Hithű papságviselő férfivá válni
David L. Beck (középen), elnök; Larry M. Gibson (balra), első tanácsos; és Adrián Ochoa (jobbra), második tanácsos.
Sokan, mire elvégeztétek az Elemit, memorizáltátok a tizenharmadik hittételt, és remélhetőleg még mindig kívülről tudjátok. Idén, mi, elnökségként arra buzdítunk benneteket, hogy az egyszerű memorizáláson kívül valóban tanuljátok meg, mit értett Joseph Smith próféta azalatt, hogy kövessük Pál intelmeit. Arra kérünk titeket, hogy alaposan tanulmányozzátok a tizenharmadik hittételben, az idei év mottójában említett tulajdonságokat. Arra buzdítunk benneteket, hogy cselekedjetek a tanultak szerint. És megkérünk titeket, hogy osszátok meg másokkal is azt az örömet, amelyet az e normák szerinti élet okoz nektek.
A viselkedés ezen mintája ugyanaz, mint amit az új Isten iránti kötelesség programban használtok: tanulj, cselekedj és oszd meg. E három minta követése segíteni fog hithű papságviselő férfivá válnotok.
A tizenharmadik hittétel eleje kijelenti: „Hiszünk abban, hogy tisztességesnek, igaznak, erkölcsösnek, jóakaratúnak [és] erényesnek kell lennünk” (kiemelés hozzáadva). A lenni többet jelent a cselekedeteknél, arra utal, hogy kik vagytok. Ha tisztességesek, igazak, erkölcsösek stb. vagytok, az megkülönböztet bennetek a legtöbb korotokbeli fiatal férfitól. Amikor mások látják a ti jó tulajdonságaitokat, akkor ők is szeretnék, ha ezek meglennének bennük. Miközben megtanuljátok a papsági kötelességeiteket, és azok szerint cselekedtek, változáson mentek keresztül. Miközben széjjel jártok „jót tévén mindenkivel”, megáldjátok és megváltoztatjátok az emberek életét.
Jó példák
Ben nagyszerű példája annak, hogyan segítsünk másoknak, és miként hozzunk áldást az életükbe. Figyel azokra is, akik nem annyira népszerűek, vagy kissé kívülállónak érzik magukat. Többet gondol másokra, mint saját magára. Amikor Kelonék elköltöztek, és Ben egyházközségének lettek a tagjai, a fiú úgy jellemezte az életét, hogy az „csupa bulizás volt”, és bizony rossz irányba tartott. Üresnek érezte magát. De az utolsó napi szent barátai példája, és különösen legjobb barátja, Ben miatt látta, hogy van ennél jobb út is. Ben meghívta Kelont az egyházi tevékenységekre. Ezeken a tevékenységeken Kelon észrevette, hogy az ottani fiatal férfiak valamiért mások, mint a többiek. Olyan akart lenni, mint Ők. Nem volt biztos benne, mi az a valami, amit látott bennük, de azt tudta, hogy neki is kell. Olyan boldog akart lenni, mint ők.
Imádkozott Istenhez, és rájött, hogy csatlakoznia kell az egyházhoz. Amikor 16 évesek lettek, Ben megkeresztelte a legjobb barátját. Kelon ezt mondta a keresztelőjéről: „Végre békére leltem, és amikor kiléptem a medencéből, éreztem a Szabadító szerető karjait. Hálás vagyok a jó barátokért, akik a szerint is élnek, amiben hisznek.”
Az ároni papság hatalma
A Tan és a szövetségek 58:27–28 azt mondja, hogy „az emberek buzgón munkálkodjanak a jó ügyben, és tegyenek meg sok dolgot saját szabad akaratukból” azért, hogy „sok igazlelkűséget [vigyenek véghez]; mert bennük van a hatalom.” Bennetek van a hatalom. Rátok bízták az ároni papság hatalmát. Szeretünk benneteket, és tudjuk, hogy miközben hithű papságviselő férfivá váltok, nagy dolgokat tudtok majd véghezvinni.