Bátor példák
Anthony álma
Anthony meglepetten ébredt fel. Már harmadszor álmodta ugyanazt! Álmában egy magas férfi egy gyönyörű épületet mutatott neki.Vajon mit jelenthet ez?
Tanárként Anthony már sok helyen járt a nigériai faluján kívül. Ám az álmában szereplő épület semmire sem hasonlított, amit korábban látott. Talán a valóságban nem is létezik. Mégis volt benne valami különleges.
Ahogy teltek az évek, Anthonynak időnként eszébe jutott az álma, de más dolgok miatt aggódott. Nigériában háború tört ki. Anthony, a felesége és a gyermekei számára az utcára sem volt biztonságos kilépni. Ám nem volt könnyű a négy fal között tölteni az egész napot. Anthonynak hiányoztak a barátai és a diákjai.
Egy nap Anthonynak otthon a kezébe akadt egy régi folyóirat. Amikor kinyitotta, ismerős látvány tárult a szeme elé. Az álmában látott gyönyörű épület volt az! Hát mégis valóságos!
Az épület Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáé volt. Soha nem hallottam még erről az egyházról, gondolta Anthony. Szeretett volna többet megtudni róla, de a háború miatt nem hagyhatta el az otthonát. Várni kényszerült.
Amikor a háború végre véget ért, Anthony levelet küldött egyház központjába, Salt Lake Citybe. Megkérdezte, hogy küldenének-e misszionáriusokat, akik tanítanák őt és a családját. „Építenének egy templomot a településemen? – írta Anthony. – Kérem, küldjenek nekem szentírásokat, hogy taníthassam a falubélieket.”
Anthony szomorúan olvasta az egyház központjától kapott válaszlevelet: „Jelenleg nincsenek misszionáriusaink az ön országában.” Akkoriban a legtöbb fekete férfi még nem viselhette a papságot, és Afrika nagy részén nem is volt megszervezve az egyház.
Anythony azonban jól tudott várni az Úr időzítésére. Bár még nem keresztelkedhetett meg, megtartotta az erős hitét.
Az egyház küldött Anthonynak és a családjának egy példányt a Mormon könyvéből és egyéb egyházi könyvekből. Anthony tanulmányozta ezeket, és amit megtanult, azt másoknak is megtanította a faluban.
Olyan sok embert érdekelt az evangélium, hogy Anthony szeretett volna egy helyet, ahol mindenki összegyűlhet.
Egy banánfákkal övezett út mellett felépített egy kis kék ajtós, kék zsalugáteres kápolnát. Az épület homlokzatán ez állt: „Nigériai Utolsó Napi Szentek”.
Teltek-múltak az évek. Egy nap aztán Anthony csodálatos hírt hallott: Isten tudatta a prófétával, hogy minden érdemes férfi viselheti a papságot. Az egyház Anthony falujába is küldött misszionáriusokat!
A misszionáriusok meglepődtek azon, hogy egy kápolnát és nagyon sok keresztelkedni kész embert találtak ott. Lenyűgözte őket Anthony és a többi falubéli hite.
„Hosszú, nehéz várakozás volt – mondta Anthony a misszionáriusoknak, – de most már nem számít. Végre eljöttetek.”
Anthony volt az első, akit megkereszteltek a nigériai Ekeonumiri folyóban. Amikor megszervezték az új gyülekezetet, őt hívták el gyülekezeti elnöknek. A felesége, Fidelia, a Segítőegylet elnöke lett. Évekkel később egymáshoz pecsételték őket a templomban.
Anthony továbbra is mindig beszélt másoknak a hitéről. Gyakran mondta azt az embereknek, hogy az evangélium Nigériában elültetett magja hatalmas fává fog növekedni. A világot meg fogja lepni ez a növekedés.
Igaza volt. Ma az egyháznak több mint 170 000 tagja van Nigériában – és egy gyönyörű temploma! Az evangéliumi mag, melyet Anthony is segített elültetni, világszerte egyre csak növekszik napjainkban is. ●
Egyre csak egy gyönyörű épületről álmodtam!
Ezt az épületet láttam álmomban!
Építettem egy kis kápolnát, hogy legyen hol összegyűlnünk!
Végre megkeresztelkedtem!
Illusztrációk: Dilleen Marsh