26. lecke

Kinyilatkoztatás a papságról

Bevezetés

Amikor a XX. században az egész földre kiterjedt a misszionáriusi munka, az egyházi vezetők útmutatásért imádkoztak azokat a korlátozásokat illetően, melyek az egyház afrikai származású tagjaira vonatkoztak a papsági elrendelések és a templomi szertartások kapcsán. 1978. június 1-jén a Salt Lake templomban egyértelmű kinyilatkoztatás adatott a témával kapcsolatban Spencer W. Kimball elnöknek, tanácsosainak az Első Elnökségben, illetve a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjainak. A tanulók órai részvétele segíteni fog nekik jobban érteni, hogyan közelítsenek hithűen evangéliumi kérdésekhez, és azt is megtudják, hogy milyen körülmények és igazságok társulnak ehhez a döntő jelentőségű kinyilatkoztatáshoz.

Háttérolvasmányok

Gordon B. Hinckley, “Priesthood Restoration,” Ensign, Oct. 1988, 69–72.
“Race and the Priesthood,” [Faji hovatartozás és a papság] Gospel Topics, [Evangéliumi témák] lds.org/topics.
Ahmad Corbitt, “A Personal Essay on Race and the Priesthood,” parts 1–4, Perspectives on Church History series, history.lds.org/section/perspectives-on-church-history.

Javaslatok a tanításhoz

Bevezetés a 2. hivatalos nyilatkozathoz

Hithűen közelíteni evangéliumi kérdésekhez

Vázold fel a következő helyzetet az osztály előtt:

Egy nap az iskola után odajött Scotthoz egy másik egyháztag, akiben nemrég egyházi tanokra vonatkozó kérdések merültek fel. Scott úgy érezte, nyújtott ugyan némi segítséget ennek a barátjának, de aztán elgondolkozott rajta, hogy vajon legközelebb mit tehetne másként, ha odajön hozzá egy hasonló helyzetben lévő egyháztag.

Kérdezd meg a tanulóktól, ők mit tettek már, amivel segítettek olyan egyháztagoknak, akik szívből jövő kérdésekkel keresték meg őket az egyház vagy annak tanai vonatkozásában.

Tedd ki vagy olvasd fel a következő idézetet Dieter F. Uchtdorf elnöktől az Első Elnökségből:

„Az érdeklődés a bizonyság bölcsője. Vannak, akik kínosan érzik magukat, vagy érdemtelennek, mert vizsgálódó kérdéseik vannak az evangéliummal kapcsolatban, pedig nem kell így érezniük. A kérdezés nem a gyengeség, hanem a fejlődés jele.

Isten azt parancsolja nekünk, hogy keressünk válaszokat a kérdéseinkre, és csupán annyit kér, hogy azt »őszinte szívvel, igaz szándékkal, Krisztusba vetett hittel« tegyük [Moróni 10:4]. Amikor ezt tesszük, mindenről megtudhatjuk az igazat »a Szentlélek hatalma által« [Moróni 10:5].

Ne féljetek, kérdezzetek! Legyetek kíváncsiak, de ne kétkedjetek! Mindig ragaszkodjatok a hithez és a világossághoz, melyet már megkaptatok” (Tükörkép a víz színén. [EOSZ Áhítatok, 2009. nov. 1.], lds.org/broadcasts).

Mit tanított Uchtdorf elnök, ami segíthet azoknak, akiknek tanbéli, történelmi vagy szociális kérdéseik vannak az egyházról? (Segíts a tanulóknak megérteni a következő tantételt: Ha hitet gyakorlunk Jézus Krisztusban, akkor a szívből jövő kérdésekre végül választ ad majd Mennyei Atyánk.)

Magyarázd el, hogy az egyháztagok némelyikében felmerülő egyik történelmi kérdés egy olyan egyházi irányelvből sarjad, mely az 1800-as évek közepétől 1978-ig volt érvényben, és nem tette lehetővé az afrikai származású fekete férfiak elrendelését a papságba, valamint azt is megtiltotta, hogy fekete férfiak és nők részt vehessenek a templomi felruházásban vagy pecsételési szertartásokban. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő kijelentést, amely a (Tan és a szövetségekben található) 2. hivatalos nyilatkozat bevezetésének egy része. A tanulók gondolják át, miben segítheti ez az információ azokat, akiket aggaszt ez a történelmi kérdés.

„A Mormon könyve azt tanítja, hogy »mindegyik egyforma Istennek«, ideértve »feketét és fehéret, szolgát és szabadot, férfit és nőt« egyaránt (2 Nefi 26:33). Az egyház történetében számos országban keresztelkedtek meg mindenféle fajból és etnikai csoportból származó emberek, akik az egyház hithű tagjaiként éltek. Joseph Smith élete során néhány színes bőrű férfi egyháztagot elrendeltek a papságba. Az egyház történetének korai szakaszában az egyházi vezetők leálltak annak gyakorlatával, hogy afrikai származású színes bőrű férfiakra ruházzák a papságot. Az egyházi feljegyzések nem tartalmaznak világos magyarázatot e döntés eredetére” (bevezetés a 2. hivatalos nyilatkozathoz).

Milyen fontos igazságokat tartalmaz ez a kijelentés azok számára, akik küzdenek ezzel a témával?

Emeld ki azt a sort, mely kijelenti: „Az egyházi feljegyzések nem tartalmaznak világos magyarázatot e döntés eredetére.” Bár néhányan felvethetnek indokokat arra, hogy az afrikai származású férfiakat egy ideig miért nem rendelték el a papságba, ezek az indokok nem biztos, hogy valósak. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Dallin H. Oaks eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„Ha azt a kérdést szem előtt tartva olvasnánk a szentírásokat, hogy »miért parancsolta az Úr ezt vagy miért parancsolta azt?«, rájönnénk, hogy száz parancsolatból kevesebb mint egynél ad bármilyen magyarázatot is. Nem az Úr módszere, hogy indokokat adjon. Mi [halandók] megindokolhatjuk a kinyilatkoztatásokat, megindokolhatjuk a parancsolatokat is. Ha ezt tesszük, magunkra maradunk vele. Néhányan indokokat találtak ki az itt tárgyalt témára is [faji hovatartozás és a papság], és kiderült, hogy egyáltalán nem volt igazuk. […]

Ne kövessük el ugyanazt a hibát, amit a múltban elkövettek itt és más területeken is, miszerint megpróbálták megindokolni a kinyilatkoztatásokat. Kiderült, hogy az indoklások nagyrészt ember által kreáltak voltak” (Life’s Lessons Learned [2011], 68–69).

Miért tesszük bölcsen, ha kerüljük az arról való spekulációt, hogy 1978 előtt miért nem kapták meg a papságot afrikai származású emberek, illetve miért nem részesülhettek templomi szertartásokban? (Az emberek látómezeje korlátozott, és Isten nem mondta el nekünk az indokokat.)

Hangsúlyozd ki, hogy ma az egyház tagadja a korábban e téma vonatkozásában kialakult elképzeléseket. A fekete bőr nem jelez isteni kegyvesztettséget vagy átkot, a fekete bőr nem jelez a halandóság előtti életben elkövetett hamislelkű tetteket, nem bűn a fajok közötti házasság, és a fekete ember, illetve bármely más faj vagy etnikum semmilyen szempontból nem alsóbbrendű másoknál. Az egyházi vezetők ma egyértelműen elítélik a rasszizmus múltbéli vagy jelenlegi, bármilyen formáját. (Lásd “Race and the Priesthood,” [Faji hovatartozás és a papság] Gospel Topics, [Evangéliumi témák] lds.org/topics.)

Hogyan segíthet az emberek Jézus Krisztusba vetett hite megoldani nekik az 1978 előtt létező papsági korlátozásra vonatkozó kérdéseiket vagy aggodalmaikat?

2. hivatalos nyilatkozat

A papság és a templomi áldások az egyház minden érdemes tagjára kiterjesztetnek

Mondd el, hogy 1978 előtt afrikai származású emberek ezrei ismerték meg a visszaállított evangélium igazságát számos nemzetben. A Salt Lake City-i egyházi vezetők sok levelet kaptak meg nem keresztelt nigériai és ghánai megtértektől, akik kérték, hogy küldjenek misszionáriusokat Afrikába. Az egyházi vezetők évekig imádkoztak az ügy kapcsán, de úgy érezték, hogy még nem jött el az ideje, hogy misszionáriusokat küldjenek Afrikába. Brazíliában hithű fekete egyháztagok annak tudatában segítettek felépíteni az 1975-ben bejelentett São Paulo templomot, hogy ők nem léphetnek majd be oda.

Mondd el a tanulóknak, hogy a 2. hivatalos nyilatkozat egy olyan kinyilatkoztatás hivatalos bejelentése, melyet Spencer W. Kimball elnök, az Első Elnökségben lévő tanácsosai, illetve a Tizenkét Apostol Kvórumának tíz tagja kapott, méghozzá 1978. június 1-jén. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a „Kedves testvérek!” megszólítás alatti első bekezdést, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyeljék meg, mit mondtak az egyházi vezetők, minek voltak a tanúi.

Minek voltak tanúi az egyházi vezetők szerte a világon?
Mire kaptak sugalmazást az egyházi vezetők, amikor tanúi voltak az Úr munkája terjedésének?

Az egyik tanuló olvassa fel a következő bekezdést, mely így kezdődik: „Mivel tudatában vagyunk azoknak az ígéreteknek”. Az osztály figyelje meg, hogy az egyházi vezetők mit tettek azon kívánságaikból adódóan, melyekre sugalmazást éreztek. Kérdezd meg:

Spencer W. Kimball elnök és más egyházi vezetők mit tettek sugalmazott kívánságaikból adódóan?
E bekezdés első három sora szerint mit tudtak az egyházi vezetők a papság korlátozásával kapcsolatban? (Tudták, hogy valamikor minden érdemes férfinak lehetősége lesz megkapni a papságot.)

Magyarázd el, hogy 1978 előtt az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma évekig tanácskozott és imádkozott a papsági korlátozásról, tudván, hogy a változtatáshoz kinyilatkoztatásra van szükség. Tedd ki a következő idézetet Spencer W. Kimball elnöktől (1895–1985), és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:

„Nap nap után mentem egyedül mély tisztelettel és komolysággal a szent templom felső termeibe; és ott felajánlottam lelkemet és erőfeszítéseimet a program továbbvitele érdekében. Azt akartam tenni, ami az ő szándéka. Beszéltem erről neki, és ezt mondtam: »Uram, én csupán azt szeretném tenni, ami helyes. Nem készítünk terveket csak azért, hogy látványos változást idézzünk elő. Mi csupán azt szeretnénk, amit te kívánsz, és akkor, amikor te kívánod, és nem előbb«” (Az egyház elnökeinek tanításai: Spencer W. Kimball [2006]. 258.).

Mit tanítanak nekünk Kimball elnök szavai, hogyan törekednek kinyilatkoztatásra a próféták? (Miután a tanulók válaszoltak, felírhatod a táblára a következő igazságot: A próféták az Úr akaratának megismerésére törekednek az egyház irányításához.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2. hivatalos nyilatkozat következő két bekezdését, innen kezdve: „Ő meghallgatta imáinkat”. Az osztály figyelje meg, mit válaszolt az Úr Kimball elnök, az Első Elnökségben lévő tanácsosai, illetve a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjainak imáira.

Mit válaszolt az Úr a prófétája imáira? (Hangsúlyozd ki az Úrnak ebben a kinyilatkoztatásban kapott üzenetét: Az evangélium áldásai Mennyei Atyánk minden gyermeke számára elérhetőek.)

Hogy segíts a tanulóknak megérteni a 2. hivatalos nyilatkozatban feljegyzett kinyilatkoztatás elnyerésének módját, oszd meg a következő idézetet Gordon B. Hinckley elnöktől (1910–2008), aki jelen volt azon a napon, amikor a kinyilatkoztatást kapták a templomban.

„Ünnepélyes, megszentelt légkör töltötte be a termet. Számomra olyan érzés volt, mintha csatorna nyílt volna meg a mennyei trón és Isten térdelő, könyörgő prófétája között, aki mellett ott voltak a Fivérei. Ott volt Isten Lelke. És a Szentlélek hatalma által bizonyosság érkezett ahhoz a prófétához, miszerint amiért imádkozott, helyes, eljött az idő, és hogy mostantól fogva a papság csodálatos áldásait ki kell terjeszteni az érdemes férfiakra mindenhol, származástól függetlenül. […]

Mindannyian tudtuk, hogy eljött az ideje a változásnak, és hogy a döntés a mennyből eredt. A válasz világos volt. Tökéletes egység volt köztünk abban, amit megtapasztaltunk és ahogyan azt értettük” (“Priesthood Restoration,” Ensign, Oct. 1988, 70).

Mondd el, hogy nem sokkal a papsági korlátozást megszüntető kinyilatkoztatás elnyerése után misszionáriusok küldettek Afrikába. Azóta templomok épültek azon a kontinensen, sor került száznál több cövek megszervezésére, és emberek százezrei részesültek magukért és elhunyt őseikért az evangélium szertartásaiban. (Lásd például “Mormons in Africa: A Bright Land of Hope,” mormonnewsroom.org; “Emerging with Faith in Africa,” parts 1–3, lds.org/prophets-and-apostles/unto-all-the-world.)

Tedd ki a következő idézetet Russell. M. Nelson eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:

„A hithűek minden földrészen és a tenger szigetein is Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházába gyűjtetnek. Jelentőségüket veszítik a kulturális háttér, a nyelv, a nem és az arcvonások tekintetében megmutatkozó különbségek, miközben az egyháztagok elveszítik magukat szeretett Szabadítójuk szolgálatában. Beteljesedik Pál kijelentése: »Mert a kik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztus öltöztétek fel.

Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban« [Galátziabeliek 3:27–28].

Csak Isten valós Atyai mivoltának felfogása által értékelhetjük teljes mértékben az emberek közötti igazi testvériséget. Ennek megértése arra ösztönöz minket, hogy az együttműködés hídjait építsük, ne a szegregáció falait” (“Teach Us Tolerance and Love,” Ensign, May 1994, 70).

Hogyan készít fel minket az evangélium arra, hogy különböző háttérrel rendelkezve is egységessé váljunk?
Milyen példákat láttatok már arra, amikor különböző háttérrel rendelkező egyháztagok egységessé váltak és együttműködtek egymással?

Befejezésként kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, mit válaszolnának, ha megkérdeznék tőlük, hogy egy ideig miért nem rendeltek el afrikai származású férfiakat a papságba az egyházban. Erősítsd meg, hogy helyénvaló azt a magyarázatot adni másoknak, hogy nem tudjuk, miért kezdték el korlátozni a papságba való elrendelést, majd pedig bizonyságot tenni azokról az igazságokról, amelyeket viszont tudunk.

Tanulói olvasmányok

2 Nefi 26:33; 2. hivatalos nyilatkozat.
“Race and the Priesthood,” [Faji hovatartozás és a papság] Gospel Topics, [Evangéliumi témák] lds.org/topics.