Egyszerre csak egy nap. Liahóna, 2022. szept.
Utolsó napi szentek történetei
Egyszerre csak egy nap
Hálásak vagyunk az egyházközségünk csodálatos tagjaiért, akik segítettek nekünk az autista fiunkkal.
Josh egy közelmúltbeli templomi úton.
Josh fényképe a szerző jóvoltából
Amikor a fiunk, Josh 18 hónapos volt, különös dolgokra lettünk figyelmesek a viselkedésében. Josh szinte szóról szóra el tudta énekelni az általa nézett tévéműsorok minden egyes betétdalát, azonban beszélni még nem tanult meg. Egy nap az anyósom megjegyezte, hogy Joshon az autizmus jelei mutatkoznak. A szakértők ugyanezt mondták nekünk.
A feleségem, Elizabeth belevetette magát az autizmussal kapcsolatos szakirodalomba. Josht mindenféle programba is beíratta, hogy segítsen neki. Eltökélte, hogy a tőlünk telhető legjobban indítjuk el az életben.
Azokon a napokon, amikor a jövő miatt idegeskedtem, Elizabeth nyugtatgatott engem. Azt mondta nekem, hogy egyszerre csak egy nappal kell megbirkóznunk.
„Ahelyett, hogy a beláthatatlan jövőre összpontosítanánk, inkább értékelnünk kellene minden új dolgot, amit Josh megtanul” – mondta.
Ahogy idősebb lett, Josh egyre kezelhetetlenebbé vált az istentiszteleten. Hogy ne zavarja meg az Elemit vagy bántsa a gyerekeket, az ölemben tartottam őt. Az istentisztelet teljes három óráján keresztül kínlódott, karmolászott engem és birkózott velem. Gyakran sebekkel és kimerülten tértem haza.
„Miért nem hagyjuk őt itthon az istentisztelet helyett, és maradunk vele felváltva?” – javasoltam.
„Ha nem visszük magunkkal – felelte Elizabeth –, abból azt fogja tanulni, hogy ha rosszul viselkedik, akkor nem kell istentiszteletre járnia.” Tudtam, hogy igaza van.
Egy nap egy másik családból egy autista gyermek édesanyja ezt mondta nekem: „Amikor Josh nyolcéves lesz, és megkapja a Szentlelket, rögtön jobban viselkedik majd!”
Kételkedtem a szavaiban, de amikor nyolcéves lett, elnyerte a Szentlelket, és tényleg jobban viselkedett – egy kicsikét.
Amikor Josh idősebb lett, megkapta a papságot. Úrvacsorát osztott, és megtanulta a szolgálat fontosságát. A papsági kvórumának a tagjai Joshsal együtt betanultak egy táncot egy 80-as évekbeli videóklipből, és előadták azt egy egyházközségi buliban.
Az egyházközségünk csodálatosan bánt Joshsal. Az egyháztagok mosolyogtak, amikor úrvacsorát osztott, s közben lejtett pár 80-as évekbeli táncmozdulatot.
Josh most 17 éves. Tehetséges zenész, aki dalokat ír. Szeret színészkedni, és rendszeresen szerepel az iskolai és a közösségi színházban.
Hálásak vagyunk, hogy Josh szülei lehetünk, és osztozhatunk az utazásában. Nem tudjuk biztosan, mit tartogat a jövő, de elköteleztük magunkat, hogy minden egyes nap teljes életet élünk vele.