Részt venni a családtörténeti munkában

Talán egyedüli egyháztagok vagytok a családotokban, és még új nektek a családtörténeti munka. Az is lehet, hogy a családotokban mások már elvégezték az őseitekért a családtörténeti és templomi munka nagy részét. Bármi is legyen a helyzet, sokféle módon hozzájárulhattok ehhez a fontos munkához.

Ha nem vagytok biztosak benne, hol is kezdjétek, akkor kezdjétek azzal, amit a leginkább ismertek: saját magatokkal. Elvégre a családtörténet nemcsak az elhunyt szeretteinkről szól, hanem arról is, hogy a saját személyes történetünket is lejegyezzük. Itt van néhány módszer, melyek segítségével azonnal hozzá is láthatsz:

Keress egy archiválódobozt, és tedd bele a fontos feljegyzéseidet, mint például a születési anyakönyvi kivonatodat, a diplomáidat és bizonyítványaidat, a kitüntetéseidet, a naplóidat és fényképeidet, egyszóval mindent, ami az életedet képviseli.
Ha rendelkezésedre áll valamilyen lapbeolvasó készülék, akkor a fontos, régi fényképekről digitális másolatokat is készíthetsz.
Vezess naplót a sugalmazott gondolataidról és érzéseidről, valamint életed eseményeiről.
Készíts interjút a családtagjaiddal, hogy lejegyezhesd életük történetét. Kezdd a legidősebb élő rokonoddal. Tegyél fel neki a következőkhöz hasonló kérdéseket: Honnan kaptad a nevedet? Fiatal korodban és később milyen családi hagyományaitok voltak? Milyen különleges tehetségek vagy jellemvonások fordultak elő a családodban? Mások családtörténetének összegyűjtése nagy értékkel bír majd az elkövetkező nemzedékeknek.
A www.New.FamilySearch.org címen regisztrálva készítsd el a fiókodat, és vidd be a magadról és családtagjaidról összegyűjtött információkat. Az online okatóprogram mindehhez lépésről lépésre segítséget nyújt majd.
Amennyiben lehetséges, menj el a templomba, hogy kereszteléseket végezz az őseidért.

Ha kérdésed van a családtörténeti munkáról, kérheted az egyházközségi vagy gyülekezeti családtörténeti tanácsadód segítségét.