7. fejezet
A Lélek suttogása
„Esedezve kérem, hogy keressük állandó jelleggel az Úrtól érkező sugalmazást és az Ő Szent Lelkének társaságát, melyek megáldanak minket azzal, hogy emelkedett lelki síkon maradjanak az erőfeszítéseink.”
Gordon B. Hinckley életéből
1995. június 24-én Gordon B. Hinckley elnök egy új misszióelnököknek és feleségeiknek tartott gyűlésen tanácsokat adott nekik az előttük álló hároméves szolgálatra vonatkozó útmutatásként. Elmondta, hogy cövekelnöki elválasztásakor milyen utasításokat kapott Harold B. Lee elnöktől, aki akkoriban a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja volt:
„Az általa elmondottakból csak egy dologra emlékszem: »Hallgass a Lélek suttogására az éjszaka közepén, és reagálj arra, amit suttog.« Nem tudom, miért érkezik időnként éjszaka a kinyilatkoztatás, de ez előfordul. Természetesen nappal is érkezhet, de ti csak hallgassatok a Lélek suttogására, a kinyilatkoztatás ajándékára, melyre jogosultak vagytok!”1
Ezen utasítás követése során szerzett tapasztalatairól azt mondta: „Az Úr halkan szól. […] Jutottak már az éjszaka közepén olyan ötletek az eszembe, amelyek véleményem szerint próféciaként érkeztek.”2 1992 júliusában például más egyházi vezetők társaságában Hongkongban tartózkodott, és a templomépítéshez kerestek helyet. Egyik este lefekvéskor nyugtalan volt a rá váró döntést illetően. Másnap korán reggel felébresztette őt a Lélek suttogása.
„Nagyon érdekes volt, ami eszembe jutott – jegyezte fel a naplójába. – A fülemmel nem hallottam semmilyen hangot. Az elmémbe azonban behatolt a Lélek hangja. Azt kérdezte: »Miért aggódsz emiatt? Van egy csodaszép ingatlanunk, ott van most a misszióház és a kis kápolna. Pont Kaulung szívében, a legjobb közlekedéssel. […] Húzzatok fel egy [több] emeletes épületet. Az első két emeleten lehet egy kápolna és tantermek, a felső két vagy három emeleten pedig lehet egy templom. Hinckley elnök azt mondta, hogy e kinyilatkoztatás elnyerése után „megnyugodtam és visszaaludtam”.3
Ma Kaulungban, Hongkong egy sűrűn lakott részén, ahol valamikor egy kápolna és egy misszióház volt, egyetlen épületben kap helyet egy kápolna, egy misszióház, egy misszióiroda, és egy szent templom, tanúbizonyságként arról, hogy az Úr lelke súgta ezt Isten prófétájának.
Gordon B. Hinckley tanításai
1
A Szentlélek a Vigasztaló és az Igazság Bizonyságtevője.
A Szentlélek az Istenség harmadik tagja, a Szabadító által ígért Vigasztaló, aki mindenre megtanítja majd a követőit, és eszükbe juttat mindent, amit mondott nekik (lásd János 14:26).4
A Szentlélek bizonyságot tesz a szívünkben az Atyáról és a Fiúról.5
Bizonyságom [Jézus Krisztusról] a Szentlélek hatalma által érkezett. Szent és bámulatos ajándék ez, amelyet az Istenség harmadik tagjának kinyilatkoztatása szül.6
A Szentlélek az Igazság Bizonyságtevője, aki megtaníthat [nekünk] olyan dolgokat, amelyeket egymásnak nem tudná[nk] megtanítani. Moróni nagyszerű, felhívást hordozó szavai szerint, „a Szentlélek hatalma által” kaptunk ígéretet a Mormon könyvének igaz voltára vonatkozó tudást illetően. Ezután Moróni kijelenti: „És a Szentlélek hatalma által minden dolgot illetően tudhatjátok az igazat” (Moróni 10:4–5).
Hiszem, hogy ez a hatalom, ez az ajándék elérhető számunkra napjainkban.7
2
Szükségünk van a Szentlélekre, hogy utat mutasson nekünk az otthon és az egyházban végzett szolgálatunk során.
Nem érhet minket az életünkben nagyobb áldás a Szentlélek ajándékánál – a Szentlélek társaságánál, amely utat mutat, véd és megáld minket, egyfajta tűzoszlopként járva előttünk, az igazlelkűség és az igazság ösvényein vezetve minket. Velünk lehet az Istenség harmadik tagjának minket irányító ereje, ha arra érdemesen élünk.8
Számos igazgatási feladatunkban van szükségünk a Szentlélekre. Szükségünk van rá, amikor világszerte tanítjuk az evangéliumot az óráinkon. Szükségünk van rá családunk irányításánál és tanításánál.
Ha e Lélek befolyása alatt állva vezetünk és tanítunk, akkor azzal lelkiséget hozunk azok életébe, akikért felelősek vagyunk. […]
Édesek a Szentlélek sugalmazása alatt végzett tanítás gyümölcsei. Táplálják a lelkünket és éltetik a lényünket.
Hadd szóljak tanácsként egy szót különösen azokhoz a szülőkhöz, akik családfők is: szükségünk van a Szentlélektől érkező útmutatásra azon kényes és hatalmas feladatunk elvégzése során, melyet az otthonunk lelkiségének megerősítése jelent.9
Hallgassátok meg, mire késztet a Lélek! Legyetek alázatosak! Előfordulhat, hogy a lelkiségetek, a hozzáállásotok, az érzéseitek, az alázatosságotok révén fog titeket elvezetni valakihez az Úr keze.10
3
Majdnem mindig halk, szelíd hangon, a Szentlélek suttogásán keresztül érkezik kinyilatkoztatás.
Alkalmanként interjút készítenek velem a média képviselői. Majdnem mindig megkérdezik tőlem: „Hogyan érkezik kinyilatkoztatás az egyház prófétájához?”
Azt válaszolom, hogy most is ugyanúgy, mint régen. A média képviselőinek ezzel kapcsolatban felidéztem, milyen élményben volt része Illésnek, miután kiállt Baál papjai ellen:
„És ímé ott az Úr volt elmenendő. És az Úr előtt megyen vala nagy erős szél, a mely a hegyeket megszaggatta és meghasogatta a kősziklákat az Úr előtt; de az Úr nem vala abban a szélben. És a szél után földindulás lett; de az Úr nem volt a földindulásban sem.
És a földindulás után tűz jöve, de nem volt az úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszék” (1 Királyok 19:11–12).
Így van ez. Van egy halk, szelíd hang. Imára adott válaszként érkezik. A lélek suttogásán keresztül érkezik. Érkezhet az éjszaka csendjében.
Vajon kérdéses ez számomra? Egyáltalán nem. Már számos esetben láttam.11
Majdnem mindig az jellemzi Isten szavát, hogy nem harsona hangján, nem a tanultak tanácstermeiből, hanem a kinyilatkoztatás halk, szelíd hangján érkezik. Azokat hallva, akik hiába keresik a bölcsességet, és akik hangosan csodaszereket kínálnak a világ bajaira, hajlamosak vagyunk a zsoltáríróval együtt azt mondani: „Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!” (Zsolt. 46:11), a Szabadítóval együtt pedig azt: „A kinek van füle a hallásra, hallja” (Máté 11:15).12
4
A Lélek dolgai felvilágosítanak, építenek és felemelnek minket.
Hogyan ismerhetjük meg a Lélek dolgait? Honnan tudhatjuk, ha valami Istentől való? A gyümölcseiről. Ha növekedést és fejlődést eredményez, ha hithez és bizonysághoz vezet, ha a dolgok jobb megoldási módját eredményezi, ha isteni tulajdonságokhoz vezet, akkor Istentől való. Ha szétszed, ha sötétségbe visz, ha összezavar és aggaszt minket, ha a hitetlenséghez vezet, akkor az ördögtől való.13
A Lélek gyümölcseiről ismeritek fel a Lélek késztetéseit – ami felvilágosít, ami épít, ami jóravaló és megerősítő és felemelő, valamint jobb gondolatok és jobb szavak és jobb tettek felé terel bennünket, az Isten Lelkétől való. Ami szétszed, ami tiltott ösvényekre vezet bennünket, az az ellenségtől való. Szerintem ez ilyen egyértelmű, ilyen egyszerű.14
Egy tudós egyszer kifejezésre juttatta azt a vélekedést, mely szerint az egyház az intellektualizmus ellensége. Ha az intellektualizmus szó alatt a filozófiának azt az ágát értette, mely azt a tant tanítja, hogy „a tudás teljes mértékben, avagy főként tiszta érvelésből vonható ki”, és „ez az érvelés a valóság döntő elve”, akkor igen, a vallás vonatkozásában ellene vagyunk ennek a szűk értelmezésnek. (Az idézetek forrása: Random House Dictionary of the English Language, p. 738.) Ez a fajta értelmezés kizárja, hogy a Szentléleknek hatalmában áll szólnia hozzánk és [rajtunk] keresztül.
Természetesen hiszünk az elme művelésében, azonban az intellektus nem egyedüli forrása a tudásnak. A Mindenható sugalmazására ígéret adatott nekünk ezekben a csodálatos szavakban: „Isten meg fogja nektek adni azt a tudást az ő Szent Lelke által, igen, a Szentlélek kimondhatatlan ajándéka által” (T&Sz 121:26).
Az Úr munkáját kritizáló humanisták, a lekezelően viselkedő úgynevezett intellektuálisok csupán azért mondják ezt, mert nem ismerik a lelki megnyilvánulásokat. Még nem hallották a Lélek hangját. Azért nem hallották, mert nem keresték, és nem készültek fel rá azzal, hogy érdemessé tették volna magukat. Azt feltételezve, hogy csak az érvelés és az elme munkálkodásai eredményeznek tudást, tagadják azt, ami a Szentlélek hatalma által jő.
Isten dolgait Isten Lelke által lehet megérteni. Ez a Lélek valóságos. Akik már megtapasztalták, hogyan működik, azok számára az így szerzett tudás olyan valóságos, akár az öt érzékszerven keresztül szerzett. Erről bizonyságot teszek. És biztos vagyok benne, hogy a legtöbb egyháztag is bizonyságot tud tenni erről. Mindannyiunkat arra buzdítom, hogy továbbra is igyekezzünk a szívünket összhangba hozni a Lélekkel. Ha ezt tesszük, akkor gazdagabb lesz az életünk. Érezni fogjuk az Istennel, a mi Örökkévaló Atyánkkal összekötő rokoni szálakat. Megízleljük, milyen édes az az öröm, mely kizárólag ily módon tapasztalható meg.
Ne ejtsen minket csapdába a világ álokoskodása, melynek nagy része negatív, és igen gyakran keserű gyümölcsöt hoz. Járjunk a jövőbe vetett hittel, adjunk igenlő választ, és alakítsunk ki magabiztos hozzáállást. Ha ezt tesszük, akkor a mi erőnk másoknak is erőt fog adni.15
Esedezve kérem, hogy keressük állandó jelleggel az Úrtól érkező sugalmazást és az Ő Szent Lelkének társaságát, melyek megáldanak minket azzal, hogy emelkedett lelki síkon maradjanak az erőfeszítéseink. Ezek az imák nem maradnak válasz nélkül.16
5
A Szentlélek állandó társunk lesz, ha úgy élünk, hogy elnyerjük ezt az áldást.
Az Úr mondta nekünk azt, hogy ha betartjuk a parancsolatokat, akkor „a Szentlélek állandó társ[unk] lesz” (T&Sz 121:46), hogy felvidítson, tanítson, vezessen, vigasztaljon és támogasson minket. Hogy társaságát elnyerjük, ahhoz kérnünk kell, ahhoz arra irányulóan kell élnünk, ahhoz hűségesnek kell lennünk az Úrhoz.17
„Hogyan tudjátok mindig ott tartani magatoknál az Úr Lelkét?” Éljetek arra érdemesen, éljetek érdemesen az Úr Lelkére! Tegyétek ezt, és ott lesz veletek. […] Csak éljetek helyesen! Maradjatok távol a mocsoktól! Maradjatok távol a pornográfiától! Maradjatok távol azoktól a dolgoktól, melyek lehúznak! Az általatok olvasott könyvek és újságok, az általatok megnézett videók és tévéműsorok, az általatok látogatott előadások mind hatással vannak rátok, és ez így is marad, ha átadjátok magatokat mindazon dolgok kellemes izgalmának, melyek titeket szegénnyé, valaki mást pedig gazdaggá szeretnének tenni. Maradjatok távol ezektől!18
Minden vasárnap ismételten megfogadjátok és szövetségben ígéritek, hogy magatokra veszitek az Úr Jézus Krisztus nevét. Belegondoltatok már, mennyire fontos, és mit jelent annak fogadalmával és ígéretével magatokra venni az Úr Jézus Krisztus nevét, hogy betartjátok a parancsolatait? Ő pedig arra tesz nektek fogadalmat és ígéretet, hogy megadja nektek a Lelkét, mely veletek lesz. Mily csodálatos dolog is ez!19
Mily nagyszerű áldás az, ha hatással van ránk az Istenség egyik tagjának szolgálattétele, miután isteni felhatalmazással rendelkezők keze alatt elnyertük ezt az ajándékot. Ha továbbra is erényesen élünk, akkor élvezhetjük az Úr által tett ígéretet, mely így szól: „A Szentlélek állandó társad lesz, jogarod pedig az igazlelkűség és az igazság változatlan jogara; uralmad örökké tartó uralom lesz, és kényszerítő eszközök nélkül száll majd rád örökkön örökké” (T&Sz 121:46).20
Javaslatok a tanulmányozáshoz és a tanításhoz
Kérdések
-
Miért van szükségünk a Szentlélekre? (Lásd 1. szakasz.) Mikor érezted már, hogy a Szentlélek tanít téged és utat mutat neked? Mit tanultál ezekből a tapasztalatokból?
-
Mit tudhatunk meg Hinckley elnök arra vonatkozó magyarázatából, hogy mi módon érkezik kinyilatkoztatás a prófétához? (Lásd 3. szakasz.) Miért fontos tudni azt, hogy a Szentlélek általában „halk, szelíd hang[on]” szól? Mit tanultál meg saját tapasztalatból a Szentlélektől érkező közlések felismeréséről?
-
Nézd át, a Lélek mely gyümölcseit vázolja fel Hinckley elnök a 4. szakaszban. Hogyan segíthetnek nekünk ezek a tanítások felismerni a Lélek hatását? Milyen veszélyeket rejt, ha azt hisszük, hogy „az intellektus… egyedüli forrása a tudásnak”? Milyen élményekben volt részed lelki tudás megszerzésével kapcsolatban?
-
Milyen érzéseket kelt benned, ha átgondolod Hinckley elnök tanításait az 5. szakaszban a Szentlélek társaságáról? Milyen tekintetben áldott már meg téged a Szentlélek?
Kapcsolódó szentírások
1 Korinthusbeliek 2:9–14; 1 Nefi 10:17; 2 Nefi 31:17–18; Móziás 3:19; Moróni 8:25–26; T&Sz 11:12–14
Tanítási segédlet
„Amikor szeretjük azokat, akiket tanítunk, mindegyikőjükért imádkozunk. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megismerjük az érdeklődésüket, eredményeiket, szükségleteiket és gondjaikat. Tanításunkat az ő szükségleteikhez szabjuk, még ha ez több időt és erőfeszítést igényel is. Észrevesszük, amikor hiányoznak, és elismerjük, amikor jelen vannak. Segítséget ajánlunk, amikor szükséges” (Tanítás, nincs nagyobb elhívás [2000]. 31–21).