Július
A jót választom azáltal, hogy az evangéliumi tantételek szerint élek
„Legyünk tehát hűek az Úr parancsolatainak megtartásában” (1 Nefi 3:16).
Ének: „A bölcs ember és a bolond ember”
(GYÉ, 150.), vagy bármely általad választott ének a Gyermekénekek című énekeskönyvből.
Az itt megadott ötleteket egészítsd ki a sajátjaiddal. Minden héten tervezd el, hogyan fogsz (1) rámutatni a tanra, (2) segíteni a gyermekeknek megérteni azt, majd pedig (3) segíteni nekik alkalmazni azt az életükben. Tedd fel magadnak a kérdést: „Mit tegyenek a gyermekek, hogy tanulhassanak, és hogyan segíthetek nekik érezni a Lelket?”
1. hét: A böjt és az ima megerősítheti a bizonyságomat.
Mutass rá a tanra! (szemléltetős lecke): Készíts két szócsíkot a következő szavakkal: böjt és ima. Kérj meg két gyermeket, hogy álljanak szorosan egymás mellé, és adj oda nekik egy-egy szócsíkot. Egy harmadik gyermek sétáljon el közöttük. Kérd meg az első két gyermeket, hogy ezúttal karoljanak egymásba, és a harmadik gyermek így próbáljon meg újra elsétálni közöttük. Mutass rá, mennyivel erősebbek a gyermekek, amikor egymásba karolnak. Magyarázd el, hogy a böjt és az ima is erőteljesebb, amikor együtt alkalmazzuk őket. Írd fel a táblára, hogy „a böjt és az ima megerősítheti a bizonyságomat”, majd a gyermekek ismételjék el a mondatot hangosan.
A szócsíkok letölthetők a sharingtime.lds.org honlapról.
Segítsd elő a megértést! ( szentírások meghallgatása és szemléltetős leckében való részvétel): Kérd meg a gyermekeket, hogy hallgassák meg, mit tettek Móziás fiai azért, hogy erősekké váljanak az evangéliumban, miközben felolvasod az Alma 17:2–3-at. Kérd meg a gyermekeket, hogy feszítsék meg az izmaikat minden alkalommal, amikor olyan dolgot hallanak, ami segített Móziás fiainak erőssé válni.
Vezess le egy beszélgetést a böjtről úgy, hogy ezekhez hasonló kérdéseket teszel fel: „Mi a böjt?”, „Miért kell böjtölnünk?”, „Mikor kell böjtölnünk” és „Miért kell imádkoznunk, amikor böjtölünk?” (lásd Joseph B. Wirthlin: A böjt törvénye. Liahóna, 2001. július 88–91.). Minden gyermek, aki hozzáfűz valamit a beszélgetéshez, fogja meg egy-egy darab fonal vagy madzag egyik végét. A madzagok másik végét te tartsd a kezedben. A beszélgetés végén kérd meg a madzagokat fogó gyermekeket, hogy álljanak a terem közepére, és sodorják össze az összes madzagot, hogy egyetlen erős kötelet kapjanak. Magyarázd el, hogy minden egyes madzag, melyet a kötélhez adunk, még erősebbé teszi azt. Segíts a gyermekeknek megérteni, hogy ehhez hasonlóan, minden egyes alkalommal, amikor böjtölünk és imádkozunk, egyre jobban megerősítjük a bizonyságunkat.
A szemléltető eszközök segítenek a gyermekeknek a nehezen érthető fogalmak megértésében.
2. hét: Kedvesnek lenni azt jelenti, hogy jóindulatú dolgokat mondunk egymásnak.
Mutass rá a tanra! (szentírás elismétlése): Írd fel a táblára, „Legyetek pedig egymáshoz jóságosak” (Efézusbeliek 4:32), és számozd meg a szavakat 1–4-ig. Minden gyermek kapjon egy számot 1–4-ig. Először az 1-es számú gyermekek álljanak fel, mondják el hangosan az 1-es szót, „legyetek”, majd gyorsan üljenek le. Ezután álljanak fel a 2-es számú gyermekek, mondják el hangosan a 2-es szót, „pedig”, majd ők is gyorsan üljenek le. Folytassátok ugyanígy az idézet végéig. Többször ismételjétek el. Végül kérd meg az összes gyermeket, hogy ismételjék el az egész idézetet együtt.
Segítsd a megértést! (történet meghallgatása és éneklés): Mesélj el egy történetet a kedvességről a gyermekeknek. Például: „Az üres talicska (Csillagocska, 2007. okt. Cs2.). Kérd meg őket, hogy emeljék fel mindkét hüvelykujjukat, amikor egy kedves cselekedetről hallanak a történetben, vagy fordítsák mindkét hüvelykujjukat lefelé, amikor barátságtalan tettről hallanak. Énekeljétek el a „Szeressük egymást” című éneket (GYÉ, 84.). Kérd meg a gyermekeket, hogy álljanak fel, amikor arról énekelnek, hogy kiket kell szeretnünk. Újra énekeljétek el a dalt, és ez alkalommal a gyermekek emeljék fel a hüvelykujjukat, amikor azt éneklik: „Mindenkit szeress!”
A gyermekek részvétele a szemléltető előadásokban leköti a gyermekeket, és segít a többi gyermek érdeklődésének fenntartásában is.
Ösztönözz az alkalmazásra! (a kedvesség módjainak megbeszélése): Emelj ki néhány embert a gyermekek életéből (úgy mint édesapa, édesanya, nővér, fivér, nagyapa, barát vagy tanár), és írd fel a nevüket egy szócsíkra, mutass róluk képet, vagy használj egyszerű kellékeket (például egy nyakkendőt az apa, vagy egy sétabotot a nagyapa illusztrálására). Add oda a tárgyakat néhány gyermeknek, és kérd meg őket, hogy álljanak a terem elejébe. Mindegyik gyermek osszon meg valami kedveset, amit az általa képviselt személynek mondana, vagy tenne érte. Ezután adják át a szócsíkokat, képeket vagy kellékeket más gyermekeknek. Ezt folytassátok egészen addig, míg az idő engedi.
3. hét: Az áhítat Isten iránti mély tisztelet és szeretet.
Mutass rá a tanra! (éneklés): Készíts jó pár nyakláncot fonalból, és akassz mindegyikre egy papír szívet. Mindegyik szívre írj egy-egy kulcsszót „Az áhítat szeretet” (GYÉ, 15.) című dal szövegéből (például: csendben ülni, gondolni, érzés stb.). Kérj meg néhány gyermeket, hogy vegyék fel a nyakláncokat. Énekeljétek el „Az áhítat szeretet” című dalt, és szólítsd fel a nyakláncot viselő gyermekeket, hogy áhítatosan sétáljanak körbe a teremben, amikor a nyakláncukon lógó szívecskén lévő kifejezést énekli az osztály. A nyakláncot viselő gyermekek ezután álljanak sorba egymás mellé, és újra énekeljétek el a dalt.
A szívek letölthetők a sharingtime.lds.org honlapról.
Ösztönözz az alkalmazásra! (áhítat megbeszélése): Készíts szócsíkokat, vagy rajzolj egyszerű képet egy szempárról, kézről, lábról, fülről, szájról és elméről. Oszd a gyermekeket csoportokra, és mindegyik csoport válasszon egyet vagy kettőt a szócsíkokból vagy képekből. A csoportok mondják el (szavakkal vagy eljátszással), miként tud a test azon része áhítatos lenni, tiszteletet és szeretetet mutatva Isten iránt.
A képek letölthetők a sharingtime.lds.org honlapról.
4. hét: A becsületesség azt jelenti, hogy a következményektől függetlenül mindig igazat mondunk.
Segítsd elő a megértést! (beszélgetés a következményekről): Készíts néhány esettanulmányt (lásd TNNE, 163.), melyekben a gyermekek olyan helyzetekbe kerülnek, ahol választaniuk kell a becsületesség és a becstelenség között. Például: „Megütötted az öcsédet, és az édesanyád megkérdezi, miért sír.” Tedd fel a kérdést: „Mi lenne a becsületesség következménye?” Majd pedig: „Mi lenne a becstelenség következménye?” Segíts a gyermekeknek rájönni, hogy bár a becsületesség azonnali következményei talán nehezen elviselhetők, a hosszú távú következmények azonban békéhez és boldogsághoz vezetnek.
Ösztönözz az alkalmazásra! (rímképzés): Kérj meg minden osztályt, hogy (a tanáraik segítségével) találjanak ki egy egysoros állítást vagy rímet a becsületességről. Például: „Ha igazat mondok, soha el nem bukok!” Minden osztály ossza meg az állítását a többi gyermekkel. Ösztönözd őket, hogy mondják el magukban az állítást minden alkalommal, amikor kísértést éreznek arra, hogy becstelenek legyenek.