A Szabadítóhoz hasonlóan: Fejlődés négy fontos területen
Nem sokat tudunk arról, hogy milyen volt Jézus Krisztus gyermekkora, ám Lukács 2:52 fontos adalékkal szolgál számunkra.
Kötélen ereszkedő nő fényképe a Getty Images jóvoltából
„Hogy mit csináljak?!”
Pedig figyeltem. Tényleg. Az oktató már átvizsgálta a hámot, pontosan megmutatta nekem, hogyan engedjem el a kötelet, és még azt is kijelentette, hogy „NEM fogom hagyni, hogy leess!”, miközben egyenesen a szemembe nézett.
Mégis, abban a döntő pillanatban csak álltam ott, remegve és verítékezve, ahogy a vállamon átnézve lefelé – messze lefelé – bámultam, és tudtam, hogy meg kell tennem az első lépést.
Le a szikláról.
Na mármost elképzelhető, hogy ti soha nem voltatok még ilyen helyzetben, szó szerint a szakadék szélén egyensúlyozva, abban reménykedve, hogy eléggé felkészültetek a kötélen való leereszkedéshez. De lelkileg már valószínűleg voltatok ilyen helyzetben. Tudjátok, amikor önállóan tanulmányoztátok a szentírásokat, és hallottátok a tanítókat bizonyságot tenni az igaz tanról és a tantételekről. Érzitek, ahogy a Lélek arra hív, hogy olyan dolgokat tegyetek, amelyek segítenek hasonlóbbá válnotok a Szabadítóhoz. Izgatottan várjátok, hogy megtehessétek ezt a lépést, megmutatva az Úrnak, milyen elkötelezettek vagytok az evangéliuma iránt.
Aztán arra gondoltok: „De hogyan is csináljam?”
És ami egy pillanattal korábban oly világosnak és megtehetőnek tűnt, elillan. Ott álltok a lelki sziklaperemen, és nem vagytok biztosak benne, hogy rendelkeztek-e a megfelelő felszereléssel vagy felkészültséggel ahhoz, hogy a megismert igazság szerint cselekedjetek.
Hasonlóvá válni Jézus Krisztushoz: mit tehettek ezért ti?
Kezdjétek az elején!
A Szabadító ugyanúgy kezdte a halandó életét, mint ti és én: csecsemő volt. Idővel aztán hozzánk hasonlóan Jézus is egyre növekedett (lásd Tan és szövetségek 93:11–17). Megtanult járni, beszélni és nevetni. Megtanult dolgozni, olvasni és kijönni másokkal.
Hogy miként „nőtt fel” az Úr, az tulajdonképpen ott áll Lukács 2:52-ben: „Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.”
Ha hasonlóvá szeretnénk válni a Szabadítóhoz, akkor ahhoz követhetjük az Ő példáját.
Nézzük meg tehát ezt a mintát, és lássuk meg a saját szemünkkel, hogy lehetséges hasonlóvá válni Jézus Krisztushoz!
Gyarapodjatok bölcsességben!
Isten úgy teremtette meg az elménket, hogy bámulatos képességgel rendelkezünk az ismeretek felmérésére, feldolgozására és alkalmazására. Tények, adatok, készségek, eljárások – szinte korlátlan mennyiségű ismeretet vagyunk képesek felhalmozni!
A Szabadítóhoz hasonlóan azonban mi is arra törekszünk, hogy ne csupán ismeretben, hanem bölcsességben is gyarapodjunk. A bölcsesség az ismeretek helyes alkalmazásának, a választásaink megértésének és a jó döntések meghozatalának képessége.
„A tudás megfelelő használata alkotja a bölcsességet” – tanította James E. Talmage elder (1862–1933) a Tizenkét Apostol Kvórumából.1 Azt is elmagyarázta, hogy miként tett szert bölcsességre a Szabadító: „Tanulmányozás által gyűjtött tudást, valamint ima, gondolkodás és erőfeszítés által nyert bölcsességet.”2 Alma így tanította a fiát, Hélamánt: „Ó fiam, emlékezz erre, és fiatalon tanulj bölcsességet; igen, fiatalon tanuld meg betartani Isten parancsolatait” (Alma 37:35; kiemelés hozzáadva). Gondoljatok bele: a hit, a tanulmányozás és az engedelmesség fokozza azt a képességünket, hogy tudásra tegyünk szert és gyarapodjunk bölcsességben.
Gyarapodjatok „testetek állapotjában”!
Nefi nagy és erős volt. A szentírások úgy utalnak rá, mint aki „jó nagy termetű” (1 Nefi 2:16) volt. Én nem vagyok ilyen. Nefi testalkata egészen másmilyen tevékenységek elvégzésére volt alkalmas, mint az én testalkatom, mert Nefinek az Úr másmilyen feladatokat szánt. Nefinek hajót kellett építenie, élelmet kellett szereznie a családjának, és segítenie kellett nekik a pusztai vándorlásukban.
A fizikai testünk rendelkezik mindazzal, amire szükségünk van ahhoz, hogy halandó életet élhessünk, és élvezhessük azt. Az isteni terv szerint az újszülött gyermek idővel gyarapodik „testének állapotjában”. Nem kell további szerveket vagy végtagokat növesztenünk, ahogy egyre idősebbé válunk – ezek az alkotóelemeink már induláskor a testünk részévé lettek teremtve. Semmit nem kell már összeszerelni! Ahhoz azonban, hogy szolgálhassuk Istent és a körülöttünk lévőket, ügyelnünk kell a testi egészségünkre.
Fizikai testünk a lelkünk tökéletesen megtervezett temploma, avagy hajléka (lásd 1 Korinthusbeliek 3:16–17; 6:19–20). Russell M. Nelson elnök ezt tanította: „Testetek – bármilyen természetes adottságokkal rendelkezzen is – Isten pompás alkotása. Húsból való szent hajlék – templom a lelketek számára.”3
A halandó tapasztalatszerzés miatt testünknek talán súlyos fizikai nehézségekben, fogyatékosságokban és fájdalomban van része, Mennyei Atyánk azonban tökéletesen tervezte meg a testünket az életben ránk váró lehetőségek sikeres kihasználásához.
Gyarapodjatok az „Isten előtt való kedvességben”!
Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy „az egész örökkévalóság első nagy igazsága az, hogy Isten az Ő teljes szívével, lelkével, elméjével és erejével szeret minket”4.
Isten szeret titeket. Még amikor rossz napotok van, Ő akkor is szeret titeket – az összes erősségetekkel, gyengeségetekkel, kérdésetekkel és reményetekkel együtt. Hogyan tudtok tehát gyarapodni az „Isten előtt való kedvességben”? Úgy, hogy megmutatjátok, hogy viszontszeretitek Őt!
Jézus egyszer ezt mondta a tanítványainak: „Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok” (János 14:15). Az engedelmességetek mutatja meg az Isten iránti szereteteteket. Készséges engedelmességetek az apró, hétköznapi tevékenységekben felkészíthet benneteket arra, hogy válaszolni tudjatok az Ő jövőben érkező hívásaira, és még nagyobb dolgokat vihessetek véghez.
Gyarapodjatok az „emberek előtt való kedvességben”!
Meglepetés! Az, hogy nektek van a legtöbb követőtök a közösségi médiában, még nem jelenti azt, hogy „kedvesek vagytok az emberek előtt”.
Jézus megmutatta, miként lehet másként hatással lenni másokra – ahogy azt is, hogy kinek engedi meg, hogy hatással legyen Őrá. Ő „széjjeljárt jót tévén…; mert az Isten vala ő vele” (Apostolok cselekedetei 10:38).
Henry B. Eyring elnök, az Első Elnökség második tanácsosa egyszer ezt mondta: „Még mindig emlékszem, mintha csak ma lett volna, olyan barátokra, akik hosszú idővel ezelőtt jó hatással voltak az életemre. Már eltávoztak, de szeretetük, példájuk, hitük és bizonyságuk emléke még mindig felemel.”5
Ti is fokozhatjátok az általatok kifejtett hatást, ha olyan barátok lesztek, akik jó hatással vannak mások életére! A fiatalság erősségéért megtanítja, miként tegyétek ezt: „Mutass őszinte érdeklődést mások iránt; mosolyogj, és éreztesd velük, hogy fontosak számodra. Mindenkivel légy kedves és tisztelettudó, és tartózkodj attól, hogy megítéld vagy kritizáld a körülötted lévőket. […] Tegyél különleges erőfeszítést arra, hogy azokkal is barátkozz, akik visszahúzódóak vagy magányosak, különleges szükségleteik vannak, vagy úgy érzik, hogy kirekesztik őket.”6
Gondolj azokra az emberekre, akiket őszintén csodálsz és tisztelsz – akik kedvesek előtted! Milyen tulajdonságokat fejlesztettek ki, amelyekről Jézus Krisztus jut eszedbe? Mert legyenek bármilyen jók is a barátaink, a legjobb barátunk Jézus Krisztus, és az Ő példája az, amelyet követni akarunk!
Az Ő világosságában. Készítette: Greg K. Olsen
Minden összefügg
„Jézus pedig gyarapodék bölcsességben, és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben” (Lukács 2:52). Miközben a Szabadító által lefektetett növekedési mintát követitek, rájöttök majd, hogy ezek az alkotóelemek tökéletesen működnek együtt, ti pedig valóban még inkább Őhozzá hasonlóvá váltok. Az elmétek, a testetek és a lelketek együtt fog dolgozni a ti javatokra, és képesek lesztek megáldani sok más ember életét, és teljes szívetekkel, lelketekkel, elmétekkel és erőtökkel szolgálni Istent (lásd Tan és szövetségek 4:2)!