Nyomtatásban nem jelenik meg
Engedni, hogy a Fiú világossága átragyogjon rajtunk
Miközben Krisztus világosságának az elnyerésére és megosztására törekszünk, még bőségesebb örömre lelhetünk az életünkben.
Egy hétfői kora reggelen készséges önkéntesek egy csoportja gyűlt össze, hogy segítsenek kitakarítani a Utah-i Mount Timpanogos templomot. Kiosztották a feladatokat, és amikor több önkéntesünkkel követtük a hozzánk kijelölt felügyelőnket, hamar rájöttünk, hogy a celesztiális terembe vezet minket.
Amikor beléptünk a terembe, azonnal észrevettük, hogy a fejünk felett általában magasan függő, hatalmas csillárt leeresztették a padló közelébe. Az volt a feladatunk, hogy megtisztítsuk. Ez nem kis feladat volt, hiszen a csillár több ezer különálló kristályból állt! Mindenki fehér kesztyűt kapott, és megmutatták nekünk, hogyan kell eltávolítani a port úgy, hogy egyenként minden kristályt átdörzsölünk a kesztyűs ujjaink között. A kényes folyamat nagyon munkaigényes volt, de lelkesen munkához láttunk.
Néhány órával később az újonnan megtisztított csillár fényesen ragyogott. Miután megcsodáltuk a szépségét, elkezdtük megtisztítani a kisebb csillárokat is a celesztiális teremben.
Hirtelen valami döbbenetes dolog történt! A reggeli nap a keleti hegycsúcs fölé emelkedett, és fényes sugarai besütöttek közvetlenül a celesztiális terem nagy kerek ablakán át, tökéletes szögben ahhoz, hogy megvilágítsák a pompás csillárt. Mindegyik ragyogó kristályra rávetült a napfény, és megszámlálhatatlan fénypászma szóródott szét mindenütt. Ragyogó szivárványok cikáztak végig a padlón, a mennyezeten, a bútorokon, a falakon és az embereken, sőt, néhány sugár táncolt is a levegőben! A kezünkkel el tudtuk kapni a szivárványt! Lenyűgöző volt!
Gyakran elmélkedtem ezen a feledhetetlen pillanaton, és tisztábban megértettem, hogy a világosság mindent megváltoztat. A kristályokhoz hasonlóan, amikor befogadjuk a Fiú világosságát és kifelé is tükrözzük azt, akkor a fénye megsokszorozódik, és ennek az örömteli hatásai megdöbbentőek.
Halandó szolgálattétele során, majd a feltámadását követően a Szabadító kijelentette, hogy Ő a világ világossága (lásd János 8:12; 3 Nefi 15:9; 3 Nefi 18:24). Arra kérte a tanítványait, hogy „úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” (Máté 5:16, lásd még 3 Nefi 12:16).
Jézus Krisztus tanítványaiként mindegyikünk felteheti magának a kérdést: Hogyan tudnám tudatosabban engedni, hogy a Fiú világossága átragyogjon rajtam?
Elgondolkodhatunk azon, hogy elkezdjük megválaszolni ezt a kérdést azáltal, hogy hálásabban tudatosítjuk magunkban azt a rengeteg módot, ahogyan Jézus Krisztus megosztotta velünk a világosságát. Nézz körül! Az Ő világossága mindenhol ott van! Látjuk a gyönyörűen csillogó esőcseppben és az aranyló napkelte csodájában. A nehézségek idején is érezzük, amikor felismerjük az Ő irgalmas kezét, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elviseljük a terheinket, és felülemelkedjünk a fájdalom vagy félelem sötétségén. Befogadjuk, amikor ráébredünk, hogy minden lélegzetvételünk és a földön minden egyes nap lehetőség arra, hogy Őhozzá hasonlóbbá váljunk:
„A világ világossága és élete, a világosság, amely fénylik a sötétségben, de a sötétség nem fogja fel;
Aki úgy szerette a világot, hogy saját életét adta, hogy akik hisznek, azok Isten fiaivá lehessenek” (Tan és szövetségek 34:2–3).
Amikor „naponta hálaadásban él[ünk]” (Alma 34:38) a kapott világosságért, akkor fokozódni fog azon vágyunk, hogy megosszuk az Ő világosságát másokkal.
Amint növekszik a világosság elnyerésére és megosztására való vágyunk, megkérhetjük Mennyei Atyát, hogy segítsen olyan apró és jelentőségteljes módokon cselekednünk, hogy átragyoghasson rajtunk az Ő Fiának a világossága. Talán a Lélek arra késztet minket, hogy egy őszinte mosollyal feldobjuk valaki napját, imádkozzunk egy rászoruló idegenért, legyünk kedvesek a felebarátainkkal kapcsolatos gondolatainkban, vagy figyelmesen hallgassunk meg egy gyermeket. Ahogy hallgatunk a kifejezetten nekünk küldött sugallatokra, egyre több személyes kinyilatkoztatás fog érkezni. Sugalmazást érezhetünk arra, hogy a vidámság mellett döntsünk; felemelő üzenetet küldjünk egy barátunknak; elmondjuk egy családtagunknak, hogy szeretjük; őszintén megbocsássunk; vagy bocsánatot kérjünk egy meggondolatlan cselekedetért. Bármilyen egyedi módon is vezetnek minket arra, hogy tükrözzük a Fiú világosságát, kedves és szeretetteljes cselekedeteink nagy örömet fognak okozni nekünk és másoknak – és az Úr segítségével az együttes hatásuk bámulatos lesz!
Tisztábban megértettem, hogy a világosság mindent megváltoztat. Teljesebben megértettem ezt a mély igazságot: „Ami Istentől való, az világosság; és aki világosságot fogad be, és megmarad Istenben, még több világosságot kap; és ez a világosság mind fényesebbé és fényesebbé válik, a tökéletes napig” (Tan és szövetségek 50:24).
Alázatos hálával mondok köszönetet az Atyának az Ő Szeretett Fiáért és amiért megengedte, hogy segítsünk az Ő világosságának beragyogni a világot.