13. fejezet
Zeniff
Zeniff és a nefiták egy csoportja elhagyta az otthonát Zarahemlában, és elutaztak Nefi földjére, ahol egykor más nefiták éltek.
Ezen a földön lámánitákat találtak, akik ott éltek. Zeniff és négy embere elmentek a városba, hogy a királlyal beszéljenek. Megkérdezték Lámán királyt, hogy élhetnének-e a földjén.
Lámán király azt mondta nekik, hogy az övék lehet kettő a városai közül. A király azért akarta, hogy a nefiták a földjén éljenek, hogy a rabszolgáivá tehesse őket.
Zeniff népe otthonokat épített fel, és kijavították a városaikat körülvevő falakat. Sokféle gabonát és gyümölcsöt termő növényt ültettek. Állatokat is tartottak.
Lámán király azt mondta a népének, hogy a nefiták kezdenek túl nagy hatalomra szert tenni. Hamarosan sok lámánita elment, hogy nekitámadjon a nefitáknak, és elrabolják az állataikat és terményeiket.
A nefiták Nefi városába menekültek. Ott Zeniff felfegyverezte a népét íjakkal és nyilakkal, kardokkal, furkósbotokkal és parittyákkal. Elmentek, hogy megküzdjenek a lámánitákkal.
A csata előtt a nefiták imádkoztak, és Isten segítségét kérték. Isten rendkívüli erővel áldotta meg a nefitákat, és ők legyőzték a lámánitákat.
A csata után Zeniff őröket állított a nefita városok köré. Meg akarta védeni a népét és az állataikat a lámánitáktól.
A nefiták sok éven keresztül éltek békében. A férfiak a mezőkön dolgoztak, a nők pedig fonalat sodortak és ruhákat készítettek.
Lámán király meghalt, és a fia lett a király. Az új király elküldte a seregeit, hogy a nefitákkal harcoljanak.
Az Úr újra erőt adott a nefitáknak. Sok lámánitát megöltek, a maradékuk pedig elmenekült.