10. fejezet
Jákób és Sérem
Mielőtt Nefi meghalt, a lemezeket, melyeket megírt, átadta az öccsének, Jákóbnak. Jákób igazlelkű volt.
Nefi azt mondta Jákóbnak, hogy olyan dolgokat írjon le, amik segítenek az embereknek hinni Jézus Krisztusban.
Nefi Jákóbnak adta a hatalmat, hogy az egyház papja legyen, és Isten szavát tanítsa a nefitáknak.
Nefi halála után sok nefita gonosszá vált. Jákób tanította az embereket, és megmondta nekik, hogy bánják meg a rossz dolgokat, amiket tettek.
Egy gonosz ember, akit Séremnek hívtak elment a nefitákhoz, és azt tanította nekik, hogy ne higgyenek Jézus Krisztusban.
Sérem azt mondta az embereknek, hogy sosem lesz Krisztus. Sokan hittek neki.
Jákób azt tanította az embereknek, hogy higgyenek Krisztusban. Sérem vitatkozni akart Jákóbbal, és meggyőzni őt, hogy sosem lesz Krisztus.
Jákób Jézus Krisztusba vetett hite rendíthetetlen volt. Angyalokat látott, és hallotta az Úr hangját. Tudta, hogy Jézus el fog jönni.
A Szentlélek Jákóbbal volt, amikor bizonyságot tett Jézus Krisztusról Séremnek.
Sérem azt kérte, hogy egy jelet láthasson. Azt szerette volna, ha Jákób bebizonyítja, hogy létezik Isten. Egy csodát akart látni.
Jákób nem volt hajlandó jelet kérni Istentől. Azt mondta, Sérem már tudja, hogy amit Jákób tanított, az igaz.
Jákób azt mondta, hogy Isten hatalmának jele lenne, ha Isten lesújtana Séremre.
Sérem azonnal összerogyott. Napokon keresztül nem tudott felállni.
Sérem gyenge volt, és tudta, hogy meg fog halni. Összehívta az embereket.
Elmondta nekik, hogy hazudott. Megmondta nekik, hogy hinniük kell Jézus Krisztusban.
Miután Sérem szólt az emberekhez, meghalt. Az emberek érezték Isten hatalmát, és a földre rogytak.
Az emberek elkezdtek bűnbánatot tartani és olvasni a szentírásokat. Békében és szeretetben éltek. Jákób boldog volt, és tudta, hogy Isten megválaszolta az imáit.