A papsági hatalom megtapasztalása
Az egyház vezetésében segédkező nőket kérdeztek arról, miként hat az életükre a papság hatalma. Íme néhány gondolat, amelyet megosztottak.
„A férfiak és a nők más-más, azonban ugyanolyan fontos feladatkörökkel bírnak otthon, valamint az egyházban. A papsági hatalom minden egyes embernek segíthet mindenki javára végezni ezeket a feladatokat.
Mivel Isten papsági hatalma jelen van ma a földön, nagy áldások állnak rendelkezésre minden érdemes egyháztag számára, legyenek akár idősek, akár fiatalok, férfiak vagy nők, egyedülállók vagy házasok.”
– Joy D. Jones elnök, az Elemi általános elnöke
„A szolgálat kitágítja a lelkünket, kiszélesíti a látókörünket, és lehetővé teszi, hogy bőségesebben merítsünk Isten hatalmából. Az Úr tudja ezt, de ugyanúgy tudja Sátán is. Az arra tett soha nem lankadó kísérletében, hogy eltávolítson minket Isten hatalmától, az ellenség megpróbál elcsüggeszteni minket vagy azt éreztetni velünk, hogy nem elegendő, amit nyújtani tudunk. […]
Soha ne vonjunk kétségbe egy kedves tettet!
Azzal, hogy a másoknak nyújtott szolgálatot tudatosan az életünk részévé tesszük, meg fogjuk látni Isten rejtelmeit. Békét találunk, erőt merítünk és fokozottabb hatalomra teszünk szert, amikor Szabadítónkat, Jézus Krisztust szolgáljuk.”
– Bonnie H. Cordon, a Fiatal Nők általános elnöke
„Túlságosan gyakran esik meg, hogy a nők másokhoz hasonlítgatják magukat. De egyikünk sem érzi jól magát ebben az összehasonlításban. Minden egyes nőnek képességek és tehetségek egyedi elegye adatott meg, és ezek mindegyike Istentől kapott ajándék. Pusztán amiatt, hogy te és én nem vagyunk egyformák – mert egyáltalán nincs is két egyforma nő –, nem leszünk többek vagy kevesebbek. Rá kell találnunk az ajándékainkra, fejlesztenünk kell őket, szem előtt tartva, hogy kitől adattak meg nekünk, majd pedig az Ő céljaira kell fordítanunk azokat. Amikor mások megáldására osztjuk meg az ajándékainkat, a papság hatalmát tapasztaljuk meg az életünkben.”
– Jean B. Bingham elnök, a Segítőegylet általános elnöke
„Gyakorta keressetek lehetőségeket a papság tanáról való megértésetek gyarapítására. Mindegyikünknek saját magunknak kell törekednünk erre a tudásra.
A szentírások és az újkori próféták szavainak tanulmányozása gazdag táptalajt biztosít majd e tudás növekedéséhez, épp úgy, mint az Isten parancsolatainak való engedelmesség, valamint a papsági szertartásokon keresztül megkötött szövetségekhez hű élet. A megértést »sor[ról] sorra, előírás[ról] előírásra« [2 Nefi 28:30] kapjuk. Személyes kinyilatkoztatás útján »úgy csapódik majd le lelk[ünkön], mint az égből érkező harmat« [Tan és szövetségek 121:45].”
– Lisa L. Harkness nővér, első tanácsos az Elemi Általános Elnökségében
„Mindegyikünk úton van. […] Kapcsolati kihívásokon, anyagi kihívásokon, valamint a mentális és testi egészséggel kapcsolatos kihívásokon gázolunk keresztül. Emberpróbáló megbízásokon és a mindennapi teendőink hosszú során gázolunk keresztül. Néhányunk talán éppen fájdalmon, vagy akár magányon vagy unalmon gázol keresztül. A kihívásaink különbözőek, de mindannyiunknak kijut belőlük.
A szövetségeink betartása nem jelenti azt, hogy ezek a kihívások eltűnnek, azt azonban igen, hogy az Úr velünk lesz, amint azt megígérte.”
– Michelle D. Craig nővér, első tanácsos a Fiatal Nők Általános Elnökségében
„A papsági hatalmat egy egyetlen szálból álló, finom, sima fehér fonalként képzelem, amely Istentől ered, ki- és be-, fel- és lehurkolódva, látszólag a saját útját járva az életünkben. Idővel viszont összetett minta rajzolódik ki. Ez a minta fedi Isten oltárát, a legszentebb helyet, ahol összekötünk a földön és összekötünk a mennyben. […]
Amikor csak meglátok egy oltárterítőt a templomban, úgy érzem, az a templom egyik legerőteljesebb jelképe arra, hogy miként kölcsönzi az Úr az Ő hatalmát a hithű gyermekeinek annak érdekében, hogy egybegyűjtse és összekösse őket egy összetett, szent mintában.”
– Sharon Eubank nővér, első tanácsos a Segítőegylet Általános Elnökségében
„Saját élettapasztalataim révén tudom, hogy az Úr parancsolatainak betartása, a hit és az Őbelé vetett teljes bizalom jelentik annak módját, ahogyan hozzáférhetünk az Ő papsági hatalmához. […]
Miközben hithűek maradunk, életünk minden területén megkaphatjuk ezeket a papsági hatalmakat és áldásokat. Védelmet, vigaszt, erőt, békességet és az örökkévalóságokba nyúló ígéreteket nyújthat nekünk. E papsági hatalom által a Szentlélek abban is segít nekem, hogy felidézzem életem azon tapasztalatait, amelyek tovább építik a bizonyságomat és az Istenbe vetett hitemet.”
– Cristina B. Franco nővér, második tanácsos az Elemi Általános Elnökségében
„Évek teltek már el azóta, hogy megkaptam a pátriárkai áldásomat, de élénken emlékszem erre az élményre. […]
Azóta ez az élmény alakította az életem során meghozott számos döntésemet. Tudtam: ahhoz, hogy valóra váltsam azokat a vágyott áldásokat, meg kell tennem a magam részét.
Most már látom, hogy Atyánk ennél sokkal több mindent szeretne megadni nekem – többet még annál is, mint ami a pátriárkai áldásomban kijelentésre került.”
– Becky Craven nővér, második tanácsos a Fiatal Nők Általános Elnökségében
„26 évesen csatlakoztam Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházához. Bár a szívemet megnyugtató érzés járta át, amikor követtem a vágyat, hogy elnyerjem Isten áldását a Vele kötött szövetség révén, tudom, hogy akkoriban csupán egy kis maghoz hasonlított az, amennyire ezt a szövetséget értettem.
Az évek múlásával, miközben törekedtem betartani ezt a keresztelési szövetséget és más szövetségeket, amelyeket Mennyei Atyával kötöttem, úgy érzem, Ő megáldott azzal, hogy mélyebben megértsem Őt, a Szabadítómat, valamint a Mennyei Szülők szövetséges lányaként betöltött szerepemet.”
– Reyna I. Aburto nővér, második tanácsos a Segítőegylet Általános Elnökségében