Mamá Sefi templomi útja
Betty Ventura, Egyesült Államok, Utah
Egy nap, amikor a Mexikó Misszió irodájában voltam, még az 1940-es években, egy nőtestvér érkezett egy Ozumba nevű városkából. Ez a hely a Popocatépetl lábánál feküdt, amely egy aktív vulkán, Mexikóvárostól mintegy 70 kilométerre délre. Mindannyian ismertük őt. Mamá Sefinek hívták.
A teljes idejű misszionáriusok a kis vályogházában laktak, ahol az egyik szobát mindig számukra tartotta fenn. Mamá Sefi, aki a 150 centiméteres magasságot is alig érte el, abból élt, hogy gyümölcsöt árult az Ozumbát övező városok piacain. Minden városban máskor volt piacnap, és ő minden piacra kiment eladni a gyümölcseit.
Aznap egy nagy liszteszsákot hozott magával a missziós irodába. A zsákban csupa tostones, vagyis ezüst félpezós érmék voltak, amelyeket az évek során összegyűjtött. Egyes darabok még Porfirio Díaz idejéből származtak, aki 1884 és 1911 között kormányozta Mexikót. Mamá Sefi busszal utazott Ozumbából a misszióházig a pénzeszsákjával. Elmondta Arwell L. Pierce elnöknek, hogy hosszú éveken át takarékoskodott, hogy elutazhasson a Salt Lake templomba a felruházásáért.
Megkapta az engedélyt az ország elhagyására, egy misszionárius kölcsönadta a bőröndjét, majd kivittük őt az állomásra. Pierce elnök felhívott valakit a texasi El Pasóban, hogy fogadják a vonatot a határ túloldalán, és rakják fel Mamá Sefit egy Salt Lake Citybe induló buszra. A Salt Lake City spanyolajkú gyülekezet tagjaira várt az, hogy a célban fogadják őt, gondoskodjanak az elszállásolásáról, és segítsék a templomban.
Néhány héttel később Mamá Sefi visszatért Mexikóvárosba, majd pedig haza Ozumbába. Biztonságban tette meg a hosszú utat. Ezek után folytatta a piacozást a gyümölcseivel.
Mamá Sefi nem beszélt angolul, ezért megkérdeztük, hogyan rendelt ételt az El Pasóból Salt Lake Citybe tartó buszozás során – ami egy többnapos út volt. Elmondta, hogy valaki megtanította neki, hogyan mondják angolul azt, hogy „almás pite”. Így hát minden alkalommal, amikor a busz megállt egy étkezőhelynél, ő almás pitét rendelt.
Mivel ezeken kívül nem ismert más szót angolul, ezért almás pitén élt az államokbeli buszos útján – oda- és visszafelé is. De Mamá Sefi nem bánta. Sőt, a templomi élményéből fakadóan, hálatelten és sugárzóan tért vissza.