Nyomtatásban nem jelenik meg
„Elérkezett a sértődöttség idejének vége”
„Megsértődni egy választás, amely a miénk; az nem egy állapot, mellyel valaki vagy valami más sújt minket vagy kényszerít ránk.”
Hány emberrel kerülünk kapcsolatba napi szinten? Hány üzenetet vagy megjegyzést olvasunk? Legyen az akár személyesen, telefonon vagy a közösségi médián keresztül, a számok megdöbbentően magasak lehetnek. Előbb-utóbb találkozunk valakivel, aki olyasmit mond vagy tesz, ami sértőnek minősül, akár szándékosan teszi, akár nem.
David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta: „Önrendelkezéssel felruházva ti és én tevőleges lények vagyunk, és nekünk elsősorban cselekednünk kell, ahelyett, hogy velünk cselekednének. Elhinni azt, hogy valaki vagy valami rávehet minket arra, hogy megbántva, mérgesnek, sértettnek, illetve keserűnek érezzük magunkat, elhalványítja az erkölcsi önrendelkezésünket, és olyan tárgyakká változtat minket, amelyekkel cselekszenek. Önrendelkezőkként azonban nektek és nekem hatalmunkban áll cselekedni és megválasztani, hogy miként reagáljunk egy bántó vagy sértő helyzetben.”
Gondold át, hogyan viselkednél a következő helyzetekben, amikor az emberek rendes körülmények között megsértődhetnek – és gondold át, te miképpen tudnád azt választani, hogy nem teszed:
-
Jó szívvel ételt készítettél másoknak. Evés közben valaki megjegyzi, hogy az ételnek van egy kellemetlen mellékíze.
-
Egy társaságban valaki megemlíti, hogy rád férne már egy fésülködés, amin a többiek jót nevetnek.
-
Egy vasárnapi iskolai beszélgetés során, miután megosztottál egy szívből jövő lelki élményt, valaki kifogásolja a szavaidat.
Nem könnyű megválasztani, hogyan viselkedjünk és reagáljunk a bántó helyzetekre. Russell M. Nelson elnök azonban arra emlékeztet minket, hogy mire összpontosíthatunk ilyenkor: „Amikor döntéseket hoztok, arra kérlek benneteket, gondolkodjatok távlatokban – az örökkévalóság távlatában. Állítsátok Jézus Krisztust az első helyre, mivel az örök életetek az Őbelé és az Ő engesztelésébe vetett hiteteken múlik.”
Tanbéli alap Krisztusban
Jézus Krisztus a tökéletes példája annak, amikor nem engedjük, hogy mások szavai és tettei hatással legyenek arra, amit tennünk kell (lásd 1 Nefi 19:9). A hegyi beszédben Jézus arra tanít minket, hogy szeressük az ellenségeinket, és azt parancsolja nekünk, hogy váljunk tökéletessé, ami az Ő engesztelése által lehetséges (lásd Máté 5).
Miközben igyekszünk közelebb kerülni Mennyei Atyánkhoz, képessé tevő és megerősítő hatalmat kaphatunk Jézus Krisztus által, hogy az segítsen nekünk felülkerekedni a fájdalmunkon és a sértettségünkön.
Bednar elder tanítása szerint „Jézus Krisztus engesztelésének megerősítő hatalmával, ti és én abban az áldásban részesülünk, hogy elkerülhetjük és legyőzhetjük megbántódásunkat”.
Légy nyomozó
Egy durva megjegyzés vagy cselekedet után talán úgy érezzük, hogy gyorsan – netán dühösen – kell reagálnunk, vagy vissza kell fojtanunk az érzelmeinket, amíg fel nem robbanunk. Hogyan léphetünk hátrébb és emlékezhetünk a Szabadítóra?
Az egyik ötlet erre az, hogy legyünk a saját magunk „nyomozói”. Megpróbálhatjuk megérteni a sértés mögött meghúzódó érzelmeket. Nem lehet, hogy félreértés történt? Feltorlódott érzelmekkel vagy tiszta fejjel gondolkodunk? Pontosan mire is reagálunk?
Dieter F. Uchtdorf elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta: „[T]úlságosan gyakran igazoljuk a haragunkat azzal, hogy az indokolt, az ítéletalkotásunkat pedig azzal, hogy megbízható és teljesen helyénvaló. […] Amikor a saját keserűségünkről van szó, kivételeket teszünk, mert úgy érezzük, hogy a mi esetünkben a birtokunkban van minden ahhoz szükséges ismeret, hogy megvetéssel tekinthessünk a másikra.”
Bár gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy a saját magunk nyomozójává váljunk, a helyzet és a saját érzelmeink jobb megértése segíthet emlékeznünk a Szabadítóra ahelyett, hogy olyan káros érzelmeket érezzünk, amelyek esetleg csak még távolabbra visznek minket.
Még ezt a módszert követve is, néha továbbra is bántó lehet az, ami elhangzott vagy történt. Bednar elder azt mondja, hogy ebben az esetben „az első kötelességünk az, hogy ne sértődjünk meg, majd beszéljünk közvetlenül az illetővel négyszemközt, őszintén és nyíltan. Az ilyen hozzáállás meghívja a Szentlélek sugalmazását, lehetővé teszi a félreértések tisztázását és azt, hogy megérthessük a valós szándékot.”
További támogatásért olvass bele az Erőre lelni az Úrban: Érzelmi ellenállóképesség tanfolyamának az anyagába az Önellátási Szolgáltatások kézikönyvei között.
Lelj békességre még ma
Amikor valaki olyasmit mond vagy tesz, ami sértőnek minősülhet, akkor az Uchtdorf elder által adott emlékeztetőre támaszkodhatunk:
„Fel kell ismernünk, hogy mindannyian tökéletlenek vagyunk – hogy mindannyian koldusok vagyunk Isten előtt. […]
Mivel mindannyian Isten irgalmára vagyunk utalva, hogyan tagadhatjuk meg másoktól annak a kegyelemnek bármilyen mértékét, melyet oly kétségbeesetten áhítunk önmagunk számára? Szeretett testvéreim, nem kellene-e megbocsátanunk, miképpen szeretnénk, hogy nekünk is megbocsássanak?”
Végső soron az igazi gyógyulás a Szabadító által és révén érkezik, békességet adva nekünk, hogy tovább haladjunk előre.
„Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!” (János 14:27).