Térjünk a tárgyra!
Miért engedi Isten a háborúkat?
A háború szinte a kezdetektől fogva részét képezi az emberiség földi történetének. Azonban az Úr – a Békesség Hercege – nem akarja, hogy háborúzzunk egymással. Könnyezik, amikor az emberek úgy döntenek, hogy nem szeretik egymást – amikor „szeretet nélkül valók, és gyűlölik saját vérüket” (Mózes 7:33), megrontva a földet az erőszak által (lásd 1 Mózes 6:11–13). Akiknek a gonoszsága háborút hoz a földre, meg lesznek majd ítélve a cselekedeteikért.
Az Úr ezt parancsolta a népének: „Utasítsátok el tehát a háborút, és hirdessétek a békét” (T&Sz 98:16). Azonban az Úr azt is mondta, hogy amikor a nemzetek fegyvert ragadnak egymás ellen, időnként joggal védelmezzük a családunkat, a nemzetünket és a szabadságainkat a pusztítás, a zsarnokság és az elnyomás ellen (lásd Alma 43:47; Alma 46:12–13; T&Sz 134:11). Azok az utolsó napi szentek pedig, akik hazájuk fegyveres erőinél szolgálnak, a „királyoknak, elnököknek, uralkodóknak és elöljáróknak való alárendeltség” (Hittételek 1:12) tantételét követik.