Összeadódik a siker
A szerző a brazíliai São Paulóban él.
Illusztráció: J. Beth Jepson
Amikor 14 éves voltam, a fizikatanárom felfigyelt matematikai tehetségemre és benevezett a Brazíliai Matematikai Olimpiára. Három szakasz volt. Az elsőt és a másodikat szombatonként tartották. Bejutottam a harmadik szakaszba és láttam, hogy az két napig fog tartani: lesz egy szombati és egy vasárnapi része.
Ekkor elmondtam a tanáromnak és a szervezet igazgatójának, hogy vasárnap nem fogok tesztet írni, mert az az Úr napja. Az igazgató megkért, hogy beszéljek egyházi vezetőimmel, hogy engedélyt kapjak a vasárnapi tesztírásra, különben kizárnak. Azt mondtam, hogy le tudok mondani mindenről, de Istenről nem.
Nem szomorkodtam, mert reményem volt, hogy Isten megbecsüli azokat, akik megbecsülik Őt. Emlékeztem a Máté 6:33-ra: „Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.”
Néhány héttel később kapcsolatba léptünk a szervezet titkárával, aki leszögezte, hogy más napon nem írhatom meg a tesztet, és így ki leszek zárva. Hosszú beszélgetés után azt javasolta, hogy küldjek neki egy e-mailt, amelyben elmagyarázom a helyzetemet. Miután elküldtem, Mennyei Atyámhoz imádkoztam, és elmondtam, hogy megteszem az akaratát.
A következő este e-mailt kaptam a koordinátortól, közölve, hogy a vasárnapi tesztet megírhatom hétfőn, a nekem leginkább megfelelő időben. Azt is felajánlotta, hogy az én városomban vezeti le a tesztet, hogy ne kelljen kihagynom a reggeli órákat az iskolában.
Miután megkaptam a jó hírt, imában köszöntem meg az Úrnak, hogy segített nekem. A szüleim elmentek a templomba, hogy kifejezzék köszönetüket.
Amikor az eredményeket közzétették, kiderült, hogy aranyérmet nyertem. Az Úr megbecsüli azokat, akik megbecsülik Őt.