és az Ő isteni küldetéséről a víz borrá változtatásából, elkezdtem új dolgokra felfigyelni.
Íme három lecke, amelyet a kánai csodából tanultam a Szabadítóról és az Ő szabadító hatalmáról.
1. „Nem jött még el az én órám”
Amikor Mária segítséget kért Jézustól, Ő így válaszolt: „Nem jött még el az én órám” (János 2:4). További részletek hiányában nem világos János feljegyzéséből, hogy pontosan mire számított Mária, vagy mit értett Jézus azon válasza alatt, hogy még nem jött el az Ő órája.
Ez a kifejezés fontosnak tűnt nekem. Lehetséges, hogy Jézus valamilyen közeli eseményre utalt, például a nyilvános szolgálatának a kezdetére. Ugyanakkor van egyfajta visszhangja is ennek a kifejezésnek, amely áthatja János feljegyzéseit, gyakran előremutatva az Ő engesztelő áldozatának a legfőbb csodájára (lásd János 4:21–23; 5:25–29; 7:30; 8:20). Végül pedig megismétlődik ez a kifejezés az Ő halandó szolgálata végén, amikor Jézus tudta, hogy „eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához” (János 13:1, kiemelés hozzáadva, lásd még János 12:23, 27; 16:32). Mielőtt elindult volna a Gecsemáné kertjébe, így imádkozott: „Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged” (János 17:1, kiemelés hozzáadva).
Amikor láttam, hogy János többször is elismételte ezt a kifejezést a feljegyzései során, az segített kezdettől fogva látnom a véget. Először Jézus azért változtatta a vizet borrá, hogy kielégítse a fizikai szomjat. Végül pedig úrvacsorai bort használt az Ő engesztelő vérének a jelképeként, amely lehetővé tette az örök életet, azt, hogy akik Őbenne hisznek, soha többé meg ne szomjazzanak (lásd János 4:13–16; 6:35–58; 3 Nefi 20:8).
2. „Valamit mond néktek, megtegyétek”
Miután Mária Jézus segítségét kérte, azt mondta a szolgáknak: „Valamit mond néktek, megtegyétek” (János 2:5). Rejlik egy lecke ebben a kijelentésben, valamint az e beszámoló és az egyiptomi József beszámolója közötti lenyűgöző hasonlóságokban.
„De megéhezék egész Égyiptom földe is, és kenyérért kiált vala a nép a Faraóhoz. – Monda pedig a Faraó mind az Égyiptombelieknek: Menjetek Józsefhez, és a mit mond néktek, azt míveljétek” (1 Mózes 41:55, kiemelés hozzáadva).
Lehet, hogy Mária nem szándékosan kapcsolta össze ezt a két eseményt, és talán János sem. Amikor azonban észrevettem a hasonlóságokat, két ötlet jutott eszembe.
Először is láttam még egy módot arra, ahogyan József és az Ószövetség más szereplői előrevetítették Jézus Krisztust és az Ő küldetését. Ami azonban még ennél is fontosabb, Egyiptom és Kána története arra emlékeztettek engem, hogy Jézus Krisztus nemcsak a bűntől és a haláltól tud megszabadítani minket az engesztelése által – melyhez később a kenyeret és a bort használta jelképként –, hanem a fizikai, társadalmi és egyéb kihívásoktól is. Amikor az emberek kifogytak a kenyérből, a fáraó azt mondta nekik, hogy tegyék, amit József mond. Ők így cselekedtek, kaptak kenyeret, és megmenekültek a fizikai szenvedéstől. Amikor a szolgák kifogytak a borból, Mária azt mondta nekik, hogy tegyék, amit Jézus mond. Ők így cselekedtek, kaptak bort, és az érintettek megmenekültek attól, hogy elmulasszák a kötelezettségeiket.
Ha hajlandóak vagyunk megtenni bármit, amit Jézus mond, akkor Ő csodákat tud tenni az életünkben
Balm in Gilead [Gileád balzsama]. Készítette: Annie Henrie Nader. Másolat készítése tilos!
Ha hajlandóak vagyunk megtenni bármit, amit Jézus mond, akkor Ő ugyanezt meg tudja tenni értünk, és csodákat vihet véghez az életünkben (lásd Zsidók 10:35–36). A szabadítás az Ő összes csodája közül a legnagyobb, és ez engedelmességet követel a részünkről (lásd Tan és szövetségek 14:7; Hittételek 1:3).
3. „És megtölték azokat színig”
A Szabadító azt az utasítást adta a szolgáknak, hogy töltsenek meg hat kővedret vízzel. „És megtölték azokat színig” (János 2:6–7).
Bár a szakértők véleménye különbözik a méreteket illetően, valószínűleg biztonsággal kijelenthetjük, hogy mindegyik vödörben több liter folyadék is elfért. Nem tudom, mi a nehezebb: egy vagy száz liter vizet borrá változtatni. Viszont az elgondolás, hogy Jézusnak hatalmában áll egy dolgot valami egészen másra változtatni, megváltoztatta az életemet. Ő nemcsak borízű vizet készített, hanem fogta a vizet annak egyszerű molekuláris szerkezetével, és borrá változtatta azt, több száz kémiai vegyület összetett elegyévé.
Ha képes erre, akkor a kihívásaimat is képes áldásokká változtatni – nem csupán reménysugarat adva a viharhoz, hanem olyasvalamivé változtatva a megpróbáltatás egészét, ami megáld engem (lásd Rómabeliek 8:28; 2 Nefi 2:2).
Ha pedig ezt meg tudja tenni egy kihívással, akkor az összessel képes ugyanerre. Amikor tehát úgy tűnik, hogy az élet színültig tele van megpróbáltatásokkal, emlékezz arra, hogy Ő képes borrá változtatni a vizet. A hamut ékességre tudja cserélni (lásd Ésaiás 61:3). Képes arra, hogy fogja a gonoszt, és jóra fordítsa azt (lásd 1 Mózes 50:20). A hibáimat növekedéssé tudja változtatni, és képes fogni a bűneimet, és kárhoztatásból fejlődésre változtatni azokat.3
Számomra ez a felismerés mindenek között a legjelentősebb. Ez a csoda, amelyet egyszer figyelmen kívül hagytam, megtanította nekem az Ő hatalma által, hogy ha van hitünk megtenni, amit kér tőlünk, akkor Ő abból, amik mi voltunk, azzá tud változtatni minket, amivé válhatunk – mégpedig olyanná, mint Ő.