Amiben hiszünk
Mennyei Atyánk és Jézus Krisztus munka által teremtették a mennyet és a földet. Megalkották a napot, a holdat és a csillagokat. Összegyűjtötték a tengereket, a szárazföldet kiemelték, a növényeket pedig növekedésre serkentették. Ezután megteremtettek minden élőlényt a tengerben és a szárazföldön. (Lásd 1 Mózes; Mózes 2.) Példájuk megmutatja számunkra, hogy a munka a mennyben és a földön is fontos. (Lásd még János 5:17; 9:4.)
Amikor Isten a saját képmására megteremtette a férfit és a nőt, az Éden kertjébe helyezte őket (lásd 1 Mózes 1:26–27; 2:8). Később, amikor kiűzettek a kertből, az Úr ezt mondta Ádámnak: „Orczád verítékével egyed a te kenyeredet” (1 Mózes 3:19). Attól az időtől fogva Ádám és Éva azért dolgoztak, hogy gondoskodjanak a saját és gyermekeik szükségleteiről (lásd Mózes 5:1).
Ádám és Éva ideje óta a munka mindannyiunk számára az élet részévé vált itt a földön. Azért dolgozunk, hogy gondoskodjunk családunk fizikai, lelki és érzelmi jólétéről. A szülők igyekeznek olyan otthont teremteni, ahol megtaníthatják a munka alapelveit. Amikor képességüknek megfelelő feladatokat adunk a gyermekeknek, majd sikerüket dicsérettel jutalmazzuk, az segít, hogy pozitív élményeket szerezzenek a munkával kapcsolatban. Ennek eredményeként szilárd munkaerkölcsöt, jó hozzáállást és alapvető képességeket sajátíthatnak el.
Nekünk is meg kell találnunk a munka és a pihenés közötti megfelelő egyensúlyt. Hat napon át áldásokat élvezhetünk, ha emlékezünk arra, hogy a munkát olyan tevékenységekkel egészítsük ki, melyek fel is frissítenek bennünket. Vasárnaponként azonban az Úr különleges áldásokat ígér nekünk, ha engedelmeskedünk az Ő parancsolatának, és tartózkodunk a fizikai munkánktól, és megszenteljük a sabbat napját (lásd 2 Mózes 20:9–11; T&Sz 59:9–19).
A munka Mennyei Atyánk tervének részét képezi a mennyben és a földön egyaránt. Amennyiben igazlelkűek vagyunk, vissza fogunk térni Hozzá, hogy Vele élhessünk. Ott továbbra is lesz lehetőségünk dolgozni: segítünk Isten királyságának építésében (lásd Mózes 1:39).
Kötelesek vagyunk gondoskodni magunkról és családunkról.
-
A szülőknek szent felelősségük, hogy gondoskodjanak gyermekeikről (lásd T&Sz 83).
-
A gyermekek áldásokban részesülnek, amikor gondoskodnak idős szüleikről (lásd 1 Timótheus 5:3–4, 8).
-
Amikor csak lehetséges, segítsünk a tágabb családunk tagjainak is.
A munka eredményeként áldásokban részesülünk.
-
Megerősítjük jellemünket, és munkával kapcsolatos készségeket fejlesztünk ki.
-
Örülünk Isten földi életünkkel kapcsolatos tervének.
-
Felkészültebbé és önellátóbbá válunk, mikor felhalmozunk egy háromhavi ételmiszerből, vízből és más életszükségleti cikkekből álló tartalékot.