Megosztani az élet kenyerét
Nagy forróság volt aznap a brazíliai Paraná állam, Foz do Iguaçu városában. A több órányi utazás teljesen kifárasztott. Az Egyházi Oktatási Szervezet vezetőjeként meg kellett néhány dolgot beszélnem a püspökkel, aki a gyülekezeti házba várt engem. Megérkezésem után néhány percig még várnom kellett rá.
Eközben egy hölgy lépett az épületbe. Odajött hozzám, és alázatosan egy kevéske pénzt kért, hogy kenyeret tudjon venni. Elmagyarázta, hogy ő és a férja nagyon éhesek, és bár nagyon szégyelli, hogy kérnie kell, azt mondta, nincs más választása. „Csak annyit, hogy egy kis kenyeret tudjak venni” – mondta.
Nagyon meghatódtam, ezért kivettem egy kisebb összeget a zsebemből. A nő szerint ez túl sok volt. Mondtam neki, hogy vegyen kenyeret, tejet és egy kis húst.
Nagyon hálás volt, és azt mondta, hogy a férjének jövő keddre munkát ígértek, és ezért ahogy megkapja a fizetését, azonnal vissza akarja fizetni nekem.
Azt feleltem, hogy erre nincs szükség. De ő tovább erősködött.
Ezért így szóltam hozzá: „Nem kell visszafizetnie, inkább jöjjön vissza vasárnap reggel ebbe a kápolnába. Amikor ideér, szóljon bárkinek, akit csak meglát, hogy a misszionáriusokkal szeretne beszélni. Rendben?” Beleegyezett.
Az asszony ezután elment. A püspökkel megbeszéltem, amit kellett, majd a munkámat folytatva továbbutaztam Paranában.
Jó pár hónap elteltével újra lehetőségem adódott, hogy eljöjjek ide, a Foz do Iguaçu-i gyülekezeti házba egy konferenciára. A kórus éneke gyönyörű volt, csodaszép előadást tartottak. A konferencia végén a kórus egyik tagja odalépett hozzám. Felém nyújtva a kezét, ragyogó mosollyal az arcán, elérzékenyülve így szólt: „Köszönöm, testvér. Nem csak kenyeret adott nekem, hogy csillapíthassam az én és a férjem éhségét; Ön az élet kenyerét adta nekem. Köszönöm!”
Mérhetetlen öröm töltött el, amikor felismertem benne azt az asszonyt, aki néhány hónappal korábban egy kis pénzt kért tőlem. Rájöttem, hogy annak a Jézus Krisztusnak az evangéliuma, aki magát az Élet Kenyerének hívta, átváltoztatja mindazok életét, akik azt elfogadják.