A húsvétot a Szabadítóra való emlékezés időszakává tenni

2023. április

A húsvétot a Szabadítóra való emlékezés időszakává tenni. Liahóna, 2023. ápr.

A húsvétot a Szabadítóra való emlékezés időszakává tenni

Írták: Eric D. Huntsman és Trevan G. Hatch

A Brigham Young Egyetem professzorai

Íme néhány napi áhítat – javasolt szentírások, műalkotások és zenék –, amelyek segítenek lelkileg felkészülnöd a húsvétra.

Sokunk számára Jézus születésének a karácsonyi megünneplése sokkal természetesebb, mint húsvétkor megemlékezni a szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról. A karácsony ismerős és örömteli hagyományai már december elején elkezdődnek. Ugyanakkor emlékeznünk kell arra, amit Gordon B. Hinckley elnök (1910–2008) tanított: „Nem lenne karácsony, ha nem lett volna húsvét. A Gecsemáné és a Kálvária megváltó Krisztusa és a feltámadás dicső ténye nélkül a betlehemi Jézus ugyanolyan csecsemő lenne, mint bármely másik.”¹

Újabban pedig – 2021 virágvasárnapján – Russell M. Nelson elnök arra kért minket, hogy tegyük szentebbé a húsvét előtti hetet:

„Mindazok után, amiket Jézus Krisztus értetek tett, arra kérlek benneteket, hogy tegyetek valamit ezen a héten a tanításai követése érdekében. […]

Ezen a húsvéton arra buzdítalak benneteket, hogy összpontosítsatok a Szabadítóra.”²

Az alábbiakban néhány javaslat található, amelyek segítenek neked a Szabadítóra összpontosítani a húsvét előtti héten. Bár a tudósok az egyházon belül és azon kívül is elismerik, miszerint nem mindig lehetünk biztosak abban, hogy pontosan mely napokon következtek be ezek az események, mindazonáltal közreadunk itt egy napi áhítati beosztást.³ Ez az egyéneknek és a családoknak is ad valamit, amit a nagyhét minden napján tanulmányozhatnak és felidézhetnek.

Mi már évek óta használjuk ezeket az ötleteket a saját családunkban, és hasznosnak találjuk őket. Ez nem egy hivatalos egyházi program, de úgy érezzük, hogy a húsvétra való tudatos felkészülés segíthet nekünk megerősíteni a hitünket, és az ünnep középpontjában tartani Krisztust. Lélekemelő személyes vagy családi hagyománnyá válhat az, ha összevonjuk a Szabadító életének utolsó hetéről szóló szentírások mindennapos tanulmányozását az elmélkedéssel, az imával, a zenével, a műalkotásokkal és a tartalmas hagyományokkal.

Christ’s Triumphal Entry into Jerusalem [Krisztus diadalmas bevonulása Jeruzsálembe.] Készítette: Harry Anderson

Virágvasárnap

A húsvét előtti vasárnap azzal nyitja meg a Szabadító életének utolsó hetét, hogy emléket állít Jézus jeruzsálemi bevonulásának, amikor a követői pálmaágakkal integettek, és királynak nyilvánították Őt.

Amint azt Dieter F. Uchtdorf elder a Tizenkét Apostol Kvórumából megjegyezte: „Helyénvaló, ha a hét során – virágvasárnaptól húsvét reggeléig – gondolatainkat Jézus Krisztusra irányítjuk, aki a világosság, az élet és a szeretet forrása.”⁴ Azáltal, hogy felidézzük szolgálatának egyetlen olyan alkalmát, amikor sokan ismerték el Jézust a Királyként, aki valóban volt, várakozással tekinthetünk dicső második eljövetelére, amikor megérkezik, hogy kormányozzon és uralkodjon az egész földön.⁵

Szentírások

Diadalmas bevonulás: Márk 11:1–10 vagy Máté 21:1–11; Lukács 19:28–40; János 12:12–19
Jézus először siratja Jeruzsálemet: Lukács 19:41–44
Jézus és a templom: Máté 21:12–17 vagy Lukács 19:45–48

Lehetséges téma beszélgetéshez

Hogyan fogjuk felhasználni ezt a hetet arra, hogy felkészüljünk a húsvétra?

Műalkotások

Minerva Teichert: Christ Entering Jerusalem [Krisztus bevonul Jeruzsálembe]
Walter Rane: Triumphal Entry [Diadalmas bevonulás]

Zene

Minden dicsőség legyen Tiéd (Himnuszok, 32. sz.)

A megátkozott fügefa. Készítette: James Tissot

Hétfő

A Márk 11 feljegyzi, hogy Jézus megátkozta a gyümölcsöt nem termő fügefát. Azáltal, hogy Márk összekapcsolja ezt a csodát a templom megtisztításával, feltehetőleg azt sugallja, hogy azok, akik Isten népének vallják magukat, de a saját életükben nem teremnek gyümölcsöt, elutasíttatnak. Ha átgondoljuk Jézus tetteit és tanításait a következő szentírásokban, az felkészít minket arra, hogy megünnepeljük a bűn és a halál feletti diadalát, és ráirányítja a gondolatainkat az Ő dicsőséges visszatérésére és jövőbeli uralkodására.

Neil L. Andersen elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta: „Örvendezünk a keresztényekkel szerte a világon az Ő dicső feltámadásában és a mi saját megígért feltámadásunkban. Készüljünk hát fel az Úr eljövetelére, újra és újra átismételve ezeket a dicső eseményeket magunkban és a szeretteinkkel együtt… Tanúságomat teszem arról, hogy Ő él. »Jöjj el, ó, nagy Király!« [Himnuszok, 25. sz.].”⁶

Szentírások

A fügefa megátkozása: Márk 11:12–14, 20–26 vagy Máté 21:18–22
A templom megtisztítása: Márk 11:15–19
Tanítás a templomban: Lukács 19:47–48
A hitetlen Izráel elutasítása: Márk 11:27–12:12 vagy Máté 21:23–22:15; Lukács 20:1–19
Jézus és az elközelgő óra: János 12:20–36

Lehetséges témák beszélgetéshez

Milyen példákat láthatunk arra, hogy az életünk jó gyümölcsöt terem?
Hogyan tarthatjuk a magasba Jézus Krisztust világosságként a világ számára?
Mit tanít nekünk a templom megtisztítása a templom fontosságáról?

Műalkotások

James Tissot: Jézus este kimegy Betániába
James Tissot: A farizeusok Jézust faggatják

Zenék

Jöjj el, ó, nagy Király! (Himnuszok, 25. sz.)
Szent házadat, Atyánk (Himnuszok, 160. sz.)
Oly gyönyörű a templom! (Gyermekek énekeskönyve, 99.)

O Jerusalem [Ó, Jeruzsálem!]. Készítette: Greg K. Olsen

Kedd

A jeruzsálemi vallási és politikai vezetők kifaggatták Jézust, próbálva hibát találni Benne. Nagyjából ugyanekkor a templomban a papok éppen a bárányokat vizsgálták, esetleges hibákat keresve rajtuk a közelgő pészahi ünnep előtt. Jézus aznap még elvitt néhányat a legközelebbi tanítványai közül az Olajfák hegyére, ahol Jeruzsálem közelgő pusztulásáról és a gonoszok végső, a világ végezetekor bekövetkező pusztulásáról jövendölt.

Ami ez utóbbi ítéletet illeti, Dallin H. Oaks elnök, az Első Elnökség első tanácsosa ezt tanította: „Ha tudnánk, hogy holnap találkozunk az Úrral…, mit tennénk ma? […] Tanúságomat teszem arról, hogy Ő el fog jönni, úgy, ahogy megígérte, és imádkozom, hogy felkészültek legyünk a vele való találkozásra.”⁷

Szentírások

A Jézus elfogására tett próbálkozások a saját szavaival: Márk 12:13–37 vagy Máté 22:15–46; Lukács 20:20–47
Hét prófétai intés: Máté 23:13–36
Az özvegyasszony felajánlása: Márk 12:41–44 vagy Lukács 21:1–4
Jézus másodszor siratja Jeruzsálemet: Máté 23:37–39
Az Olajfák hegye: Márk 13:1–37 vagy Máté 24–25; Lukács 21:5–38
Jézus tanításának az összegzése: Lukács 21:37–38; János 12:37–50

Lehetséges témák beszélgetéshez

Mit tanítanak nekünk a tíz szűz, illetve a juhok és a kecskék példázatai arról, hogy miket kell tennünk a második eljövetelre való felkészülés részeként?
Hogyan adhatjuk mindenünket az Úrnak, ha szeretünk és szolgálunk másokat?

Műalkotás

Liz Lemon Swindle: The Widow’s Mite [Az özvegyasszony fillérje]

Zenék

Jehova, menny és föld Ura (Himnuszok, 172. sz.)
Amikor újra eljön Ő (Gyermekek énekeskönyve, 46–47.)

For She Loved Much [Mert igen szeretett]. Készítette: Jeffrey Hein

Szerda

A Márk 14 feljegyzi a jeruzsálemi vezetők összeesküvését Jézus ellen, valamint az iskariotes Júdás egyezségét a Szabadító elárulására vonatkozóan. E két beszámoló között azonban ott van az a gyönyörű jelenet, amikor egy nő megjelenik egy betániai lakomán, és megkeni Jézust. Ezzel nem csupán felkészítette Jézust az elközelgő temetésére, hanem úgy tűnik, bizonysága is volt arról, hogy Ő a felkent Király és a világ Szabadítója.

E nő szolgálatát illetően Linda K. Burton elnök, a Segítőegylet korábbi általános elnöke ezt mondta: „[K]aroljuk fel a szükséget látókat, amint arra képesek vagyunk és sugalmazást érzünk. Akkor talán rólunk is azt mondják majd, amit a Szabadító egy szeretetteljes nővérről mondott, aki szolgálta Őt: »[J]ó dolgot cselekedett… Ő a mi tőle telt, azt tevé« [Márk 14:6, 8].”⁸

Szentírások

A Jézus megölésére vonatkozó terv: Márk 14:1–2 vagy Máté 26:1–5; Lukács 22:1–2
Egy meg nem nevezett asszony megkeni Jézust: Márk 14:3–9 vagy Máté 26:6–13
Júdás beleegyezik, hogy elárulja Jézust: Márk 14:10–11 vagy Máté 26:14–16; Lukács 22:3–6

Lehetséges témák beszélgetéshez

Hogyan maradhatunk hűek a Szabadítóhoz a világ ellenállása ellenére is?
Mit tehetünk azért, hogy kicsi, de jelentőségteljes módokon szolgáljunk másokat?

Zene

Ó, szeretet, ki azt mondod (Himnuszok, 187. sz.) Ez a himnusz a következő kedves sorokat tartalmazza: „A családomat kösd össze, / Hogy veled éljünk örökre, / Ó, meg nem szűnő szeretet, / Jöjj, töltsd el lelkemet”. E himnusz utalásai a „keserűt megédesítő” és „viszály helyett barátságot” hozó szeretetre éles ellentétben állnak Júdással, aki azon az estén elfordult a barátjától.

Műalkotások

James Tissot: A zsidók összeesküvése
James Tissot: Étkezés a farizeus házában

Christ in Gethsemane [Krisztus a Gecsemánéban]. Készítette: Dan Burr

Csütörtök

A keresztre feszítése előtti estén Jézus a tanítványaival együtt költötte el az utolsó vacsorát. Ezen étkezés során bevezette az úrvacsorát, megmosta barátai lábát, és elmondta végső tanításait. Majd a Gecsemáné kertjében buzgón imádkozott az Atyához, alávetve magát az Ő akaratának és magára véve a bűneinket, a gyengeségeinket, a szívfájdalmainkat, a gyötrelmeinket és a bánatainkat. Miután az iskariotes Júdás elárulta és barátai magára hagyták, Jézust letartóztatták, és a főpap, valamint más zsidó vezetők elé vitték, ahol kihallgatták és bántalmazták.

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt mondta erről „a valaha is megtett legmagányosabb útról”⁹, hogy „a közvetlenül előtte álló órák [megváltoztatták] az egész emberiség történelmének az értelmét. […] Elérkezett az engesztelő áldozat órája. Isten saját Fia, az Ő Egyszülött Fia a testben, ekkor vált a világ Szabadítójává.”¹⁰

Szentírások

Az utolsó vacsora: Márk 14:12–31 vagy Máté 26:17–35; Lukács 22:7–38; János 13:1–30; vesd össze 1 Korinthusbeliek 11:23–26
A búcsúbeszédek: János 13:31–17:26
Jézus a Gecsemánéban: Márk 14:32–42 vagy Máté 26:36–47; Lukács 22:39–46; János 18:1
Jézus elárulása és letartóztatása: Márk 14:43–52 vagy Máté 26:47–56; Lukács 22:47–53; János 18:2–11
Jézus a zsidó hatalmasságok előtt: Márk 14:43–65 vagy Máté 26:57–68; Lukács 22:54–71; János 18:12–28

Lehetséges témák beszélgetéshez

Milyen áldásokban részesülünk, ha hetente veszünk az úrvacsorából? Mit jelképez ma a kenyér és a víz?
Osszátok meg egymással a bizonyságotokat Krisztus engeszteléséről (elolvashatjátok még az Alma 7:11–13-at vagy a Tan és szövetségek 19:15–20-at is).

Műalkotások

Carl Bloch: Péter tagadása
Walter Rane: This Do in Remembrance of Me [Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre]

Zenék

Egy kedvenc úrvacsorai himnusz (lásd Himnuszok, 104–119. sz.)
Bach: Máté-passió, 9–38. tétel
Beethoven: Krisztus az Olajfák hegyén

Krisztus a kereszten. Készítette: Carl Bloch

Péntek

Jézust a halandó élete utolsó napján vallatták, vizsgálták, gúnyolták, bántalmazták, és kereszthalálra ítélték. A kereszten Jézus bevégezte az engesztelő áldozatát, mindannyiunkért letéve az életét. Végül az arimathiai József által rendelkezésre bocsátott sírboltba temették.

M. Russell Ballard elnök, a Tizenkét Apostol Kvóruma ügyvezető elnöke ezt tanította a történtekről: „[S]enkinek nem volt hatalmában elvenni az Üdvözítőtől az Ő életét. [Ö]nként tette ki magát a megkorbácsolásnak, a megaláztatásnak, a szenvedésnek és végül a keresztre feszítésnek, mivel annyira szerette az emberek fiait (lásd 1 Nefi 19:9–10).”¹¹

Szentírások

Jézus a rómaiak kezében: Márk 15:1–20 vagy Máté 27:1–31; Lukács 23:1–25; János 18:29–19:16
Jézust keresztre feszítik: Márk 15:21–32 vagy Máté 27:32–44; Lukács 23:26–43; János 19:17–24
Jézus utolsó pillanatai és szavai a halandóságban: Márk 15:33–36 vagy Máté 27:45–49; Lukács 23:44; János 19:25–29
Jézus halála és temetése: Márk 15:37–47 vagy Máté 27:50–66; Lukács 23:45–56; János 19:30–42

Lehetséges témák beszélgetéshez

Az, hogy miként emlékezünk a Szabadító keresztre feszítésére, nagymértékben alakítja a húsvéti élményünket. Sokat tehetünk azért, hogy megadjuk az alaphangot az otthonunkban az ebben az időszakban kitett műalkotások és felhangzó zenék által. Bár az utolsó napi szentek rendszerint nem raknak ki számtalan képet Krisztus szenvedéséről vagy keresztre feszítéséről, ezen a napon akár helyénvaló is lehet az efféle műalkotások kihelyezése. Nem azért, hogy elidőzzünk a Szabadító halálán vagy azon a kegyetlen módon, ahogy az bekövetkezett, hanem azért, hogy a halál feletti győzelmét ünnepeljük.

Műalkotások

Antonio Ciseri: Ecce Homo
A James Tissot által oly erőteljesen ábrázolt jelenetek bármelyike
A keresztre feszítés megjelenítései, például Carl Bloch, Harry Anderson vagy J. Kirk Richards képein

Zenék

Bach: Máté-passió, 39–68. tételek, vagy a teljes János-passió
Händel: Messiás, 2. rész
Tételek Robert Cundick utolsó napi szent zeneszerző The Redeemer [A Megváltó] című művéből
Ó, Megváltónk, fejeden töviskorona van (Himnuszok, 120. sz.)
A Kálvária keresztjén (Himnuszok, 112. sz.)
Tekintsd Megváltónk halálát! (Himnuszok, 113. sz.)
Kívül a város nagy falán (Himnuszok, 116. sz.)

Rövidfilm

Látogass el a BibleVideos.org oldalra, ahol jeleneteket láthatsz Jézus életének az utolsó napjából, beleértve a kihallgatását és keresztre feszítését is.

Christ Preaching in the Spirit World [Krisztus a lélekvilágban prédikál]. Készítette: Robert T. Barrett

Szombat

Míg Jézus teste a sírboltban feküdt, lelke a paradicsomba ment. Ott megszervezte, hogy az igazak lelkei misszionáriusi munkát végezzenek a halottak között. A templomi munkával karöltve ez lehetővé teszi a szabadítást azok számára, akiknek ebben az életben nem volt lehetőségük elfogadni az evangéliumot (lásd Tan és szövetségek 138).

Amikor családtörténeti és templomi munkát végzünk, Krisztushoz csatlakozunk az Ő szabadító munkájában. Hinckley elnök ezt tanította: „Ami az Úr házában zajlik, …az áll minden általam ismert tevékenység közül legközelebb az Úr áldozatának a lelkiségéhez. Miért? Mert olyanok végzik, akik nagylelkűen adnak az idejükből és a javaikból úgy, hogy nem várnak érte köszönetet vagy jutalmat, és olyan valamit tesznek meg másokért, amit azok magukért nem tudnak megtenni.”¹²

Szentírások

Őrizet alá helyezik a sírboltot: Máté 27:62–66
Az Újvilágot Jézus halálakor elborító pusztítás és sötétség jelképrendszere: 3 Nefi 8–10
Jézus tanúságot tesz a haláláról és a feltámadásáról: 3 Nefi 9:14–22
Jézus elmegy a lélekvilágba, és ott megszervezi a munkáját: 1 Péter 3:18–19; 4:6; Tan és szövetségek 138

Lehetséges témák beszélgetéshez

Hogyan szabadított meg minket Jézus Krisztus halála és feltámadása egy olyan jelképes sötétségtől, amely hasonlít az Újvilágban élők által megtapasztalt sötétséghez?
Mit tett a Szabadító a lélekvilágban, míg a teste a sírboltban volt?
Milyen terveket készíthetünk arra, hogy családtörténeti munkát végezzünk és eljárjunk a templomba?

Műalkotás

James Tissot: A sír őrzése

Zenék

Tételek Robert Cundick utolsó napi szent zeneszerző The Redeemer [A Megváltó] című művéből
Mack Wilberg utolsó napi szent zeneszerző Requiemje

The Ascension [A mennybemenetel]. Készítette: Harry Anderson

Húsvétvasárnap

Az evangéliumokba foglalt, feltámadásról szóló beszámolóknak a tanulmányozása, a húsvéti himnuszok éneklése az egyházban, valamint a különböző húsvéti hagyományaink örömteli ápolása mind-mind becses módjai annak, ahogy Jézus halál feletti győzelmét és az üres sírbolt csodáját ünnepeljük.

Howard W. Hunter elnök (1907–1995) e szavakkal tett tanúságot: „Ezen a gyönyörű és szent húsvéti hétvégén egészen bizonyosan nem lesz olyan tan, amely több prédikáció témáját vagy több dicséret tárgyát képezné, mint az Úr, Jézus Krisztus engesztelő áldozata és szó szerinti feltámadása. És ennek így is kell lennie húsvétkor és az év minden más időszakában is, mert a keresztény hitrendszer egyik tana sem bír nagyobb fontossággal az egész emberiség számára, mint Isten Fia feltámadásának a tana. Rajta keresztül jött el a feltámadás minden férfihoz, nőhöz és gyermekhez, akik valaha is születtek – vagy valaha is születni fognak – a világra.”¹³

Szentírások

Az asszonyok és az üres sírbolt: Márk 16:1–8 vagy Máté 28:1–10; Lukács 24:1–11
Mária Magdaléna, Péter és a szeretett tanítvány a sírboltnál: Lukács 24:12; János 20:1–10
Mária Magdaléna és a feltámadt Úr: Márk 16:9–11 vagy János 20:11–18
Két tanítvány az emmauszi országúton: Lukács 24:13–35 vagy Márk 16:12–13
Első megjelenés a Jeruzsálemben lévő tanítványoknak: Lukács 24:36–48 vagy Márk 16:14; János 20:20–25
Megjelenés Tamásnak: János 20:26–29
Az evangélium célja: János 20:30–31

Tevékenységek

Gyűljetek össze a szeretteitekkel egy családi áhítatra és egy különleges ünnepi étkezésre.
Mondjatok el egy családi imát, és osszatok meg bizonyságokat a feltámadásról.
Menjetek el istentiszteletre, és vegyetek az úrvacsorából.

Műalkotások

Minerva Teichert: Touch Me Not [Ne illess engem]
Harry Anderson: Behold My Hands and My Feet [Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat]

Zenék

Krisztusunk ma feltámadt. (Himnuszok, 123. sz.)
Feltámadott! (Himnuszok, 122. sz.)
Händel: Messiás, 3. rész

Reméljük, hogy ezek az ötletek segíteni fognak neked a húsvét előtti hetet arra használni, hogy megemlékezz Jézus életéről, haláláról és feltámadásáról. Ahogy a szentírások, a műalkotások és a zenék karácsony előtti használata segíthet abban, hogy Krisztus legyen annak az ünnepnek a középpontja, ezek megtétele húsvétkor is éppen így segíthet nekünk emlékezni Őrá, és megerősíteni az Őbelé vetett hitünket.