A hithű keresés jutalma
Mindannyiunkat hívom, hogy folyamatosan gyarapítsuk a hitünket Krisztusban, aki továbbra is megváltoztatja azok életét, akik keresik Őt.
Pionír férfiak, nők, és gyermekek ezrei indultak el nyugat felé Sionba 1846-tól kezdődően. Hatalmas hitük határtalan bátorságot szült. Némelyek soha nem értek oda, mert az út során meghaltak. Mások, nagy viszontagságokkal szembesülve, hittel nyomultak előre.
Nemzedékekkel később a családom nekik köszönhetően élvezi Jézus Krisztus visszaállított egyházának az áldásait.
Egy másik fiatal férfihoz hasonlóan, akiről később teszek említést, 14 éves koromban én is elkezdtem megkérdőjelezni a vallásomat és a hitemet. Akkoriban egy másik valláshoz tartozó gyülekezetbe jártam a házunk közelében, de vágyat éreztem sok különböző felekezet meglátogatására.
Az egyik délután észrevettem, amint két, sötét öltönyt és fehér inget viselő fiatalember lép be a szomszédunk otthonába. Ezek a fiatalemberek különlegesnek tűntek.
Másnap találkoztam a szomszédommal, Leonor Lopezzel, és erről a két férfiről kérdezgettem őt. Leonor kifejtette, hogy ők Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza misszionáriusai. Örömmel számolt be nekem arról, hogy a családja egy éve megkeresztelkedett az egyházban. Érdeklődésemet látva Leonor meghívott, hogy találkozzak a misszionáriusokkal, és ismerkedjek meg az egyházzal.
Két nappal később a Lopez családhoz csatlakozva találkoztam a misszionáriusokkal. Bemutatkoztak: John Messerly elder a utah-i Ogdenből és Christopher Osorio a kaliforniai Walnut Creekből. Soha nem fogom elfelejteni őket.
Mivel még csak 14 éves voltam, Messerly elder ragaszkodott hozzá, hogy átmenjünk hozzánk a szomszédba, és így az édesanyám tudhassa, mit tanítanak nekem. Ott kedvesen elmagyarázta, hogy egy üzenetet jöttek megosztani Jézus Krisztusról, és engedélyt kért tőle, hogy taníthassanak engem. Az édesanyám beleegyezett, sőt, még csatlakozott is hozzánk, miközben tanítottak.
A misszionáriusok először megkérték Leonort, hogy mondjon egy imát. Ez mélyen megérintett, mivel az imája nem kívülről megtanult szavak ismétlése volt, hanem a szívéből fakadt. Éreztem, hogy valóban a Mennyei Atyjához beszél!
Aztán a misszionáriusok Jézus Krisztusról tanítottak bennünket. Mutattak nekünk egy képet Róla, amely mély benyomást tett rám, mert a feltámadt, élő Krisztust ábrázolta.
A tanításukat folytatva elmondták nekünk, miként alapította meg Jézus az egyházát az ősi időkben, amelynek Ő állt az élén, maga mellett tizenkét apostollal. Tanítottak bennünket a hitehagyásról, hogy miként vétetett el a földről az igazság és Krisztus felhatalmazása, miután meghaltak az apostolai.
Meséltek nekünk egy Joseph Smith nevű 14 éves fiúról, aki az 1800-as évek elején különböző egyházakba ellátogatva kereste az igazságot. Az idő előrehaladtával Joseph egyre inkább összezavarodott. Miután a Bibliában azt olvasta, hogy Istentől kérhetünk bölcsességet1, Joseph hittel cselekedve visszavonult egy ligetbe, hogy imádkozzon és megkérdezze, melyik egyházhoz csatlakozzon.
Az egyik misszionárius felolvasta Joseph beszámolóját arról, hogy mi történt, amikor imádkozott:
„[E]gy fényoszlopot láttam pontosan a fejem felett, a napnál is ragyogóbbat, mely fokozatosan ereszkedett lefelé, mígnem megpihent rajtam.
[…] Amikor a fény megpihent rajtam, két Személyt láttam felettem a levegőben állni, akiknek ragyogása és dicsősége leírhatatlan volt. Egyikük hozzám szólt, a nevemen szólítva, és ezt mondta a másikra mutatva: Ez az én Szeretett Fiam. Őt hallgasd!”2
A lecke alatt a Lélek számos igazságot megerősített a számomra.
Először is azt, hogy Isten meghallgatja minden gyermeke őszinte imáját, és a menny mindenki előtt nyitva áll, nem csupán néhány ember előtt.
Másodszor azt, hogy az Atyaisten, Jézus Krisztus, valamint a Szentlélek három különálló lény, akinek ugyanaz a céljuk – hogy véghez vigyék „az ember halhatatlanságát és örök életét”3.
Harmadszor azt, hogy Isten képmására lettünk megalkotva. Mennyei Atyánknak és az Ő Fiának, Jézus Krisztusnak, húsból és csontból álló teste van, akárcsak nekünk, azonban Ők megdicsőültek és tökéletessé váltak; a Szentlélek pedig egy lélekszemély.4
Negyedszer azt, hogy Joseph Smithen keresztül Jézus Krisztus visszaállította a földre az Ő evangéliumát és az igaz egyházat. A 2000 évvel ezelőtt Krisztus apostolaira ruházott papsági felhatalmazás ugyanaz a papság, amelyet Joseph Smithre és Oliver Cowderyre ruházott Péter, Jakab és János.5
Végül pedig megismerkedtünk egy másik tanúbizonysággal Jézus Krisztusról: a Mormon könyvével. Az ősi próféták által írt könyv egy olyan népről szól, akik Jézus születése előtt, alatt és után éltek az amerikai földrészen. Megtudjuk belőle, miként ismerték, szerették és hódoltak annak a Krisztusnak, aki a feltámadt Szabadítóként megjelent nekik.
Mélyen megérintett a Lélek, amikor megtudtam, mit jelentett ki nekik a Szabadító: „Íme, én Jézus Krisztus vagyok, az, akiről a próféták bizonyságot tettek, hogy el fog jönni a világra.”6
A misszionáriusok adtak nekünk saját példányt a Mormon könyvéből. Elolvastuk és elfogadtuk a Mormon könyve végén található felkérést, amely így szól:
„És amikor ezeket a dolgokat megkapjátok, arra buzdítalak benneteket, hogy Krisztus nevében kérdezzétek meg Istent, az Örökkévaló Atyát, hogy nem igazak-e ezek a dolgok; és ha őszinte szívvel, igaz szándékkal, Krisztusba vetett hittel kérdeztek, akkor ő a Szentlélek hatalma által ki fogja nektek nyilvánítani ennek igazságát.
És a Szentlélek hatalma által minden dolgot illetően tudhatjátok az igazat.”7
Lassan már 45 éve annak, hogy az édesanyámmal először megismertük a Krisztusba vetett hit örömét és hatalmát. A Lopez család a Krisztusba vetett hite miatt osztotta meg velem az új hitét. Ez a két misszionárius a Krisztusba vetett hite miatt hagyta ott az Amerikai Egyesült Államokban található otthonát, hogy megtalálja az édesanyámat és engem. Ezeknek a drága barátoknak a hite ültette el bennünk azt a mustármagnyi hitet, amely azóta örökkévaló áldások hatalmas fájává növekedett.
Ezen áldott évek alatt rájöttünk arra, amit Russell M. Nelson elnök így öntött szavakba: „Minden, ami jó az életben – minden örök jelentőséggel bíró lehetséges áldás – hittel kezdődik. Annak megengedése, hogy Isten uralkodjon az életünkben, az abba vetett hittel kezdődik, hogy Ő hajlandó utat mutatni nekünk. Az igaz bűnbánat az abba vetett hittel kezdődik, hogy Jézus Krisztusnak hatalmában áll megtisztítani, meggyógyítani és megerősíteni minket.”8
Mindannyiunkat hívom, hogy folyamatosan gyarapítsuk a hitünket Krisztusban, aki megváltoztatta szeretett édesanyám életét és az enyémet, és továbbra is megváltoztatja azok életét, akik keresik Őt. Tudom, hogy Joseph Smith a visszaállítás prófétája; hogy Nelson elnök ma a prófétánk; hogy Jézus az élő Krisztus és a mi Megváltónk; valamint hogy Mennyei Atya él és minden gyermeke imáját megválaszolja. Ezekről az igazságokról teszek bizonyságot Jézus Krisztus szent nevében, ámen.