Felettébb vonzó méreg

Alison L. Randall, USA, Utah

Amikor kiléptem a bejárati ajtón, hogy behozzam az újságot, kellemetlen látvány tárult a szemem elé. Az éjszaka során a tűzhangyák egy vöröses bolyt építettek, amely a gyep és a járda közötti résben púposodott.

Bár a férjemmel nem régóta éltünk Texasban, azt már saját fájdalmas tapasztalatomból tudtam, hogy a hangyák nem a színükről, hanem az égető csípésükről kapták a nevüket. Elindultam a garázsba, ahol a rovarirtót tartottuk. Azután elolvastam a címkére írt utasításokat.

„[Ez a rovarirtószer] felettébb vonzó a tűzhangyák számára – írták. – Magukkal hurcolják a bolyba, a királynőjüket táplálják vele, és a kolónia elpusztul.” A címkén az állt, hogy a szemcséket a halmocska köré és a tetejére kell szórnom, a hangyák pedig elvégzik a többit.

Kételkedtem benne. A tűzhangyák igen okosnak tűntek nekem, hiszen egyetlen éjszaka alatt is magas halmokat tudtak építeni. Kétségeim voltak afelől, hogy bedőlnek az álcázott méregnek, de azért szétszórtam.

Röviddel ezután azt vettem észre, hogy megélénkült a tevékenység a boly körül. Tartottam a távolságot, de közelebb hajoltam, hogy megfigyeljem a nyüzsgést. Úgy el voltak ragadtatva, mintha manna hullott volna az égből. Apró csáprágóik közé fogva cipelték a fehér szemcséket, és egymást fellökve igyekeztek bevinni a mérget a bolyba.

Elborzadva, ugyanakkor ámulattal figyeltem. Önszántukból vittek mérget az otthonukba. Úgy tűnik, hogy nem túloztak, amikor azt írták, hogy „felettébb vonzó”. Valahogy a rovarirtó gyártója megoldotta, hogy egy rossz – sőt, halálos – dolgot rendkívül jónak tüntessen fel.

Soha nem láttam még megdöbbentőbb példát arra, hogy miként lehet a rosszat jó színben feltüntetni. Erről eszembe jutott az, hogy Sátán is ugyanezt teszi. Megnyugtató volt tudni, hogy ő ugyan szétszórhatja az álcázott mérget az otthonom körül, de be már nem hurcolhatja – hacsak én meg nem engedem neki. De akkor hogyan tarthatom kívül?

Az egyik kedvenc szentírásom jutott eszembe: „Mert íme, Krisztus Lelke minden embernek megadatott, hogy különbséget tehessen jó és gonosz között…” Mormon elmagyarázza, hogy azon Lélek által „tökéletes tudással tudhatj[u]k”, hogy valami Istentől vagy Sátántól származik-e (Moróni 7:16).

Amint a végzetükbe rohanó hangyákat figyeltem, hálát éreztem azért, hogy a férjemmel biztonsággal meg tudjuk ítélni, hogy beengedjünk-e valamit az otthonunkba. A mi feladatunk az, hogy megtanítsuk gyermekeinknek, hogy Krisztus Lelkét kövessék, azért hogy ők is felismerjék a mérget, amikor rábukkannak.

Ahogy ott görnyedtem a hangyákat figyelve, amint a legutolsó szemcsét is beviszik a bolyba, megfogadtam, hogy minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, hogy ne engedjek mérget az otthonomba.

A címkén az állt, hogy a szemcséket a halmocska köré és a tetejére kell szórnom, a hangyák pedig elvégzik a többit.