6. fejezet
Mily hatalmas dolog az ima
„Jelentős és csodálatos dolog az, hogy az Urat szólíthatjuk a miénket meghaladó bölcsességért, erőért ahhoz, amit meg kell tennünk, megnyugtatásért és vigaszért, valamint azért, hogy kifejezzük hálánkat.”
Gordon B. Hinckley életéből
„Egyedül egyikünk sem járhat igazán sikerrel – mondta Gordon B. Hinckley elnök. – Segítségre van szükségünk, arra a fajta segítségre, mely imára adott válaszként érkezhet.”1 Hinckley elnök a gyakorlatba is átültette ezt a tantételt az egyház elnökeként rá háruló döntésekben. Robert D. Hales elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt mondta róla: „Éles eszű, rendkívüli ítélőképességű ember, azonban amikor megoldhatatlan problémával találkozik, térdre ereszkedik.”2
Hinckley elnök és felesége, Marjorie, otthon is átültették a gyakorlatba ezt a tantételt. Fiuk, Richard, azt mondta: „Nem emlékszem olyan napra, amikor ne lett volna családi imánk. Amikor ő került sorra, Apa nagyon őszintén imádkozott, ám soha nem volt színpadias vagy érzelgős. Sokat megtudunk hite mélységéről abból, hogy hallottuk őt imádkozni. Nagy tisztelettel szólította meg Istent, ahogyan tán egy bölcs és tisztelt tanítóhoz vagy mentorhoz szól az ember, és mély érzésekkel hozta szóba a Szabadítót. Gyermekként tudtam, hogy ők valós személyek számára – hogy szereti és tiszteli őket.”3 Marjorie a következő megfigyelést tette: „Szerintem a családi imának sok köze volt ahhoz, hogy hogyan viszonyultak hozzánk a gyermekeink. Bár Gordon nem prédikált nekik, a családi imában mindent hallottak, amiről azt akarta, hogy hallják.”4
Általános felhatalmazottként végzett szolgálata során Hinckley elnök arra buzdította az egyház tagjait, hogy higgyenek az imában és az ima erejében.5 Bizonyságot tett arról, hogy „az ima megnyitja számunkra a menny erőit.”6 Azt ígérte: „Legyetek imádságos lelkűek, és a menny Istene rátok mosolyog és megáld benneteket, és boldogsággal tölti el a szíveteket, és a békesség érzésével az életeteket”7
„Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek” (Máté 7:7).
Gordon B. Hinckley tanításai
1
Isten a mi Atyánk, és Ő arra kér, hogy egyénileg imádkozzunk Hozzá.
Az általam olvasott nagyszerű, csodálatos és lelkesítő ígéretek közül a Szabadító szavai adják nekem a legnagyobb megnyugvást: „Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek” (Máté. 7:7).8
Soha ne feledjétek, kik vagytok! […] Ténylegesen Isten gyermekei vagytok. […] Ő a ti Örökkévaló Atyátok. Ő szeret benneteket. Imában Őelé járulhattok. Megkért benneteket, hogy tegyétek ezt. […] Mily csodálatos dolog is ez! Ő a legnagyobb mindenek között. Ő a világegyetem Teremtője és Kormányzója. Mégis meghallgatja az imátokat!9
Imáinkban közelebb kerülhetünk az Úrhoz. Ezek a hálaadás beszélgetéseivé válhatnak. Soha nem vagyok képes teljes mértékben megérteni azt, hogy lehet, hogy a Világegyetem hatalmas Istene, a Mindenható arra kér minket, hogy gyermekeiként személyesen beszéljünk Ővele. Mily becses lehetőség ez! Mily csodálatos, hogy tényleg meg is történik! Tanúbizonyságot teszek arról, hogy alázatosan és őszintén elmondott imáink meghallgattatnak és válaszra találnak. Csodálatos, ugyanakkor valóságos dolog ez.10
Fivéreim és nővéreim, tudom, hogy imádkozó nép vagytok. Csodálatos dolog ez olyan napokban és időben, amikor sokak életéből elillant az ima szokása. Jelentős és csodálatos dolog az, hogy az Urat szólíthatjuk a miénket meghaladó bölcsességért, erőért ahhoz, amit meg kell tennünk, megnyugtatásért és vigaszért, valamint azért, hogy kifejezzük hálánkat.11
Azért fohászkodom, hogy mindannyian törekedjünk arra, hogy közelebb éljünk az Úrhoz, és gyakrabban, még nagyobb hittel forduljunk hozzá.
Apák és anyák! Imádkozzatok gyermekeitekért! Imádkozzatok azért, hogy védve legyenek a világ gonoszságaival szemben! Imádkozzatok azért, hogy növekedjen a hitük és a tudásuk! Imádkozzatok azért, hogy olyan élet felé haladjanak, mely hasznos és jó a számukra! Férjek! Imádkozzatok a feleségetekért! Fejezzétek ki az Úrnak értük érzett hálátokat, és fohászkodjatok Őhozzá érettük! Feleségek! Imádkozzatok a férjetekért! Sokan közöttük nagyon nehéz úton járnak, számtalan gondjuk van, és sok mindenben tanácstalanok. Fohászkodjatok a Mindenhatóhoz, hogy útmutatást, áldást, védelmet és sugalmazást kapjanak igazlelkű törekvéseikhez!
Imádkozzatok azért, hogy békesség legyen a földön, hogy a Mindenható, aki a világegyetemet kormányozza, kinyújtsa kezét, és Lelkével megérintse az embereket, hogy a nemzetek ne acsarkodjanak egymással! […] Imádkozzatok bölcsességért és megértésért, amikor életetek nehéz ösvényein jártok!12
Az imában az a csodálatos, hogy személyes, egyéni, olyan valami, amibe senki más nem száll be, amikor az Úr Jézus Krisztus nevében Mennyei Atyátokkal beszélgettek. Legyetek imádságos lelkűek! Kérjétek az Urat, hogy bocsássa meg a bűneiteket! Kérjétek az Úr segítségét! Kérjétek az Urat, hogy áldjon meg benneteket! Kérjétek az Urat, hogy segítsen nektek valóra váltani igazlelkű törekvéseiteket! […] Kérjétek az Urat minden olyan fontos dolog vonatkozásában, melyek oly sokat jelentenek nektek az életetekben. Ő készen áll, hogy segítsen. Ezt soha ne feledjétek!13
2
A családi ima csodákat eredményez az egyének, a családok és a társadalom vonatkozásában is.
Napjainkban új hangsúlyt kell fektetnünk a tisztességre, a jellemre és a feddhetetlenségre. Csak akkor fognak megváltozni napjainkat jellemző szokások, ha újra beépítjük életünk szövetébe a valódi társadalmi fejlettség lényegét képező erényeket. Ezzel a kérdéssel állunk szemben: Hol kezdjünk hozzá?
Biztos vagyok benne, hogy annak felismerésével kell kezdenünk, hogy Isten a mi Örökkévaló Atyánk. Kapcsolatunkról tudnunk kell, hogy mi az Ő gyermekei vagyunk, Vele érintkezve el kell ismernünk az Ő fensőbb helyzetét, és naponta fohászkodnunk kell az Ő útmutatásáért az ügyeinkben.
Javaslom, hogy térjünk vissza az ima régi szokásához, népünk otthonaiban legyen családi ima, ez az egyik alapvető orvosság, mely megállíthatja a társadalmunk jellemét mardosó rettegett kórt. Nem várhatunk egy nap alatt csodát, de egy nemzedék alatt már csodában lesz részünk. […]
Van valami a térden állás testtartásában, mely ellentéte a Pál által megnevezett tulajdonságoknak: „kevélyek, …vakmerők, felfuvalkodottak”.
Van valami annak szokásában, amikor anya, apa és a gyerekek együtt letérdelnek, melynek révén az általa említett többi jellemvonás is elillan: „szüleik iránt engedetlenek, …szeretet nélkül valók”.
Van valami az Istenség megszólításának cselekedetében, mely ellentételezi a káromlásnak és annak hajlamát, hogy inkább a gyönyörnek, mintsem Istennek szeretőivé váljunk [lásd 2 Timótheus 3:1–4].
Az arra irányuló hajlam, hogy szentségtelenek legyünk – amint arról Pál írt –, hogy hálátlanok legyünk, eltöröltetik, amikor a család közösen köszönetet mond az Úrnak az életért, a békességért és mindazért, amijük van. És amikor megköszönik egymást az Úrnak, újfajta megbecsülés alakul ki a családon belül, újfajta tisztelet, újfajta egymás iránti szeretet. […]
Ha együtt megemlékeznek az Úr előtt a szegényekről, a szűkölködőkről és az elnyomottakról, akkor öntudatlanul, ugyanakkor ténylegesen kialakul az, hogy jobban szeretik maguknál és tisztelik a másikat, hogy szolgálni szeretnék mások szükségleteit. Nem kérhetjük Istent, hogy segítsen meg egy bajban lévő felebarátot anélkül, hogy késztetést ne éreznénk arra, hogy mi magunk is segítsünk ennek a felebarátnak. Milyen csodák következnének be a világ gyermekeinek életében, ha félretennék saját önzésüket és elvesznének mások szolgálatában. A magot, melyből ez a rejtett és gyümölcsöző fa kinőhet, legjobban a család mindennapos fohászaival lehet elültetni és táplálni. […]
Semmit nem ismerek, ami oly sokat segít a családi feszültségek enyhítésében, ami a háttérben létrehozza a szülők iránti, engedelmességet eredményező tiszteletet, ami hatással van a bűnbánat lelkületére, mely nagyrészt eltörli a szétrombolt otthonok mételyét, mint a közös imádkozás, gyengeségeink megvallása az Úr előtt, és az Úr áldásainak kérése otthonunkra és az ott élőkre. […]
A család a társadalom alapvető egysége. Az imádkozó család a jobb társadalom reménye. „Keressétek az Urat, a míg megtalálható” (Ésa. 55:6).14
Megérintett… egy fiatal [misszionárius] szívbe markoló kijelentése. Azt mondta: „Már hónapok óta itt vagyok. Nem tudom megtanulni a nyelvet. Ellenszenvesek az emberek. Nappal lehangolt vagyok, éjjel zokogok. Meg akartam halni. Írtam az édesanyámnak, és kifogásért könyörögtem, hogy hazamehessek. Itt a válasza. Azt mondja: »Imádkozunk érted. Egyetlen nap sem telik el úgy, hogy mindannyian le ne térdelnénk reggel étkezés előtt és este lefekvés előtt, és ne könyörögnénk az Úrnak, hogy áldjon meg téged. Böjttel is kiegészítettük az imánkat, és amikor az öcséid és a húgaid imádkoznak, azt mondják: ‘Mennyei Atyánk, áldd meg Johnnyt… és segíts neki megtanulni a nyelvet és végezni azt a munkát, melyre elhívást kapott.’«”
Ez a fiatalember könnyes szemmel így folytatta: „Újra megpróbálom. Saját imáimat hozzáteszem az övéikhez, saját böjtömet az övékéhez.”
Most, négy hónappal később, itt van tőle egy levél, melyben azt mondja: „Csoda történt. Az Úr ajándékaként elsajátítottam a nyelvet. Megtanultam szeretni ennek a csodálatos országnak a népét. Istennek legyen hála a családom imáiért!”15
Tehetjük még csodálatosabbá az otthonunkat? Igen, ha családként minden valódi szépség Forrásához fordulunk. Meg tudjuk erősíteni a társadalmat, és jobb hellyé tudjuk tenni az életünk számára? Igen, ha megerősítjük családi életünk erényét azzal, hogy együtt letérdelünk és Szeretett Fia nevében a Mindenhatóhoz fohászkodunk.
Meg tudjuk erősíteni a családunkat azzal, hogy imában együtt letérdelünk.
Ez a szokás, ez a visszatérés a családi hódolathoz, az országban és a földön elterjedve egy nemzedék alatt nagyrészt levetné rólunk a bennünket pusztító mételyt. Visszaállítaná a feddhetetlenséget, egymás tiszteletét, valamint a hálaadás lelkületét az emberek szívében.16
Oly bonyolult dolog az ima? Oly nehéz lenne arra buzdítani az apákat és az anyákat, hogy térdeljenek le a kisgyermekeikkel, és szólítsák meg az Istenség trónját, hálát adva az áldásokért, imádkozva a bajban lévőkért és önmagukért, majd ezt a világ Szabadítója és Megváltója nevében kérve? Mily hatalmas dolog az ima! Erről bizonyságot teszek és ti is bizonyságot tehettek. Mily megrázó annak a családnak a vesztesége, mely elmulasztja, hogy hasznot húzzon ebből a becses és egyszerű szokásból.17
Ha van közöttetek olyan, aki nem tart családi imát, kezdje el most ezt a szokást. Ha csak lehetőségetek van rá, térdeljetek le együtt minden reggel és minden este, beszéljetek az Úrhoz és mondjatok köszönetet, kérjétek áldásait a föld rászorulóira, és beszéljetek Vele saját jóllétetekről.18
Bizonyságomat teszem nektek, hogy ha őszintén alkalmazzátok a családi imát, akkor nem maradtok jutalom nélkül. A változások talán nem jelennek meg rögtön. Lehet, hogy nagyon aprók lesznek, de valóságosak, mert Isten „megjutalmazza azokat, a kik őt keresik”. (Zsid. 11:6.)
Legyünk hithűek abban, hogy példát állítunk a világ elé e szokás vonatkozásában és mások buzdításában arra, hogy tegyenek ők is így.19
3
Imádságos lelkűeknek kell lennünk és figyelnünk kell, mert az imáink válaszra lelnek.
Sohase gondoljátok, hogy egyedül is sikerrel járhattok! Szükségetek van az Úr segítségére. Soha ne habozzatok egy csendes helyen letérdelni és beszélgetni Vele! Mily káprázatos és csodálatos dolog is az ima! Gondoljatok csak bele! Valóban beszélgethetünk Mennyei Atyánkkal, aki meghallgat bennünket és válaszol, nekünk azonban figyelnünk kell erre a válaszra. Semmi sincs, ami túl komoly vagy túl lényegtelen lenne ahhoz, hogy megosszuk Vele.20
Imádkozzatok az Úrhoz úgy, hogy számítotok válaszokra. […] A legtöbb imával az a gond, hogy úgy mondjuk el őket, mintha telefonon élelmiszert rendelnénk: feladjuk a rendelést és letesszük. Elmélkednünk kell, fontolgatnunk, bele kell gondolnunk abba, hogy miről és miért imádkozunk, majd úgy kell szólnunk az Úrhoz, ahogyan az egyik ember szól a másikhoz. „No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr” (Ésa. 1:18).21
Semmi nem segít annyira, mint ha az Úr kezébe tesszük a dolgot. […] Nem habozom kijelenteni, hogy kaptam már válaszokat az imáimra. Ezt tudom. Nem tagadhatom. Szükségünk van rá, hogy útmutatásért imádkozzunk ebben a bonyolult korban. […] Az egészben az a bámulatos, hogy az imához nem kell lángésznek lennünk. Ő a legalázatosabbak hangját is meghallja. […] Szólítsátok az Urat! Felhívást intézett hozzátok, és válaszolni fog.22
Higgyetek az ima hatalmában és magasztosságában! Az Úr megválaszolja az imáinkat. Ezt tudom. Újra és újra láttam megtörténni. Az ima társít minket Istennel. Lehetőséget ad nekünk arra, hogy beszéljünk Vele, hogy megköszönjük Neki pompás áldásait, hogy útmutatást és védelmet kérjünk Tőle az élet ösvényeit járva. Ez a nagyszerű munka, mely az egész földre kiterjed, egy fiú imájában gyökerezik. A családi bibliában ezt olvasta: „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány” (Jakab 1:5–6). Ez az ígéret. Van ennél az ígéretnél nagyszerűbb ígéret bárhol a világon?23
Legyetek imádságos lelkűek, barátaim, és figyeljetek. Hangot talán soha nem fogtok hallani. Valószínűleg nem. De megmagyarázhatatlan módon késztetéseket és áldásokat kaptok, mert az Úr ezt ígérte: „…szívedben szólok majd hozzád a Szentlélek által, amely reád száll…” (T&Sz 8:2).
Legyetek imádságos lelkűek, és tudni fogjátok, hogy Isten meghallgat és válaszol. Nem mindig úgy, ahogy azt mi esetleg szeretnénk, de az évek múlásával a napnál világosabban fel fogjátok ismerni, hogy Ő meghallott és válaszolt.24
Tartsátok meg magatokban azt az alázatosságot, melynek eredményeképp imában letérdelve elismeritek az Ő hatalmát és jóságát. Ő nem fog cserbenhagyni benneteket. Meg fogja hallgatni az imáitokat. Meg fogja válaszolni az imáitokat. Az éjszaka csendjében hallani fogjátok Lelkének suttogását, mely utat mutat nektek a gondok és a szükség idején. Ilyen időszakaitok nektek is lesznek, mint mindenkinek. Tartsátok meg az Istenbe vetett hiteteket, és ő soha nem fog magatokra hagyni titeket. Soha nem fog hátat fordítani nektek.25
Mindig engedjétek meg Mennyei Atyátoknak, hogy a barátotok legyen, akihez imában fordulhattok.26
Javaslatok a tanulmányozáshoz és a tanításhoz
Kérdések
-
Hogyan segített az ima közelebb kerülnöd Mennyei Atyádhoz? Tekintsd át Hinckley elnök arra vonatkozó tanácsát, hogy mit tartalmazzanak az imáink (lásd 1. szakasz). Mikor segített neked az ima a sajátodat meghaladó bölcsességet nyerni? Mikor hozott már neked az ima megnyugtatást és vigaszt? Miért váljanak az imáink időnként „a hálaadás beszélgetéseivé”?
-
Gondolj bele minden olyan áldásba, melyről azt mondta Hinckley elnök, hogy a családi ima által érkezhet (lásd 2. szakasz). Milyen tekintetben kapott már áldásokat a családod a közös imádkozásból adódóan? Milyen akadályai vannak a rendszeres családi imának? Hogyan foghatnak össze a családtagok azért, hogy legyőzzék ezeket az akadályokat?
-
Hogyan segíthet nekünk Hinckley elnök 3. szakaszban található tanításainak alkalmazása jelentőségteljesebbé tenni az imáinkat? Mit tudtál meg, hogyan válaszol Mennyei Atyánk az imákra? Miért tud az ima társítani minket Istennel?
Kapcsolódó szentírások
Máté 6:5–15; Lukács 18:9–18; 2 Nefi 32:8–9; Alma 34:17–28; 37:36–37; 3 Nefi 18:15–25; T&Sz 19:28
Tanulmányi segédlet
„Lásd át az anyagot, akár a könyv, fejezet vagy rész átfutásával, akár a fejlécek átnézésével. Próbáld megérteni a szövegkörnyezetet és a hátteret” (Prédikáljátok evangéliumomat! [2006]. 23.). Fontold meg, hogy egy fejezetet vagy szakaszt többször is elolvasol, hogy jobban megértsd. Ezzel mélyreható meglátásokra tehetsz szert.