A felnövekvő nemzedék ösztönzése
A szerző az Amerikai Egyesült Államokban, Utah-ban él.
Íme négy módszer, amely segíthet a gyermekeidnek a jelentőségteljes célok kitűzésében és megvalósításában, hogy úgy növekedjenek, ahogy annak idején a Szabadító.
Illusztrálta: David Green
Szülőkként és vezetőkként segíteni akarunk a gyermekeknek és a fiataloknak abban, hogy Jézus Krisztus élethossziglani tanítványai legyenek, akiknek belső indíttatása van szolgálni az Urat és teljesíteni a személyes küldetésüket.
A Gyermekek és fiatalok a forrásanyagoknak egy egyszerű, de erőteljes gyűjteménye, amely arra szolgál, hogy segítsen a gyermekeknek és a fiataloknak úgy növekedni lelkileg, a társas kapcsolataikban, fizikailag, valamint intellektuálisan is, ahogy a Szabadító is növekedett (lásd Lukács 2:52). Ez akkor következhet be, amikor megtanulják és megélik Jézus Krisztus evangéliumát, értelmes és izgalmas szolgálatban és tevékenységeken vesznek részt, valamint saját célokat tűznek ki és érnek el. Azonban az alábbi történetben szereplő szülőkhöz hasonlóan talán mi is már túlterhelve érezzük magunkat, anélkül is, hogy még valaki másnak a céljait is a vállunkra vennénk. Vagy esetleg amiatt aggódunk, hogy a gyermekeink nem fognak növekedni, ha nem hajtjuk őket.
Célkitűző beszélgetés, 1. példa:
A 15 éves Alana az édesanyja, Rachel mellett ült. Korábban már összeírták azokat a lehetséges célokat, amelyeken Alana dolgozhatna, és most ezt a felsorolást nézegették. Alana apja, Jeff lépett melléjük. „Apu! Ezek közül melyiket csináljam meg?” – kérdezte Alana.
Jeff az órájára nézett, egy kicsit elhúzta a száját, majd a felsorolásra pillantott. „Ööö, ez itt könnyűnek tűnik. Legyen a »megtanulok egy himnuszt«, oké? Azt elég gyorsan kipipálhatod. Mi az, ami még könnyű ezek közül?”
Rachel gyorsan közbeszólt, mert eszébe jutott, mennyire vonakodott Alana attól, hogy jelentkezzen az iskolai atlétikai csapatba. „Tudod mit? Talán valami nehezet kellene megpróbálnod. Mondjuk valami olyat, ami testmozgással jár” – javasolta.
„Aha – mormolta Alana, és a telefonjáért nyúlt. – Azt hiszem döntöttem is.”
Hogyan segíthetnek a szülők és a vezetők?
A szülők és a vezetők sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek és a fiatalok ösztönözve érezzék magukat a jó értékek átvételére, a jó döntések meghozatalára, valamint arra, hogy élvezzék a fejlődésüket és az eredményeiket is.
Idézz fel egy olyan alkalmat, amikor erősen hajtott valami, hogy megdolgozz egy bizonyos célért. Mi ösztönzött téged akkor? Esélyes, hogy megláttál egy lehetőséget, egy elsajátítani vágyott készséget vagy egy megoldandó gondot. Mások példája és támogatása arra lelkesített, hogy vágj bele.
Hasonlóképpen a gyermekek és a fiatalok is erősebb belső indíttatást fognak érezni, amikor (1) imádságosan eldöntik, hogy ők mit szeretnének (és nem csak arról döntenek, amit mások akarnak a számukra), (2) tervet készítenek az elérésére, (3) nincsenek túlzottan kitéve a jutalmazás vagy büntetés befolyásának, és (4) azt érzik, hogy a szülők és a vezetők mellettük állnak.
1. Segíts a fiataloknak rájönni, hogy mit is szeretnének igazán
Mindenki szeretne valamit: bekerülni a csapatba, többet aludni, kevésbé magányosnak lenni, közelebb lenni Istenhez. Az Úr és az Ő hírnökei gyakran teszik fel a kérdést az embereknek: „Mit kívánsz?” (lásd Márk 11:24; 1 Nefi 11:1–2; Alma 18:15; 3 Nefi 27:1–2; Ether 2:23–25). Ahhoz azonban, hogy tudjuk, mit is szeretnénk igazán, nem csupán azt, hogy mit szeretnénk az adott pillanatban, tapasztalat és önvizsgálat szükséges.
Amikor egy olyan gyermekre vagy fiatalra gondolsz, akinek segíteni szeretnél, tedd fel magadnak a kérdést:
-
Hogyan ismertethetnék meg vele új tapasztalatokat, értékeket és elgondolásokat pozitív emberi kapcsolathoz köthető, érdekfeszítő módon?
-
Hagyjam-e, hogy megtapasztalják a rossz döntéseik következményeit, hogy később jobban akarjanak dönteni?
-
Mikor kérdezhetem meg őket, hogy miben hisznek, mit tartanak értékesnek? (Lásd a Hasznos érdeklődő kérdések mellékelt felsorolását.)
-
Hogyan tudnám kihangsúlyozni az erősségeiket? (Próbáld ki ezt: „Látom, hogy nagyon megy neked a __________________. Hogyan tudnád ezt arra használni, hogy az Urat szolgáld vele?”)
2. Segíts a fiataloknak tervet készíteni
Amikor már eldöntötték a célt, a fiatalok elég jók tudnak lenni abban, hogy tervet is készítsenek hozzá. A kisebb gyermekeknek talán több ötletre van szükségük. Csak akkor dobd be a saját ötleteidet, amikor elakadnak! Ugyanakkor maradj lelkes, és ne sértődj meg, ha a saját ötleteik jobban tetszenek nekik, mint a tieid!
Az ilyen kérdésekkel is segíthetsz másoknak tervet készíteni:
-
Mi a célod? (Az olyan elvont célokat, mint a „kedvesebbnek lenni” nem könnyű pontosan megfogalmazni, hacsak nem tartoznak hozzájuk konkrét teendők is, mint például a „mindennap megdicsérni valakit” vagy a „bocsánatot kérni, amikor felkapom a vizet”.)
-
Miért fontos neked ez a cél? (Hogyan segít neki abban, hogy az értékei szerint éljen, vagy hogy hasonlóbbá váljon a Szabadítóhoz?)
-
Megfelelő ez az időszak ahhoz, hogy ezért a célért dolgozz? (Miért igen vagy miért nem?)
-
Milyen apró, könnyű lépést tehetnél meg indulásként? (Emlékeztesd, hogy a cselekvés ösztönzőleg hat. Segíts nekik valami apró és egyszerű lépéssel elindulni vagy újraindulni.)
-
Hogyan alakíthatnád úgy a dolgokat, hogy elősegítsék a tervedet? (Érdemes lehet emlékeztetőket készítenie, buzdító szavakat kiragasztania, táblázatot vagy órarendet készítenie a fejlődése nyomon követéséhez, eltávolítania a kísértéseket, beszereznie a megfelelő eszközöket, vagy segítséget kérnie.)
-
Milyen akadályokba ütközhetsz? Hogyan kezelhetnéd ezeket? (Segíts neki, hogy felidézze a tervét; hogy érdekelje, mi romlott el; hogy többet gyakorolja a nehéz részeket; hogy új haditervet próbáljon ki; vagy hogy módosítson a célon.)
Azzal segíthetsz másokat keresztül a kudarcokon, ha arról osztasz meg tapasztalatokat a saját életedből vagy a családtagjaidról, amikor valaki megpróbáltatással szembesült és szívósan kitartott. Megpróbálkozhatsz ezekkel a kérdésekkel is:
-
Eddig mivel próbálkoztál? Még mit próbálhatnál meg?
-
Ki segíthet? Én miben segíthetek?
-
Milyen ötleteid támadnak, amikor erről imádkozol?
3. Óvatosan jutalmazz vagy büntess
Az apró jutalmak segíthetnek az embereknek, hogy valami újat próbáljanak meg, élvezetesebbé tehetnek egy nehéz feladatot, vagy egy siker megünneplését szolgálhatják. Amikor azonban túlzásba viszik, a jutalmak valójában gyengíthetik az ösztönzést. Gyakran előfordul, hogy akik már eleve szívesen végeznek egy feladatot, nem gyakrabban, hanem ritkábban kezdik végezni, amikor fizetségben részesülnek érte, mert arra a következtetésre jutnak, hogy csupán jutalomért cserébe már nem is vonzó. És bár a gyermekeknek meg kell tapasztalniuk a rossz döntéseik következményeit, megtanulják félni és kerülni azokat, akik büntetik őket ahelyett, hogy a jó értékek elsajátítását tanulnák meg.
Természetesen egy munkahelyen az emberek elvárják a fizetséget, és ezeken a helyeken a prémiumok és az elismerések hasznos visszacsatolást is nyújthatnak. Amikor azonban az evangélium szerinti életről és a személyes célok eléréséről van szó, hosszú távon a legnagyobb ösztönzést a belső jutalmak jelentik. Az ilyen belső jutalmak többek között, ha…
-
érzi a Lelket.
-
szoros kapcsolatot érez a szüleivel, vezetőivel és barátaival.
-
az értékei szerint él.
-
új dolgokat tanul és próbál ki, és gondokat old meg.
-
jól szórakozik.
-
jó hatást gyakorol.
Segíts a fiataloknak felismerni és értékelni ezeket a belső jutalmakat. Alkalmanként pedig, a jól végzett munka megünneplésére adj egy apró, kapcsolódó jutalmat!
4. Segíts a fiataloknak, hogy érezzék a szeretetedet
A szeretetteljes kapcsolatok jelentik az egyik legfontosabb módját annak, hogy hatással legyünk mások értékeire, céljaira és indíttatására. Hogyan tudatták veled mások, hogy igazán szeretnek és becsülnek téged? Hogyan döntöd el, hogy ki az, akivel biztonsággal őszinte lehetsz a korábbi hibáidat vagy küszködéseidet illetően? Ha otthon nem igazán érezted szeretve magadat, akkor szerinted mi hiányzott, amit nem kaptál meg?
A válaszaid segíthetnek neked megtudni azt, hogy miként add a fiatalok tudtára, miszerint megbecsülöd őket, és melletted biztonságban vannak.
Gyakorlással és mennyei segítséggel képesek vagyunk segíteni a felnövekvő nemzedék ösztönzésében, és hatással lehetünk rájuk.
Célkitűző beszélgetés, 2. példa:
A 15 éves Alana az édesanyja, Rachel mellett ült. A lehetséges célok felsorolását nézegették, amelyeken Alana dolgozhatna. Ekkor Alana apja, Jeff lépett melléjük. „Apu! Ezek közül melyiket csináljam meg?” – kérdezte Alana.
Jeff az órájára nézett, egy kicsit elhúzta a száját, majd a felsorolásra pillantott. „Ööö, ez itt könnyűnek tűnik. Legyen a »megtanulok egy himnuszt«, oké? Azt gyorsan kipipálhatod. Mi az, ami még könnyű ezek közül?”
Jeff hirtelen megállt. Valami hibádzott, úgyhogy alaposan elgondolkodott azon, hogy mi lehet az.
Késésben vagyok, gondolta magában. Csak le akarom tudni az egészet. Nem vagyok túl jó ebben a szülőség dologban. Hmm. Ránézett a lányára, aztán ráébredt, hogy még valami mást is érez. Reményt. Elragadtatást. Ez nem egyszerűen arról szól, hogy valamit ki kell pipálni. Ez a lánya növekedéséről szól. És itt volt a lehetőség, hogy elmélyítse a kapcsolatukat. Szélesen elmosolyodott.
„Álljunk meg és gondoljuk át! – kérte. – Mi lenne, ha mindegyikünk leírna valamit, aminek a megtételére mostanában késztetést éreztünk?”
„Ööö, oké” – mondta Alana. Rachel ceruzát és papírt kerített, aztán pár percig csak gondolkodtak és írtak.
„Oké! – mondta Rachel. – És most?”
Alanának eszébe jutott: „Ha minden igaz, akkor imádkoznunk kell róla, aztán választanunk kell egy célt, és tervet kell készítenünk. De Apu, tényleg úgy gondolod, hogy Mennyei Atyát érdekli, melyik célt választom?”
Jeff elgondolkodott. „Sok jó ötleted van, úgyhogy Mennyei Atya talán csak annyit szeretne, ha indulásként kiválasztanál közülük egyet. Egy dologban viszont teljesen biztos vagyok: Mennyei Atya törődik veled.”
„Tudom, hogy szeretnéd arra használni a tehetségeidet, hogy hatással lehess másokra – tette hozzá Rachel –, úgyhogy ha ezek közül valamelyik fontosabb a többinél, akkor Mennyei Atya biztosan segíteni fog neked, hogy megérezd.”
Alana mosolygott, és eszébe jutott valami: „Nelson elnök arra kérte a fiatalokat, hogy alaposan értékeljék ki az életüket. Idehozhatom, amit leírtam?”
„Persze!” – mondta Jeff mosolyogva. Majd megint az órájára pillantott. „Hoppá! Rohannom kell. Keresd elő, amit írtál, és beszéljünk róla vacsoránál, rendben? Van néhány kérdésem, ami segíthet.”
„Oksi! – mondta Alana vidáman. – Ja, és Apa? Anya? Köszi!”