51. fejezet
A járediták utazása a megígért földre
Mialatt a járediták a tenger partján táboroztak, Járed fivére elfelejtett imádkozni. Az Úr egy felhőben jött el hozzá, hogy megmondja neki, tartson bűnbánatot.
Járed fivére bűnbánatot tartott és imádkozott. Az Úr megbocsátott Járed fivérének, de megmondta neki, hogy nem vétkezhet többet.
Az Úr azt mondta Járed fivérének, hogy építsen bárkákat, melyeken a megígért földre viheti a népét.
Az Úr megmondta Járed fivérének, hogyan építse fel a bárkákat.
A bárkák légmentesek voltak, hogy a víz ne tudjon befolyni a belsejükbe.
Járed fivére azon tanakodott, hogy az emberek miként tudnak majd levegőt venni a bárkákban. Megkérdezte az Urat, hogy mit tegyen.
Az Úr azt mondta neki, hogy vágjon egy-egy lyukat minden bárka tetején és alján. A lyukat ki tudják nyitni, hogy beeresszék a levegőt, és be is tudják zárni, hogy kinn tartsák a vizet.
Járed fivére azt mondta az Úrnak, hogy a bárkák belsejében sötét van. Az Úr megkérte, hogy gondolkodjon rajta, miképpen lehetne világosság a bárkák belsejében.
A bárkákban nem lehetett tűzzel világítani, sem ablakokon beereszteni a fényt, mert azok betörtek volna.
Járed fivére felment a hegyre, és egy sziklából 16 kicsi követ készített. A kövek úgy néztek ki, mint az átlátszó üveg. Két-két követ készített mind a nyolc bárkának.
Járed fivére felvitte a köveket egy hegy tetejére. Ezután az Úrhoz imádkozott.
Járed fivére megkérte az Urat, hogy érintse meg a köveket, hogy azok fényességet adjanak a bárkákban.
Az Úr mindegyik követ megérintette az ujjával.
Mivel Járed fivérének nagy hite volt, látta az Úr ujját. Úgy nézett ki, mint egy emberi ujj.
Ezután az Úr megmutatta magát Járed fivérének.
Jézus azt mondta, hogy azoknak az embereknek, akik hisznek Őbenne, örök élete lesz.
Jézus sok dolgot tanított és mutatott meg Járed fivérének. Jézus azt mondta neki, hogy írjon le mindent, amit látott és hallott.
Járed fivére levitte a köveket a hegyről. Egy-egy követ rakott minden bárka végébe. Azok fényt adtak a bárkák belsejében.
A járediták felszálltak a bárkákra az állataikkal és az élelmükkel együtt. Az Úr erős szelet küldött, hogy a bárkákat a megígért föld felé fújja.
Az Úr megvédte őket a viharos tengeren. Megköszönték az Úrnak, és dicsérő dalokat énekeltek neki.
Miután 344 napig a vízen voltak, a bárkák megérkeztek a megígért föld partjához.
Miután a járediták leszálltak a bárkákról, letérdeltek, és sírtak örömükben.
A járediták házakat építettek, és gabonát ültettek a megígért földön. Arra tanították a gyermekeiket, hogy hallgassanak az Úrra, és engedelmeskedjenek a szavainak.