Utolsó napi szentek történetei
Az ügyfelemet vagy az elhívásomat?
Miközben megpróbáltam eleget tenni a papsági feladataimnak, az Úr megmutatta nekem, hogy tudatában van a pénzügyi helyzetemnek.
Fénykép a Getty Images jóvoltából
Amikor 2000-ben elhívtak az elderek kvóruma elnökének, akkoriban csak hét elder vett részt a papsági gyűléseinken. Ráadásul nem végeztünk jó munkát a házitanítási – ma már szolgálattételi – látogatásainkkal sem.
Tudtam, hogy nagy kihívással nézünk szembe, ha arra akarjuk ösztönözni az eldereket, hogy tegyék oda magukat. Először is úgy döntöttünk, hogy megbízásokat szervezünk át, és fokozzuk a felügyeletet.
Mivel magánpraxisban vagyok ügyvéd, sokat utazom. Nagyon elfoglalt vagyok, de szerettem volna eleget tenni a papsági feladataimnak.
Egy nap busszal kellett elutaznom egy másik városba, hogy egy ügyfelemmel találkozzak. Mivel nem álltam jól anyagilag, azt reméltem, hogy az ügyfelem beleegyezik az előre fizetésbe.
A buszmegálló felé sétálva úgy döntöttem, meglátogatom a kvórum néhány tagját, és buzdítom őket, hogy látogassák meg a hozzájuk beosztott családokat. Néhányan megfeledkeztek erről, de megígérték, hogy hamarosan megteszik. Mások elkötelezték magukat, hogy még azon a héten elvégzik a látogatásokat.
Annyira izgatott voltam a kötelezettségvállalásaik miatt, hogy úgy döntöttem, a kvórum más tagjait is meglátogatom és buzdítom. Mire észbe kaptam, már elmúlt dél. Így aztán ahelyett, hogy elhagytam volna a várost, úgy döntöttem, bemegyek az irodámba, és ott nézem át az ügyfél ügyét.
Meglepetésemre, amikor megérkeztem az irodámba, az ügyfelem kint állt egy másik emberrel. Elmagyaráztam az ügyfelemnek, hogy épp az ügyét készülök átnézni, és másnap be fogok számolni neki. Azt mondta, azért jött, hogy bemutasson egy új ügyfélnek. Miután elbeszélgettem az ismerősével, megállapodtunk abban, hogy mennyiért tudok segíteni neki a jogi ügye megoldásában. Aztán az ügyfelem hirtelen közölte, hogy előre szeretne fizetni.
Számomra ez csoda volt. Mennyei Atya tudta, hogy próbálok hű maradni Hozzá. A szükségleteimről is tudott. Az évek során sokféleképpen megáldott engem, de ez alkalommal az áldása pénzügyileg érkezett. Beteljesítette a szavát, melyet az Őt szolgálóknak adott a szentírásokban: „keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek” (Máté 6:33).
És az eldereink kvóruma? Az Úr megáldott minket, miközben egységes lélekkel haladtunk előre. A házitanítási arányunk hamarosan 100%-ra, a papsági részvételünk pedig 35 hithű elderre emelkedett.
Bizonyságomat teszem arról, hogy mindannyian lehetünk eszközök az Úr munkájában, és örömre és áldásokra lelhetünk abban, hogy másokat szolgálva szolgáljuk Őt.