5. lecke
A halandóságban fennálló állapotok
Bevezetés
A halandóság előtti világban elfogadtuk Mennyei Atyánk „tervét, melyen keresztül fizikai testhez és földi tapasztalatokhoz juthat[tunk] annak érdekében, hogy tovább fejlődhess[ünk] a tökéletesség felé” (A család: Kiáltvány a világhoz. Liahóna, 2010. nov. 129.). Halandó testünk hatalmas áldást jelent, azonban ki van téve a Sátán sok kísértésének. Jézus Krisztus engesztelése által legyőzhetjük ezeket a kísértéseket, és visszatérhetünk Mennyei Atyánkhoz.
Háttérolvasmányok
-
David A. Bednar, “Things as They Really Are,” Ensign, June 2010, 16–25.
-
David A. Bednar: Az engesztelés és a halandóság útja. Liahóna, 2012. ápr. 40–47.
Javaslatok a tanításhoz
2 Nefi 2:27–29; Ábrahám 3:25
Halandó tapasztalataink elengedhetetlenek az örök élethez
Tedd ki a következő idézetet David A. Bednar eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:
„Belegondoltunk már úgy igazán, vajon miért olyan fontos, hogy rendelkezzünk fizikai testtel? […] Tényleg értjük, hogy miért áll annyira központi helyen Atyánk boldogságtervében a test? Előfordulhat, hogy annyira gyakran és rutinszerűen ismételjük el a választ, hogy nem ismerjük fel annak valódi jelentőségét? Szeretném, ha egy kicsit mélyebben beleásnánk magunkat ebbe az örökkévaló fontossággal bíró kérdésbe, hogy miért olyan fontos a test. A válasz végül hatással lesz mindarra, amit teszünk” (“Ye Are the Temple of God,” Ensign, Sept. 2001, 14).
-
Bednar elder szerint miért igyekezzünk megérteni fizikai testünk fontosságának okát?
Kérd meg a tanulókat, hogy válaszoljanak az alábbi kérdésre, majd a lecke előrehaladtával buzdítsd őket további gondolatok és ötletek leírására.
-
Miért olyan fontos Mennyei Atyánk boldogságtervében a fizikai testünk?
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban A család: Kiáltvány a világhoz harmadik bekezdését, és keressék meg azt a szövegrészt, mely tisztázza, hogy miért van szükség fizikai testre az örök fejlődésünkhöz.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet David A. Bednar eldertől, az osztály pedig figyelje meg, miért olyan lényeges Mennyei Atyánk tervében a testünk. Felolvasás előtt minden tanulónak adhatsz egy példányt ebből az idézetből.
„Fizikai testünk lehetővé teszi, hogy olyan széleskörű, mélységes és intenzív tapasztalatokat szerezzünk, melyekre a halandóság előtti állapotunkban nem tehettünk volna szert. Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának elnöke azt tanította: »Lelkünk és testünk úgy kapcsolódik össze, hogy azáltal testünk elménk eszközévé és jellemünk alapjává válik« [“The Instrument of Your Mind and the Foundation of Your Character” (Brigham Young University fireside address, Feb. 2, 2003), speeches.byu.edu]. Fizikai testünk megléte ezért elmélyíti emberi kapcsolatainkat, és felerősíti azon képességünket, hogy felismerjük az igazságot, és azzal összhangban cselekedjünk, valamint azon képességünket, hogy engedelmeskedjünk Jézus Krisztus evangéliuma tantételeinek és szertartásainak. A halandóság osztálytermében olyan módon tapasztaljuk meg a gyengédséget, a szeretetet, a kedvességet, a boldogságot, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, sőt, még a fizikai korlátok miatti kihívásokat is, hogy azok felkészítenek bennünket az örökkévalóságra. Egyszerűen fogalmazva: vannak leckék, melyeket – a szentírás szavaival élve – »a test szerint« kell megtanulnunk, és vannak olyan tapasztalatok, melyeket szintén így kell megszereznünk (1 Nefi 19:6; Alma 7:12–13)” (“Things as They Really Are,” Ensign, June 2010, 16).
-
Mit tanított Bednar elder, miért van szükség fizikai testre az örök fejlődésünkhöz? (A válaszok többfélék is lehetnek, de hangsúlyozzátok ki ezt az igazságot: Fizikai testtel megtapasztaljuk a halandóságban fennálló állapotokat, és ez felkészíthet minket az örökkévalóságra.)
-
Milyen szempontból válik „testünk elménk eszközévé és jellemünk alapjává”?
-
Hogyan erősíti fel a fizikai testünk „azon képességünket, hogy …engedelmeskedjünk Jézus Krisztus evangéliuma tantételeinek és szertartásainak”? (A lehetséges válaszok között ott vannak a következők: A test lehetővé teszi számunkra, hogy engedelmeskedjünk a sokasodásra és a föld benépesítésére vonatkozó parancsnak. A test lehetővé teszi számunkra a családi élet örömeinek megtapasztalását, otthon megismerjük és gyakoroljuk az evangélium tantételeit – például megtanuljuk, hogyan uraljuk indulatainkat a családunkban.)
Kérj meg néhány tanulót, hogy felváltva olvassák fel az Ábrahám 3:25-öt és a 2 Nefi 2:27–29-et, miközben az osztály megnézi, hogyan értetik meg velünk még jobban ezek a szentírások együttesen azt, hogy miért is van testünk.
-
Hogyan képezi részét a testtel való rendelkezés a mi halandó próbatételünknek annak ellenére, hogy hatalmas áldást jelent? (Sátán sok kísértése felerősödik amiatt, hogy van testünk.)
-
Hogyan adhat hatalmat az ördögnek a foglyul ejtésünkre az, ha a test akaratát választjuk?
Móziás 3:19; Mózes 6:49, 53–55
„A természetes ember ellensége Istennek”
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mózes 6:53–54-et, az osztály pedig figyelje meg és magyarázza el, hogy mit tanítanak ezek a versek a születésünkkor fennálló állapotunkról. Jegyezd meg, hogy ebben a szövegkörnyezetben az „épek” jelző azt jelenti, hogy mentesek Ádám vétkének hatásaitól.
Azután kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mózes 6:49-et és 55-öt, az osztálytól pedig kérdezd meg:
-
Mit tanítanak ezek a versek, milyen hatással van ránk halandó életünk során Ádám és Éva bukása? (Ha engedünk a Sátán kísértéseinek, akkor döntéseink keserű következményeit megízlelve testivé, érzékivé és ördögivé válunk. Utalhatsz az Ether 3:2-re, mely azt tanítja, hogy „a bukás miatt természetünk gonosz lett és az is maradt”.)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Móziás 3:19 első néhány sorát. Írd fel a táblára a következő kérdéseket:
Adj a tanulóknak néhány percet, hogy választ keressenek ezekre a kérdésekre, és a 19. vers lábjegyzeteinek (különösen az a lábjegyzet, valamint a lábjegyzetekben hivatkozott más szentírásrészek) tanulmányozása által még jobban megértsék a „természetes ember” kifejezést. Elegendő idő eltelte után beszéljétek meg, mit találtak a tanulók. Mutass rá, hogy ez a kifejezés egy olyan állapotra utal, mely férfiakat és nőket is jellemezhet.
-
Milyen hatással lehet a házasságra és a családra az, ha valaki a természetes ember jellemvonásaival rendelkezik?
Kérd meg ugyanezt a tanulót, hogy olvassa el a Móziás 3:19-et, az osztály pedig keressen egy arra vonatkozó tantételt, hogy miként győzhetjük le a természetes embert. (A tanulók válaszai közben írd fel a táblára ezt a tantételt: Ha elfogadjuk Jézus Krisztus engesztelését és engedünk a Szent Lélek hívásainak, akkor levetkőzhetjük a természetes embert és szentté válhatunk.)
Magyarázd el, hogy ebben a szövegkörnyezetben az enged ige azt jelenti, hogy aláveti, átadja magát a Szentlélek késztetéseinek.
-
Hogyan ismerhetjük fel, hogy minek a megtételére késztet minket a Szent Lélek?
-
El tudtok mesélni egy olyan élményt, mely nem túl személyes, de a Szent Lélek a természetes ember levetkőzésére késztetett benneteket?
Tegyél bizonyságot arról, hogy ha engedünk a Szent Lélek hívásainak, akkor hozzá fogunk férni az engesztelés hatalmához.
Móziás 3:19; 16:3–6
Krisztus engesztelésének alkalmazása
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Móziás 16:3–6-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy mi segít nekünk legyőzni a bukás hatásait az életünkben.
-
Mennyei Atyánk tervének mely kitétele teszi lehetővé számunkra bukott természetünk legyőzését? (Írd fel a táblára a következő tant: Jézus Krisztus engesztelése megválhat minket elveszett és bukott állapotunkból.)
Tedd ki a következő idézetet David A. Bednar eldertől, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:
„A természetes ember minden vágya, hajlama és indíttatása legyőzhető Jézus Krisztus engesztelése révén és által. Azért vagyunk itt a földön, hogy isteni tulajdonságokat fejlesszünk ki, és megzabolázzuk a test minden szenvedélyét” (Hiszünk abban, hogy erkölcsösnek kell lennünk. Liahóna, 2013. máj. 43.).
Magyarázd el a tanulóknak, hogy ha hiszünk az engesztelésben, akkor elnyerjük Jézus Krisztus kegyelmét, melyre az Ő engesztelő áldozata ad lehetőséget. A kegyelem szó fő jelentéstartama a „Jézus Krisztus bőséges irgalmának és szeretetének eszköze által adott isteni segítség vagy erő”. Ez olyan „képessé tevő hatalom”, mely segít nekünk bűnbánatot tartani és szert tenni olyan tulajdonságokra, amelyet saját magunk nem tudnánk kifejleszteni (lásd Bible Dictionary, “Grace”). Hogy segíts a tanulóknak olyan krisztusi tulajdonságokat találni, melyeket ki kell fejlesztenünk, kérd meg őket, hogy nézzék át a Móziás 3:19-ben azon jellemvonások felsorolását, melyek elvezetnek ahhoz, hogy szentté váljunk.
-
Hogyan segített nektek a Szabadító a Móziás 3:19-ben felsorolt valamelyik tulajdonság kifejlesztésében?
-
Láttátok-e már, hogy valaki, aki rendelkezik egy vagy több ilyen tulajdonsággal, áldást jelent a családjának? Mikor?
-
Hogyan segíthet nektek jobb férjjé vagy feleséggé, apává vagy anyává válni az, ha a Szabadító kegyelmének képessé tevő hatalma által kifejlesztetek magatokban egy vagy több ilyen tulajdonságot?
Mondd el a tanulóknak, hogy a mai leckéből adódóan mindannyiunknak meg kell válaszolnia egy fontos kérdést. Tedd ki a következő idézetet David A. Bednar eldertől, és kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban:
„A halandóság próbatételének pontos természetét tehát a következő kérdésben lehet összefoglalni: Vajon a természetes ember hajlamai fognak vezérelni, vagy a Szent Lélek hívásainak fogok engedni, levetkőzve a természetes embert és szentté válva az Úr, Krisztus engesztelése által (lásd Móziás 3:19)? Ebből áll a próbatétel” (Hiszünk abban, hogy erkölcsösnek kell lennünk. 43.).
Adj a tanulóknak néhány percet, hogy írásban megválaszolják Bednar elder kérdését. Intézz felhívást hozzájuk, hogy gondolják át a Móziás 3:19-ben található krisztusi tulajdonságokat, és készítsenek arra vonatkozó tervet, hogy még teljesebb mértékben elsajátítsák ezek valamelyikét.
Tanulói olvasmányok
-
2 Nefi 2:27–29; Móziás 3:19; 16:3–6; Mózes 6:49, 53–55; Ábrahám 3:25.
-
David A. Bednar: Az engesztelés és a halandóság útja. Liahóna, 2012. ápr. 40–47.