49. fejezet
Mormon és az ő tanításai
Sok évvel azután, hogy Jézus Krisztus meglátogatta a nefitákat, emberek egy kicsi csoportja elhagyta az egyházat, és lámánitáknak hívták magukat.
Végül majdnem az összes ember gonosz lett, a nefiták és a lámániták is.
Egy igazlelkű férfinál, Ammáronnál voltak a szent feljegyzések. A Szentlélek azt mondta neki, hogy rejtse el őket, hogy biztonságban legyenek.
Ammáron elmondta Mormonnak, aki egy tíz éves fiú volt, hogy hol vannak elrejtve a feljegyzések. Ammáron tudta, hogy megbízhat Mormonban.
Amikor 24 éves lesz, meg kell majd szereznie Nefi lemezeit, és a népéről kell írnia rájuk.
Amikor Mormon 11 éves volt, háború kezdődött a nefiták és a lámániták között. A nefiták győztek, és ismét béke uralkodott.
A nefiták olyan gonoszak voltak, hogy az Úr elvette tőlük a három tanítványt, és emiatt véget értek a csodák és gyógyítások. A Szentlélek nem vezette tovább a népet.
Amikor 15 éves volt, Jézus Krisztus meglátogatta Mormont. Mormon többet tudott meg a Szabadítóról és az Ő jóságáról.
Mormon prédikálni szeretett volna a népnek, de Jézus azt mondta neki, hogy ne tegye, mert az emberek túl gonoszak. A szívük Isten ellen fordult.
Hamarosan újabb háború tört ki. Mormon nagy volt és erős, és a nefiták őt választották, hogy a hadseregüket vezesse.
A nefiták sok éven keresztül harcoltak a lámánitákkal. Mormon próbálta buzdítani az embereket, hogy harcoljanak a családjukért és otthonukért.
Azonban a nefiták olyan gonosszá váltak, hogy az Úr nem volt hajlandó segíteni nekik.
Mormon megmondta a nefitáknak, hogy csak akkor menekülhetnek meg, ha bűnbánatot tartanak és megkeresztelkednek. De a nép ellenkezett.
Felvágtak az erejükkel, és azt mondták, hogy az összes lámánitát meg fogják ölni. A nefiták gonoszsága miatt, Mormon nem volt hajlandó vezetni őket többé.
A lámániták minden egyes csatában legyőzték a nefitákat. Mormon úgy döntött, hogy újra a nefiták vezetője lesz.
Tudta, hogy a gonosz nefiták nem fogják megnyerni a háborút. Nem tartottak bűnbánatot vagy imádkoztak a segítségért, amire szükségük lett volna.
Mormon elhozta a feljegyzéseket a hegyről, ahol Ammáron elrejtette őket, és írt azoknak az embereknek, akik egy nap majd el fogják olvasni a feljegyzést.
Azt szerette volna, hogy mindenki, a zsidókat is beleértve, ismerje meg Jézus Krisztust, tartson bűnbánatot és keresztelkedjen meg, és az evangélium szerint éljen és meg legyen áldva.
A Lélek azt sugallta Mormonnak, hogy Nefi kislemezeit, melyek a Krisztus eljöveteléről szóló jövendöléseket tartalmazták, csatolja össze Mormon lemezeivel.
Mormon Kumóra földjére vezette a nefitákat, ahol felkészültek, hogy újra megküzdjenek a lámánitákkal.
Mormon megöregedett. Tudta, hogy ez lesz az utolsó csata. Nem akarta, hogy a lámániták megtalálják a szent feljegyzéseket, és elpusztítsák azokat.
Ezért Mormon lemezeit átadta a fiának, Moróninak, és a többi lemezt elrejtették a Kumóra-dombon.
A lámániták megtámadták és megölték 24 fő kivételével az összes nefitát. Mormon megsebesült.
Mormon szomorú volt, amiért olyan sok nefita meghalt, de tudta, hogy azért haltak meg, mert megtagadták Jézust.
Mormon megpróbálta tanítani az igazságot a nefitáknak. Elmondta nekik, hogy milyen fontos, hogy legyen hitük Jézus Krisztusban.
Megpróbálta megtanítani nekik, hogy legyen reményük Jézus Krisztus engesztelése miatt, és hogy legyen bennük jószívűség, amely Krisztus tiszta szeretete.
Mormon leveleket írt a fiának, Moróninak, aki szintén tanította az evangéliumot a nefitáknak.
Mormon a nefiták szörnyű gonoszságáról írt. Azt mondta Moróninak, hogy maradjon hű Jézus Krisztushoz.
A lámániták megölték Mormont és az összes nefitát, Moróni kivételével, aki befejezte a feljegyzések megírását.