5. lecke
A papság visszaállítása
Bevezetés
1829. május 15-én Keresztelő János megjelent Joseph Smithnek és Oliver Cowderynek, és visszaállította az ároni papságot. Nem sokkal később Péter, Jakab és János, az ősi apostolok megjelentek Josephnek és Olivernek, és visszaállították a melkisédeki papságot. A melkisédeki papságnak van felhatalmazása az egyház minden hivatala felett, és irányít minden lelki dolgot. Ez a lecke segíteni fog a tanulóknak megérteni, hogyan működik a melkisédeki papság irányítása alatt az egyház.
Háttérolvasmányok
-
Thomas S. Monson: A papság: egy szent ajándék. Liahóna, 2007. máj. 57–60.
-
Dallin H. Oaks: A papság kulcsai és felhatalmazása. Liahóna, 2014. máj. 49–52.
-
Larry C. Porter, “The Restoration of the Aaronic and Melchizedek Priesthoods,” Ensign, Dec. 1996, 30–47.
Javaslatok a tanításhoz
Joseph Smith története 1:68–71; Tan és a szövetségek 13:1
Keresztelő János visszaállította az ároni papságot
Tedd ki egy keresztelő képét (lásd Egy fiatal férfi megkeresztelkedik [Evangéliumi művészeti könyv (2009). 103. sz.; lásd még LDS.org]) és egy olyan képet, melyen az úrvacsora szertartása látható (lásd Az úrvacsora megáldása [Evangéliumi művészeti könyv. 107. sz.; lásd még LDS.org]). Kérd meg a tanulóktól, hogy mondják el, miben lenne más az életük, ha nem állnának rendelkezésükre ezek a szent szertartások. Emlékeztesd őket, hogy ezek a szertartások azon áldások némelyikét példázzák, amelyekben az ároni papság visszaállítása okán van részünk.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Joseph Smith története 1:68-at, az osztály pedig kövesse a szöveget és nézze meg, mit csinált éppen Joseph Smith és Oliver Cowdery, aminek következtében a keresztelkedésről kérdezték az Urat. Mondják el, mit fedeztek fel.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Joseph Smith története 1:69-et. Mutass rá, hogy a hírnök – Keresztelő János – szavait a Tan és a szövetségek 13 is feljegyzi. Kérdezd meg az osztálytól:
-
Miért kellett Joseph Smithnek és Oliver Cowderynek mennyei hírnöktől megkapni a papságot? (Abban az időben senki nem volt a földön, aki rendelkezett volna a papság kulcsaival [lásd Hittételek 1:5].)
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a Joseph Smith története 1:70–71-et. Mondd el, hogy ezek a versek nyilvánvalóvá teszik, hogy Joseph próféta volt az első, aki ebben az adományozási korszakban gyakorolta a papságot. Vannak, akik felteszik a kérdést, hogy miért nem keresztelte meg Keresztelő János Joseph Smitht és Oliver Cowderyt, és miért ők ketten kaptak parancsot arra, hogy ismételten ruházzák rá egymásra a papságot. Elmagyarázhatod, hogy míg a papsági felhatalmazás földre történő visszaállításához egy új adományozási korszakban szükség volt megfelelő felhatalmazással rendelkező mennyei hírnökre, addig a felhatalmazás visszaállítása után már minden földi szertartást, a keresztelést és az elrendelést is el tudtak végezni halandó lények. Ezen kívül pedig Keresztelő János azon utasítása, mely szerint Joseph és Oliver ruházzák rá egymásra újra a papságot, „megfelelő kapcsolatot [vagyis sorrendet] teremtett az elrendelés és a keresztelés között” (Joseph Fielding Smith, Doctrines of Salvation, comp. Bruce R. McConkie, 3 vols. [1954–56], 3:91).
Írd fel a táblára a következő kérdést:
Buzdítsd a tanulókat, hogy gondolják át ezt a kérdést, míg te felolvasod a következő idézetet Dallin H. Oaks eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
„Mit jelent az, hogy az ároni papság viseli »az angyalok szolgálattételének« és »a bűnbánat és a megkeresztelkedés, valamint a bűnök bocsánatának« a kulcsait? A jelentését megtaláljuk a keresztelés szertartásában és az úrvacsorában. A keresztelés a bűnök bocsánatára történik, az úrvacsora pedig a keresztelés szövetségeinek és áldásainak megújítására szolgál. Mindkettőt bűnbánatnak kell megelőznie. […]
[Egyikőnk] sem élt bűn nélkül a keresztelése óta. Anélkül, hogy gondoskodnánk valamilyen további megtisztulásról a keresztelésünket követően, mindegyikünk elveszett lenne a lelki dolgok [tekintetében]. […]
Parancsolatot kaptunk, hogy bánjuk meg bűneinket, megtört szívvel és töredelmes lélekkel jöjjünk az Úrhoz, és vegyünk az úrvacsorából annak szövetségei szerint. Amikor így megújítjuk a keresztelkedéskor kötött szövetségeinket, az Úr megújítja keresztelésünk megtisztító hatását. […]
Nem hangsúlyozhatjuk eléggé az ároni papság jelentőségét e téren. Ezek a létfontosságú lépések mind a bűnök bocsánatára vonatkoznak, ami a keresztelés megszabadító és az úrvacsora megújító szertartásán keresztül valósul meg” (lásd Az ároni papság és az úrvacsora. Liahóna, 1999. jan. 43–44).
Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit válaszolnának a táblán lévő kérdésre. Tegyél bizonyságot arról, hogy az ároni papság szertartásai teszik lehetővé Jézus Krisztus engesztelésének sok áldását, például a bűnök bocsánatára történő keresztelkedést.
Joseph Smith története 1:72; Tan és a szövetségek 84:19–22; 107:8, 18–19
Péter, Jakab és János visszaállították a melkisédeki papságot
Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget, miközben az egyik tanuló felolvassa a Joseph Smith története 1:72-t. Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni ennek a versnek a hátterét, magyarázd el, hogy nem sokkal Keresztelő János látogatása után Joseph Smith és Oliver Cowdery megkapta a melkisédeki papságot, méghozzá Pétertől, Jakabtól és Jánostól. Erre 1829 májusában került sor, valahol a Susquehanna-folyó közelében (lásd Larry C. Porter, “The Restoration of the Aaronic and Melchizedek Priesthoods,” Ensign, Dec. 1996, 30–47). Az egyház megszervezése után a Próféta más kinyilatkoztatásokat is kapott a papság tanát és célját illetően. A papság témája végigvonul a Tan és a szövetségeken.
Kérd meg a tanulókat, hogy tanulmányozzák magukban a Tan és a szövetségek 84:19 és 107:8, 18–19-et, és nézzék meg, mit mondanak ezek a versek a melkisédeki papság felhatalmazásáról. Javasolhatod a tanulóknak, hogy készítsenek keresztutalást e részek között. (Megjegyzés: A keresztutalás olyan szentírás-tanulmányozási eszköz, amely további információt és betekintést nyújthat az épp tanulmányozott részhez.) Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit tudtak meg a melkisédeki papságról. Miközben válaszolnak, írd fel a táblára a következő kifejezéseket:
A táblára felírt válaszokat összefoglalhatod a következő igazság kihangsúlyozásával: A melkisédeki papság rendelkezik minden egyházi szertartás és lelki áldás kulcsaival. Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni a táblán lévő kifejezéseket, beszéljétek meg az alábbi kérdések némelyikét vagy mindegyikét:
-
Milyen módokon „irányítja az evangélium dolgait” a melkisédeki papság (T&Sz 84:19)? (A válaszok közé tartozhatnak a konkrét szertartások példái, illetve az egyház feletti elnöklés és igazgatás.)
-
Szerintetek mit jelent az, hogy a melkisédeki papság „rendelkezik a királyság rejtelmeinek kulcsaival” (T&Sz 84:19)? (Elmagyarázhatod, hogy „Isten rejtelmei olyan lelki igazságok, amelyek csak kinyilatkoztatás által tudhatók” [Kalauz a szentírásokhoz: Isten rejtelmei. scriptures.lds.org]. Egyéb rejtelmek mellett ez a vers azokra a templomi szertartásokra is utal, amelyek ezután hamarosan ki lettek nyilatkoztatva Joseph Smithnek, valamint annak tényére, hogy ezeket a melkisédeki papság felhatalmazása által kell elvégezni. A templomban az egyház arra érdemes tagjai az ott végzett szertartásokban való részvétel, valamint az azokhoz kötődő szövetségek betartása által megismerhetik „Isten rejtelmei[t]”.)
-
Hogyan segít nekünk a melkisédeki papság elnyerni „Isten ismereté[t]” (T&Sz 84:19)? (Isten ismeretét a melkisédeki papság által végzett szertartásokban való részvétel által nyerjük el.)
Hogy segíts a tanulóknak megérteni az „Isten ismerete” kifejezést, felolvashatod a következő idézetet James E. Faust elnöktől (1920–2007) az Első Elnökségből:
„De mi is Isten ismeretének kulcsa, és vajon bárki elnyerheti-e azt? A papság nélkül nem lehetséges Isten ismeretének teljességével rendelkezni. Joseph Smith próféta azt mondta: »A melkisédeki papság… az a csatorna, amelyen keresztül minden tudás, tan, a szabadulás terve és minden fontos ügy kinyilatkoztatik a mennyből« [Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith (2007). 111.]” (lásd Isten ismeretének kulcsa. Liahóna, 2004. nov. 52.).
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és a szövetségek 84:20–22-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen módokon élvezheti az egyház minden tagja a melkisédeki papság által rendelkezésre álló lelki áldásokat. Azután tedd fel a következő kérdéseket:
-
Milyen szertartások végezhetők kizárólag a melkisédeki papság felhatalmazása által? (A konfirmálás, a melkisédeki papság valakire történő ráruházása, a templomi szertartások, a csecsemők megáldása, a betegek szolgálata, a pátriárkai áldások, egy elhíváshoz kapcsolódó elválasztás.)
-
Hogyan segíthetnek a papsági szertartások abban, hogy valaki megtapasztalja „az istenség hatalm[át]”, vagyis annak hatalmát, hogy Istenhez hasonlóvá váljon?
-
Hogyan segíthet nekünk a melkisédeki papság felkészülni Isten arcának meglátására?
-
Nektek hogyan segítettek a papsági szertartások hasonlóbbá válni Istenhez?
-
Milyen egyéb élmények járultak még hozzá ahhoz, hogy értékeljétek a papságot és bizonyságotok legyen róla?
Saját bizonyságodat is megoszthatod a papság áldásairól. Buzdítsd a tanulókat, hogy gondolják át, mit tehetnének azért, hogy még inkább összhangba hozzák magukat a papsági vezetőiktől érkező útmutatásokkal.
Tanulói olvasmányok
-
Joseph Smith története 1:68–72; Tan és a szövetségek 13:1; 84:18–22; 107:1–19.
-
Thomas S. Monson: A papság: egy szent ajándék. Liahóna, 2007. máj. 57–60.