Isten ismer és szeret benneteket
Isten boldogságterve teljes mértékben rólatok szól. Az Ő becses gyermekei vagytok és hatalmas az értéketek.
Hat évvel ezelőtt a családunk egy éjjel Oxford közelében utazott. Ahogy az a kisgyermekekkel gyakran lenni szokott, meg kellett állnunk, így kerestünk egy pihenőt, ahol különböző boltok és éttermek sorakoztak. Rendezetten kiszálltunk az autóból, igénybe vettük a hely szolgáltatásait, visszaültünk a kocsiba, majd folytattuk utunkat.
Tizenöt perccel később a legidősebb fiunk egy nagyon fontos kérdést tett fel: „Hol van Jasper?” Jasper általában egyedül ült az autó hátsó részében. Azt feltételeztük, hogy elaludt vagy elbújt vagy csak ugratni próbált bennünket.
Amikor a testvére alaposabban körbenézett az autó hátuljában, rájöttünk, hogy az ötéves fiunk nincs ott. Rettegés töltötte el a szívünket. Miközben visszafelé hajtottunk a pihenőhöz, könyörögtünk Mennyei Atyához, hogy Jasper biztonságban legyen. A rendőrséget is felhívtuk, és tájékoztattuk őket a helyzetről.
Amikor több mint 40 perccel később nyugtalanul megérkeztünk, két rendőrautót láttunk a parkolóban, bekapcsolt villogóval. Az egyikben ott ült Jasper és a gombokkal játszott. Sohasem felejtem el, milyen öröm töltött el minket, hogy ismét vele lehetünk.
A Szabadító számos, példázatokon alapuló tanítása összpontosít az egybegyűjtésre, a visszaállításra, illetve a szétszóratott vagy elveszett dolgok megtalálására való törekvésre. Ezek között szerepel az elveszett juh, az elveszett pénzérme és az elveszett fiú példázata.1
Miközben az évek során gondolatban többször újra átéltem ezt a Jasperrel kapcsolatos esetet, eltűnődtem Isten gyermekeinek az isteni önazonosságán és fontosságán, Jézus Krisztus megváltó hatalmán, valamint Mennyei Atya tökéletes szeretetén, aki ismer titeket és engem. Ezekről az igazságokról szeretnék tanúságot tenni ma nektek.
I.) Isten gyermekei
Az élet emberpróbáló. Sokan érzik magukat egyedül, túlterhelve, elszigetelve vagy kimerülve. Amikor nehézzé válnak a dolgok, úgy érezhetjük, hogy eltévedtünk vagy lemaradtunk. Az a tudás, miszerint mindannyian Isten gyermekei és az Ő örök családjának a tagjai vagyunk, vissza fogja adni a valahova tartozás érzését és a célunkat.2
M. Russell Ballard elnök ezt mondta: „Van egy fontos azonosságtudat, amelyben mindannyian osztozunk, most és mindörökké… Ez pedig az, hogy Isten fiai és leányai vagytok, és mindig is azok voltatok… Ennek az igazságnak a megértése – a valódi megértése és befogadása – megváltoztatja az életet.”3
Ne értsétek félre és ne becsüljétek alá, mennyire fontosak vagytok Mennyei Atyátok számára! Nem a természet véletlenszerű melléktermékei vagytok, sem kozmikus árvák, vagy az anyag, az idő és a véletlen eredményei. Ahol van alkotás, ott alkotó is van.
Az életeteknek jelentősége és célja van. Jézus Krisztus evangéliumának a folyamatos visszaállítása fényt derít isteni önazonosságotokra, valamint megérteti veletek azt. Mennyei Atya szeretett gyermekei vagytok. Rólatok szólnak ezek a példázatok és tanítások. Isten annyira szeret benneteket, hogy elküldte az Ő Fiát, hogy meggyógyítson, megmentsen és megváltson titeket.4
Jézus Krisztus minden egyes ember isteni természetét és örök értékét elismerte.5 Kifejtette, hogy Isten minden parancsolatának az alapja az a két parancsolat, miszerint szeressük Istent és szeressük felebarátainkat.6 Isteni feladataink közé tartozik a rászorulókkal való törődés.7 Ez az oka annak, hogy Jézus Krisztus tanítványaiként „egymás terheit visel[jük], …gyászol[unk] azokkal, akik gyászolnak… és megvigasztal[juk] azokat, akik vigasztalásra szorulnak”8.
A vallás nem csupán az Istennel való kapcsolatunkról szól, hanem az egymással való kapcsolatunkról is. Jeffrey R. Holland elder elmagyarázta, hogy az angol vallás szó a religare latin szóból ered, melynek jelentése összekötni, vagy még pontosabban: ismét összekötni. Éppen ezért „az igaz vallás az a kötelék, amely Istenhez és egymáshoz köt bennünket”9.
Az, ahogy egymással bánunk, valóban számít. Russell M. Nelson elnök így tanított: „A Szabadító üzenete világos: az Ő igaz tanítványai építenek, felemelnek, bátorítanak, meggyőznek és lelkesítenek”10. Ez még fontosabb akkor, ha az útitársaink elveszve, egyedül, elfeledve vagy hátrahagyva érzik magukat.
Nem kell messzire tekintenünk ahhoz, hogy küszködő embereket találjunk. Kezdhetjük valaki megsegítésével a saját családunkban, egyházi vagy helyi közösségünkben. Törekedhetünk a 700 millió mélyszegénységben élő11 vagy azon 100 millió ember szenvedéseinek az enyhítésére, akiket otthonuk elhagyására kényszerít az üldöztetés, az összecsapások és az önazonosságukhoz kapcsolódó erőszak.12 Jézus Krisztus tökéletes példája a rászorulókkal – az éhezőkkel, az idegenekkel, a betegekkel, a szegényekkel, a foglyokkal – való törődésnek. Az Ő munkája a mi munkánk.
Gerrit W. Gong elder azt tanította, hogy „az Istenhez vezető utunkra gyakran együtt találunk rá”13. Legyen hát az egyházközségünk menedék Isten minden gyermeke számára. Vajon csupán tétlenül vagyunk jelen az egyházi gyűléseken, vagy tevékenyen hozunk létre olyan közösségeket, melyek célja a hódolat, a Krisztusra való emlékezés és az egymásnak nyújtott szolgálattétel?14 Megszívlelhetjük Nelson elnök tanácsát, miszerint ítélkezzünk ritkábban, szeressünk gyakrabban, és ajánljuk fel Jézus Krisztus tiszta szeretetét a szavaink és tetteink által.15
II.) Jézus Krisztus megváltó hatalma
Jézus Krisztus engesztelése a mindenekfeletti megnyilvánulása annak szeretetnek, melyet Mennyei Atyánknak a gyermekei iránt táplál.16 Az engesztelés szó az azok közötti egység visszaállítására utal, akik elidegenedtek vagy különváltak.
A Szabadítónk küldetése az volt, hogy lehetőséget biztosítson a visszatérésre Mennyei Atyához és enyhülést nyújtson az út során. A Szabadító a saját tapasztalatából tudja, hogyan támogasson bennünket az élet kihívásaiban.17 Legyen egyértelmű: Krisztus a mi megmentőnk és a lelkünk gyógyítója!
Amikor hitet gyakorlunk, Ő segít nekünk előretörekedni a nehézségeken keresztül. Ő továbbra is szeretetteljesen és irgalmasan hív bennünket:
„Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.
Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanulj[a]tok… tőlem, …és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.”18
Az iga hasonlata erőteljes. Howard W. Hunter elnök így magyarázta: „Az iga egy olyan eszköz volt, …amely lehetővé tette, hogy egy második állat erejét egy magában lévő állat erőfeszítéseihez kapcsolják és párosítsák, megosztva és csökkentve a [rájuk váró feladat] nehéz munkáját. Azt a terhet, amelyet elviselhetetlen vagy talán lehetetlen lett volna egyedül hordozni, közös igába kötve ketten már méltányosan és kényelmesen hordozhatták.”19
Russell M. Nelson elnök ezt tanította: „Azért jövünk Krisztushoz, hogy egy igában legyünk Ővele és az Ő hatalmával, és ne egyedül húzzuk az élet terhét. A világ Szabadítójával és Megváltójával egy igában húzzuk az élet terhét”20.
Hogyan fogjuk közös igába magunkat a Szabadítóval vagy kössük magunkat Őhozzá? David A. Bednar elder így magyarázta:
„A szent szövetségek megkötése és betartása az Úr Jézus Krisztus igájába köt minket Őhozzá és Ővele. A Szabadító lényegében arra kér minket, hogy támaszkodjunk Őrá és húzzunk Vele együtt…
Nem vagyunk és soha nem is kell egyedül lennünk.”21
A megterhelteknek, elveszetteknek és összezavarodottaknak azt üzenem, hogy nem kell egyedül végigcsinálnotok!22 Krisztus engesztelése és az Ő szertartásai által Ővele egy igában, vagyis Őhozzá kötve lehettek. Ő szeretettel megadja majd azt az erőt és a gyógyulást, amelyre szükségetek lesz az előttetek álló utazáson. Még mindig Ő az oltalom a viharainkban.23
III.) Mennyei Atya szeretete
Megjegyezném, hogy Jasper elmés, szeretetteljes, értelmes és izgága. Ám a történet szempontjából az a kulcsfontosságú, hogy ő az enyém. Ő a fiam, és jobban szeretem annál, mint azt valaha is tudni fogja. Ha egy tökéleten földi apa így érez a gyermeke iránt, akkor el tudjátok képzelni, mit érez irántatok egy tökéletes, megdicsőült, szerető Mennyei Atya?
Kedves barátaim a felnövekvő nemzedékben! Z generáció és alfa generáció! Kérlek, ne feledjétek, hogy a hitnek munkával kell járnia.24 Olyan időkben élünk, amikor sokan csakis a „hiszem, ha látom” elvét vallják. Előfordulhat, hogy a hit kihívásokkal jár és döntéseket igényel. De az imák megválaszoltatnak.25 És érezni tudjuk a válaszokat.26 Az élet legvalóságosabb dolgai közül néhány nem látható, viszont érezzük, tudjuk és megtapasztaljuk őket. Nagyon is valóságosak.
Jézus Krisztus azt szeretné, ha ismernétek Mennyei Atyátokat és kapcsolatotok lenne Ővele.27 Azt tanította: „Ki az az ember közületek, kinek ha fia van, és az előáll, és így szól: Atyám, nyisd meg házadat, hogy bejöhessek és veled vacsorázzak, ne így szólna: Jöjj be, fiam; mert az enyém a tiéd, és a tiéd az enyém?”28 El tudtok képzelni ennél személyesebb, szeretetteljesebb képet Istenről, az Örökkévaló Atyáról?
Az Ő gyermekei vagytok. Ha elveszettnek érzitek magatokat, ha kérdéseitek vannak vagy híján vagytok a bölcsességnek, ha küzdelmesek a körülményeitek vagy a lelki összhang hiányával birkóztok éppen, akkor forduljatok Őhozzá. Imádkozzatok Őhozzá vigaszért, szeretetért, válaszokért és iránymutatásért. Bármire legyen szükségetek és bárhol is legyetek, öntsétek ki a szíveteket Mennyei Atyátoknak! Néhányotoknak talán Nelson elnök felhívását követve meg kellene kérdeznie Tőle, hogy „ott van-e valójában – hogy ismer-e benneteket! Kérdezzétek meg Tőle, hogyan érez irántatok! Azután pedig figyeljetek!”29
Kedves fivérek és nővérek!
-
Ismerjétek meg Mennyei Atyátokat! Ő tökéletes és szeretettel teli.
-
Tudjátok meg, ki Jézus Krisztus!30 Ő a mi Szabadítónk és Megváltónk. Kössétek Őhozzá magatokat és a szeretteiteket.
-
Tudjátok meg, hogy kik vagytok! Ismerjétek meg a valódi isteni önazonosságotokat. Isten boldogságterve teljes mértékben rólatok szól. Az Ő becses gyermekei vagytok és hatalmas az értéketek. Ő ismer és szeret benneteket.
Ezekről az egyszerű, de alapvető igazságokról teszem bizonyságomat Jézus Krisztus nevében, ámen.